kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A szépművészetek által megfejtendő probléma | |
Művészet Olasz és Görögországban | 4 |
A kultura mérvadó időszaka | 5 |
Az irodalom széptani jellege | 5 |
A festészet, mint a legfenségesebb olasz művészet | 6 |
Feladata a renaissanceban | 8 |
Keresztény és klasszikai hagyományok | 10 |
A szobrászat a régieknél | 13 |
A képirás a romantikus nemzeteknél | 14 |
Középkori hit és babona | 14 |
A képirás igérete | 15 |
Mennyire fejezhetik ki az alakító művészetek a keresztény eszméket? | 17 |
Görög és keresztény vallás | 17 |
A plastikai művészet képtelen a probléma megoldására | 18 |
Hatásosabb művészetre van szükség | 19 |
A szobrászat helye a renaissanceban | 20 |
Festészet és keresztény mese | 22 |
Egyházi eszmék általánosítása a művészet által | 23 |
A valódi ájtatosság szellemének ellenséges állása a művészettel szemben | 24 |
Az egyház által létesített kiegyezések | 25 |
Fra Bartolommeo Szent Sebestyénje | 26 |
A művészet és a theologia, a művészet és bölcselet összeférhetetlensége | 28 |
Összefoglalás | 30 |
A művészet végre elpogányosít | 33 |
Zene | 34 |
A festészet jövője a Renaissance után | 35 |
Az építészet | |
Az építési középkor Olaszországban | 38 |
Milano, Génua, Velencze | 38 |
A fejedelmek mint építők | 39 |
Különböző stílek | 40 |
Helyi befolyások | 41 |
Toskánai román, csúcsíves, lombárdiai stíl | 43 |
A csúcsíves építés iránti érzék hiánya az olaszoknál | 46 |
Siena és Orvieto székesegyházai | 50 |
A középkor világi épületei | 52 |
Florencz és Velencze | 53 |
Magán paloták | 54 |
Nyilvános csarnokok | 54 |
A Signoria-palota Florenczben | 55 |
Arnolfo del Cambio | 56 |
S. Maria del Fiore | 57 |
Brunelleschi kupolája | 59 |
A klasszikai újjászületés az építésben | 61 |
Római romok | 62 |
A renaissance építés három korszaka | 63 |
Jellemzésök | 64 |
Brunelleschi | 65 |
Alberti | 66 |
Palota-építés | 67 |
Michelozzo | 67 |
Az újjászületés diszítő munkássága | 69 |
Bramante | 72 |
Az Umiltá-templom Pistójában, Vitone müve | 73 |
A del Te-palota | 74 |
A Farnese villa | 74 |
Sansovino Velenczében | 75 |
Michel-Angelo | 76 |
Sz. Péter termplom | 77 |
Palladio | 83 |
A Ragione-palota Vicenzában | 83 |
Lombardiai mesterek | 84 |
Az elmélet művelői és Vitruvius tanulmányozói | 85 |
Vignolla és Scamozzi | 85 |
Palladio stíljenek befolyása Európában | 87 |
A tudósok és az építőmesterek, összefüggésben a tudomány felvirágzásával | 87 |
Szobrászat | |
Niccola Pisano | 89 |
A korai olasz szobrászat történetének forrásai kétesek | 90 |
Vasari legendája Pisanóról | 91 |
A Levétel a keresztről Luccában | 92 |
A természet és az antik tanulmányozása | 93 |
A pisai sarkophag | 94 |
A pisai szószék | 95 |
Niccola iskolája | 97 |
Giovanni Pisano | 98 |
A. S. Andrea templom szószéke | 100 |
Műveinek töredékei Pisában | 101 |
XI. Benedek sirja Perugiában | 101 |
Domborművek Orvietóban | 103 |
Andrea Pisano | 105 |
A szobrászat és a képírás közötti viszony | 106 |
Giotto | 107 |
Olaszországban a szobrászat alá van rendelve az építésnek | 108 |
Pisano befolyása Velenczében | 109 |
Balduccio Pisából | 110 |
Orcagna | 111 |
