Renaissance tanulmányok

Szerző

Sallay Géza

Faragó Péterné

Lektor

Budapest

'Sallay Géza: Renaissance tanulmányok ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1957
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	542 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen tanulmánykötetben a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott világirodalmi munkálatok egyike valósult meg. A Renaissance tanulmányokat a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Olasz Tanszékén dolgoztuk ki 1950 óta folyamatosan. A sokágú, bonyolult feladat megoldására munkaközösség jött létre, mely egyesítette magában a Tanszék tanárait, külső előadóit, s legkiválóbb volt növendékeit. Rajtuk kívül felkértük a renaissance egyes kérdéseivel foglalkozó filozófia-történészünket is. A tanulmánykötet tárgyköre az Olasz Tanszék két alapvető kollégiumához, Az olasz renaissance irodalma és Az olasz nép története című előadásokhoz kapcsolódott, s mikor téziseit munkatársaink előtt kifejtettem, az vezetett, hogy e kollégiumok néhány alapvető kérdésére részletkutatások alapján tudjunk jobb választ adni. A kiválasztott témák jórészt olyanok, hogy nem csupán marxista-leninista feldolgozásuk hiányzik, de általában a szakirodalom az általunk felvetett módon egyáltalán nem vagy alig tárgyalta. A munkálatok talán már hamarabb befejeződhettek volna, ha egyes források hiánya és a nemzetközi könyvkölcsönzés nehézségei nem gördítettek volna akadályt a kutatás gyorsabb tempója elé. Témáink, mint említettem, egyetemi előadásokból nőttek ki, de ezeket az előadásokat és ezen belül a felvetett kutatási témákat Antonio Gramsci jegyzeteinek egy igen fontos megállapítása irányította. Abban a kötetében, melyet Il Risorgimento címen gyűjtöttek egybe, kristálytisztán fogalmazza meg a renaissance-ot érintő kutatások egyik alapfeladatát: »Ahhoz, hogy pontosan fel tudjuk fogni, vajon a nemzeti erők Itáliában milyen fokot értek el abban a korszakban, mely a városállamok keletkezésétől az idegen uralom túlsúlyrajutásáig terjed, olyanfajta kutatásokat kellene végezni, mint Groethuysen az Origines de Vesprit bourgeols en Francé című művében. Ezeket az elemeket fel kellene kutatni a krónikákban, leveleskönyvekben, politikai művekben, szépirodalomban, pedagógiai és morális értekezésekben stb.« Vissza

Tartalom

Sallay Géza:
ERETNEKMOZGALMAK ÉS AZ OLASZ COMUNÁLIS POLGÁRSÁG VALLÁSOS KRÍZISE A TRECENTO VÉGÉIG 9-98
Az »átmenet« kérdése 9
Az eretnekség mint a feudalizmus-ellenes harcok formája 12
Eretnekség és comunális mozgalom 13
A polgári eretnekség. Arnaldo da Brescia 19
A ferences-mozgalom. A vallási szemlélet átalakulása 22
A paraszti-plebejusi eretnekségek elkülönülése és a joachimizmus 28
Az eretnekség és misztérium-játék 31
A szegénység-vita és a spirituális agitáció 32
A comunális vezető-réteg egyházi politikája 35
Új polgári etika keresése: a dolce stil nuovo 42
Az II Fiore 48
Francesco da Barberino és a polgári életeszmény 53
Dante. A világkép kettészakadása 56
A kis- és középpolgárság autonóm egyházpolitikája 59
Az immanens életszemlélet megjelenése 61
A vallásos érzés megrendülése 66
A vallási probléma teljes közömbösítése (a Decameron) 69
A comunális polgárság általános politikai válsága 71
Reformáció helyett humanizmus 78
A comunék válsága és a guelf patriotizmus 81
Petrarca és a polgárság lelkiismereti válsága 87
A politikai és társadalmi konzervitivizmus felülkerekedése. Konklúzió. 92