Az Orsammichele templom szentségháza | 111 |
A florenczi keresztelő kápolna kapui | 112 |
Ghiberti, Brunelleschi és Della Quercia pályázata | 113 |
Ghiberti és Brunelleschi pályaműveinek összehasonlítása | 113 |
A domborművek a S. Petronio templomban | 114 |
Ghiberti nevelése | 116 |
Domborművei festői alakításúak | 117 |
Az antik iránti érzéke. Donatello | 119 |
Korám megfordúl Rómában | 120 |
Keresztény tárgyak | 120 |
Természethű alakításra törekszik | 121 |
Sz. György és Dávid | 121 |
Judith | 123 |
Gattamellata lovas szobra | 123 |
Donatello természethűségének befolyása | 124 |
Andrea Verocchio | 125 |
David-ja | 125 |
Collioni szobra | 126 |
Alessandro Leopardi | 127 |
Francesco Sforza szobra Lionardótól | 127 |
A Pollajuolo fivérek | 129 |
IV. Sixtus és VIII. Incze síremlékei | 129 |
Luca della Robbia | 129 |
Zománczozott agyagművei | 130 |
Agostino di Duccio | 132 |
A S. Bernardioni kápolna Perugiában | 132 |
Antonio Rosselino | 133 |
Matteo Civitale | 133 |
Mino da Fiesole | 133 |
Benedetto da Majano | 133 |
E csoport jellemző vonásai és mesterművei | 133 |
Síremlékek | 134 |
Andrea Contucci síremléke S. Maria del Popolo templomban | 136 |
Desiderio da Settignano | 139 |
Szobrászat Riminiben a S. Francesco templomban | 141 |
Velenczei szobrászat | 142 |
Verona | 143 |
Guido Mazzoni | 143 |
Modenából | 144 |
A Certosa Paviában | 144 |
A Colleoni kápolna Bergamóban | 145 |
Sansovino Velenczében | 146 |
Pogány szobrászat | 147 |
Michel Angelo tanítványai | 150 |
Baccio Bandinelli | 151 |
Bartolommeo Ammanati | 151 |
Cellini | 153 |
Gian Bologna | 153 |
A renaissance szobrászat történetének áttekintése | 155 |
Képirás | |
A művészeti tehetségek felosztása Olaszországban | 158 |
Florencz és Velencze | 159 |
Osztályozás iskolák szerint | 160 |
A képirás fejlődésének korszakai | 162 |
Cimabue | 163 |
Rucellai Madonnája | 164 |
Giotto | 166 |
Nagy kiterjedésü tevékenysége | 166 |
Művészetének köre | 167 |
Életrevalóság | 167 |
Szerkezet | 167 |
Szín | 168 |
Természethűség | 168 |
Egészséges irány | 168 |
Freskók Assisiban és Paduában | 169 |
Sz.-Ferencz legendája | 169 |
Giotto követői | 171 |
Az utolsó itéletet ábrázoló képek | 172 |
Orcagna a Strozzi kápolnában | 174 |
Ambrogio Lorenzetti Pisában | 175 |
Dogmatikus hittan | 179 |
Capella degli Spagnuoli | 179 |
Traini »Aquiniai Sz.-Tamás diadala« | 180 |
Freskókban kifejezett politikai tanulmány | 181 |
Sala della Pace, Sienában | 184 |
Vallásos művészet Sienában és Perugiában | 188 |
A Giottót követő képirók viszonya a renaissancehoz | 190 |
A képirás | |
A középkori tárgyak ki vannak meritve | 196 |
A technikai tökéletesedésre való törekvés új lendületet vesz | 197 |
Naturalisták a képirásban | 198 |
Közvetítő vívmányok, melyek a művészet aranykorát előkészítik | 198 |
A tizenötödik század positiv szelleme | 199 |
Msaccio | 200 |
A modern modor | 201 |
Paolo Uccello | 203 |
Távlat | 203 |
Realisztikus képirók | 204 |
A minta | 204 |
Piero della Francesca | 204 |
A formákat tanulmányozza | 204 |
A Föltámadás Borgó San Sepolcróban | 205 |
Melozzo da Forli | 206 |
Squarcione Paduában | 207 |
Gentile da Fabriano | 208 |
Fra Angelico | 209 |
Benozzo Gozzoli | 211 |