Faragó Péterné:
A KELETI UTAZÁSOK ÉS A RENAISSANCE-KORI OLASZ POLGÁRSÁG IDEOLÓGIÁJA 99-235
I. A földközi-tengeri hajózás felújulása és a keleti kereskedelmi utak megnyílása 104
A tengeri köztársaságok 104
A keresztes hadjáratok szerepe 107
A köztársaságok harca 109
II. Az itáliai városok támaszpontjai a Közel-Keleten és az utazások kiterjedése Távol-Keletre 113
A Földközi-tenger vidéke 113
Közel- és Távol-Kelet 115
Távol Kelet 115
A leghíresebb Ázsia-utazók 116
Fordulat a keleti utazások leírásaiban 117
III. Az utazók tapasztalatai 126
A vallás és erkölcs relatív voltának felismerése. Az egyház tekintélyének megingása 126
Az erkölcsiség átalakulása: erkölcs és társadalmi fejlődés 138
A természettudományos világkép kialakulása. A természettudományos gondolkodás Itáliában 139
Kozmológia, csillagászat, földrajz 140
Az éghajlat és hatása az emberre 142
A föld és kincsei 144
A flóra és fauna megismerése és felhasználhatóságuk kérdése 146
Az utazók és a bőség. Keleti ételek. Életmód. A szép fogalmának eltolódása 153
Leszámolás a mesékkel. Az utazók kíváncsisága 157
Emberföldrajz, néprajzi megfigyelések 162
A csoportházasság maradványai 167
A népsűrűség, foglalkozások, termelési viszonyok 171
Társadalmi szerkezet, osztály viszony ok 179
Államformák, politikai eszmények, intézmények 183
Hadviselés és harcmodor 192
Civilizáció, kultúra, életmód 195
IV. A keleti tapasztalatok tükröződése az irodalomban 201
A Duecento és Trecento novellája. Az utazói megfigyelések alaptípusai 204
A Quattrocento tudományos irodalma 213
A Quattrocento és Cinquecento novellája 219
A Cinquecento epikus költészete 223
Befejezés 233

Rózsa Zoltán:
A KORAKAPITALISTA FORMÁK FEJLŐDÉSÉNEK TÜKRÖZŐDÉSE A
KORARENAISSANCE IRODALMÁBAN 237-280
I. A korakapitalista formák kialakulásának jellemző vonásai Dante haláláig 238
Az eredeti felhalmozás hatása az osztályviszonyokra 240
A gazdasági fejlődés felépítménybeli tükröződése 241
Az olasz irodalom vizsgálata a XIII. század közepétől Dantéig 344
II. A korakapitalizmus jellemző vonásainak vizsgálata Dantétól a Ciompi-felkelésig 259
Az irodalmi tükrözés Boccacciónál és Sacchettinél 261

Herczeg Gyula:
AZ OLASZ PRÓZA KEZDETEI ÉS A HUMANIZMUS 281-369
A rövidmondatos stílus 281
A ritmikus prózastílus az oklevelekben 295
A ritmikus próza művészi változata 307
A klasszicizáló stílus kezdetei 316
Boccaccio mondatszerkezetei 325
A humanista stílus teljessége 344
A humanista stílus tudatosulása 364

Gáldi László:
AZ OLASZ KÖLTŐI NYELV ÉS A HUMANIZMUS 371-423
I. A latinos költői nyelv kezdetei és Dante 376
II. Perarca 397
III. Petrarcatói Tassoig 408

Nádor György:
LEONARDO ÉS A TERMÉSZETTÖRVÉNY 425-433

Kardos Tibor:
LEONARDO HUMANIZMUSA 435-484
Művészet és humanizmus 435
Művész írók és költők 436
Leonardo és Firenze 438
Leonardo irodalmi hagyatékának jellege 441
Leonardo és a tudós humanizmus 443
Leonardo és a népies humanizmus 447
Keleti regényterve és indítékai 448
A népies humanizmus és Leonardo szabadságszeretete 452
Leonardo és az osztálytársadalom 458
Művészi példaképei 459
Leonardo azonosulása a természettel 460
A természettörvény és a mozgás elve 462
Az embernek mint természetnek felfedezése 464
A leonardói szépség 466
A festő mint a teremtő ember példája 467
Leonardo felfogása az emberről és Boccaccio 469
Leonardo realizmusának forrásai: kritikai módszer és támaszkodás a nép életére 472
Leonardo művészetének eszmeisége 474
A munka Leonardo rajzaiban 477
Leonardo karikatúráinak eszmeisége 479
Technikai rajzainak emberi céljai 480
Leonardo művészetének egyetemessége és emberiessége 481
A KÉPEK JEGYZÉKE ÉS MAGYARÁZATA 485-487
OLASZ NYELVŰ KIVONATOK
RIASSUNTI IN ITALIANO 489-539