Diszítményes stílje | 211 |
Lippo Lippi | 213 |
Freskók Prató és Spoletóban | 216 |
Filippino Lippi | 216 |
Sandro Botticelli | 218 |
Értéke arra nézve, a ki a renaissancekori felfogást tanulmányozza | 219 |
A hit-regetan iránti érzéke | 220 |
Piero di Cosimo | 221 |
Domenico Ghirlandajo | 226 |
Mily értelemben foglalja össze a kort | 229 |
Prósai irány | 230 |
Florencz ezentúl hangadó a képirásban | 231 |
A művészeti tevékenység elterjedése egész Olaszországban | 231 |
A Mediciek pártfogása | 232 |
Képirás | |
Két időszak az igazi renaissanceban | 235 |
Andrea Mantegna | 236 |
Szobrászati jellegű rajza | 237 |
Natiralismusa | 238 |
Római ihlet | 238 |
Julius Caesar diadala | 239 |
Domborművek | 240 |
Luca Signorelli | 243 |
Michel Angelo előfutárja | 244 |
Boncztani tanulmányok | 244 |
Szépérzék | 245 |
A S. Brizio-kápolna Orvietóban | 245 |
Arabeszkjei és medaillonjai | 246 |
Eszményének fokozatai | 248 |
A szerves élet iránti lelkesedés | 250 |
A klasszikai tárgyak kezelésének módja | 253 |
Perugino | 257 |
Vallásos stílje | 258 |
Modorossága | 260 |
Életének lélektani rejtélye | 261 |
Perugino tanítványai | 263 |
Pinturicchio | 264 |
Spelloban és Sienában | 264 |
Francia | 265 |
Fra Bartolommeo | 266 |
Átmenet az aranykorba | 271 |
Lionardo da Vinci | 272 |
A renaissance varázslója | 273 |
Ráfáel | 288 |
Correggio | 296 |
A Faun | 298 |
Michel Angelo | 300 |
A próféta | 300 |
Velenczei képirás | |
Velenczében későn virágzott a képirás | 306 |
Mit nyujtott Velencze a művészeteknek | 307 |
Shelley és Pietro Aretino | 308 |
Velencze politikai viszonyai | 310 |
Összehasonlítás Florenczczel | 311 |
A Palazzo Ducale | 312 |
A művészet, az állami ünnepélyek segédje | 313 |
Velencze mondája | 313 |
Velencze hőstettei | 314 |
Tintoretto paradicsoma és Guardi festménye, a mely bált ábrázol | 315 |
Korai velenczei mesterek Muranóban | 317 |
Gian Bellini | 320 |
Carpaccio kis angyalai | 321 |
A Z. Zaccaria-beli Madonna | 321 |
Giorgione | 321 |
Az allegória, az idyll, az indulatok ábrázolása | 322 |
A barát a zongora-hárfánál | 323 |
Tiziano, Tintoretto és Veronese | 324 |
Tintoretto kisérlete a velenczei művészet dramatizálásában | 324 |
Veronese világi pompája | 325 |
Tiziano sophoklesi összhangja | 326 |
Iskoláik | 326 |
Veronese további jellemzése | 327 |
Tintorettóról | 329 |
Erélyes képzelő tehetsége | 331 |
A költészet túlnyomó hatalma | 331 |
Tiziano tökélye az egyensúlyban | 333 |
Mária mennybemenetele | 334 |
A nagy velenczeiek közös szelleme | 336 |
Michel Angelo élete | |
Ellentét Michel Angelo és Cellini közt | 338 |
Michel Angelo gyermekkora és rokonsága | 339 |
Ghirlandójával dolgozik | 339 |
A S. Marco-kert | 340 |
A Mediciek köre | 340 |
Korai szobrászati kisérletek | 341 |
Látogatás Bolognában | 342 |
Első utazás Rómába | 343 |
A Pietá Sz. Péter templomában | 344 |
Michel Angelo, mint hazafi és a Mediciek barátja | 346 |
A pisai csata kartonja | 347 |
Michel Angelo és II. Gyula pápa | 349 |
A sír tragédiája | 350 |
A pápa siremlékének rajza | 351 |
Látogatása Carrarában | 352 |
Menekülése Rómából | 353 |
Michel Angelo Bolognában | 354 |
Gyula bronz szobra | 354 |
Viszatérés Rómába | 355 |
A Sixtus-kápolna mennyezete | 355 |
Görög és modern művészet | 361 |
Ráfáel | 362 |
Michel Angelo és X. Leo pápa | 363 |
S. Lorenzo | 365 |
Az új sekrestye | 365 |
A körülmények melyek közt terveztetett s részben el is készült | 365 |
Az allegóriák értelme | 366 |
Michel Angelo szobrainak befejezetlensége | 369 |
III. Pál | 371 |
Az Utolsó itélet | 372 |
Kortársak birálata | 375 |
Sz. Péter templomának kupolája | 377 |
Vittoria Colonna | 382 |
Tommaso Cavalieri | 383 |
Michel Angelo szokásai | 383 |
Indulatos természete | 384 |
Utólsó betegsége | 384 |
Benvenuto Cellini élete | |
Hírneve | 386 |
Önéletrajza | 387 |
Annak értéke, a renaissance történetét, szokásait és jellegét tanulmányozókra nézve | 388 |
Születése, rokonsága és gyermekkora | 389 |
Fuvolázás | 389 |
Tanuló évei Marconenál | 390 |
Vándor évei | 390 |
Az ötvösművesség Florenczben | 392 |
Torrigiani és Angolország | 393 |
Cellini elhagyja Florenczet Rómáért | 393 |
Összetűz a Guascontiakkal | 394 |
Emberölő dühe | 395 |
Cellini maga szabja törvényeit | 396 |
Férfikorának három időszaka | 398 |
Élete Rómában | 398 |
Diego a bankettnél | 399 |
A renaissance érzéke a testi szépség iránt | 399 |
Róma kifosztása | 401 |
Cellini életében előfordúlt csodák | 402 |
Gyöngéd érzelmei | 403 |
Fivére gyilkosát megöli | 404 |
Bűnbocsánat és megkegyelmezés | 405 |
Varázsolás a Colosseumban | 406 |
Első utazása Francziaországba | 409 |
Úti kalandok | 409 |
Korona-ékszerek lopásával vádoltatik Rómában | 410 |
S. Angelo várában fogságba vetik | 411 |
A várparancsnok | 411 |
Cellini szökése | 412 |
Látományai | 413 |
Vallásának természete | 415 |
Másodszor meglátogatja Francziaországot | 417 |
A vándor udvar | 418 |
A Petit Nesle | 418 |
Cellini a franczia törvényszék előtt | 419 |
Jelent Fontainebleauban | 420 |
Visszatérte Florenczbe | 400 |
Cosimo de'Medici mint pártfogó | 421 |
Udvari cselszövények | 421 |
Bandinelli | 421 |
A herczegnő | 422 |
Perseus szobra | 422 |
Cellini életének vége | 423 |
Cellini és Machiavelli | 423 |
Az epigonok | |
A képirás teljes fejlődése és hanyatlása | 425 |
A régi tárgyak kimerültsége | 426 |
Lionardo da Vinci viszonya tanítványaihoz | 426 |
A Lombardiai iskolának tett hagyományai | 427 |
Bernardino Luini | 428 |
Gaudenzio Ferrari | 431 |
A Sacri Montiak ájtatossága | 432 |
Ráfáel iskolája | 433 |
Nem marad más hátra, mint utánzás | 434 |
Róma egészségtelen befolyásai | 434 |
Giulio Romano | 435 |
A Michel Angelo modorát utánzók | 435 |
Michel Angelo félremagyarázása | 436 |
Correggio nem alapit iskolát | 437 |
Parmigianino | 438 |
Macchinisti | 438 |
A bolognaiak | 439 |
A művészet másod virágzása Florenczben | 439 |
Andrea de Sarto | 439 |
Követői | 440 |
Pontormo | 440 |
Bronzino | 441 |
A képirás újjászületése Sienában | 441 |
Sodoma | 441 |
Befolyása Pacchiára, Beccafumira, Perruzira | 443 |
Garofalo és Dosso Dossi Ferraráan | 444 |
A Campi család Cremonában | 444 |
Brescia és Bergamo | 445 |
A hanyatlás a tizenhatodik század második felében | 445 |
Az ellenreformatio | 446 |
A renaissance lendülete megszűnik | 446 |
Függelékek | |
Első függelék | 447 |
Második függelék | 453 |