Renaissance Olaszországban III.

A szépművészetek

Szerző

John Addington Symonds

Fordító

Wohl Janka

Budapest

'John Addington Symonds: Renaissance Olaszországban III. ' összes példány

Kiadó:	M. T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1886
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	469 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított... Tovább

Fülszöveg

A Renaissance Olaszországban czímű munkám e harmadik kötete nem akar az olasz művészetek története lenni, hanem inkább azoknak a renaissance műveltség fő mozzanataival való összefüggését kivánja elemezni. Munkám ezen főczélját folytonosan szem előtt tartva, világossá igyekeztem tenni azt, hogy kezdetben a művészetek a középkor kereszténységétől függő viszonyban voltak, utóbb fokozatosan fölszabadúltak az egyház ellenőrzése alól, mikor pedig a klasszikai műveltség ujjászületése elérte a tetőpontot, bekövetkezett a művészetek teljes függetlensége.
Lehetetlen volna a középkori időszakot ezen fejlődésében figyelemmel nem kísérni; miután a szobrászat és a képírás felvirágzása a XIII-dik század végén első jelei közé tartozott ama szellemi ujjászületésnek, mit Renaissance név alatt ismerünk. Ennélfogva kissé hosszadalmasabban kelle foglalkoznom az építés, a szobrászat és a képírás fejlődésének azon állapotaival, melyek saját történetemnek mintegy előjátékát képezik.

Tartalom

A szépművészetek által megfejtendő probléma
Művészet Olasz és Görögországban	4
A kultura mérvadó időszaka	5
Az irodalom széptani jellege	5
A festészet, mint a legfenségesebb olasz művészet	6
Feladata a renaissanceban	8
Keresztény és klasszikai hagyományok	10
A szobrászat a régieknél	13
A képirás a romantikus nemzeteknél	14
Középkori hit és babona	14
A képirás igérete	15
Mennyire fejezhetik ki az alakító művészetek a keresztény eszméket?	17
Görög és keresztény vallás	17
A plastikai művészet képtelen a probléma megoldására	18
Hatásosabb művészetre van szükség	19
A szobrászat helye a renaissanceban	20
Festészet és keresztény mese	22
Egyházi eszmék általánosítása a művészet által	23
A valódi ájtatosság szellemének ellenséges állása a művészettel szemben	24
Az egyház által létesített kiegyezések	25
Fra Bartolommeo Szent Sebestyénje	26
A művészet és a theologia, a művészet és bölcselet összeférhetetlensége	28
Összefoglalás	30
A művészet végre elpogányosít	33
Zene	34
A festészet jövője a Renaissance után	35
Az építészet
Az építési középkor Olaszországban	38
Milano, Génua, Velencze	38
A fejedelmek mint építők	39
Különböző stílek	40
Helyi befolyások	41
Toskánai román, csúcsíves, lombárdiai stíl	43
A csúcsíves építés iránti érzék hiánya az olaszoknál	46
Siena és Orvieto székesegyházai	50
A középkor világi épületei	52
Florencz és Velencze	53
Magán paloták	54
Nyilvános csarnokok	54
A Signoria-palota Florenczben	55
Arnolfo del Cambio	56
S. Maria del Fiore	57
Brunelleschi kupolája	59
A klasszikai újjászületés az építésben	61
Római romok	62
A renaissance építés három korszaka	63
Jellemzésök	64
Brunelleschi	65
Alberti	66
Palota-építés	67
Michelozzo	67
Az újjászületés diszítő munkássága	69
Bramante	72
Az Umiltá-templom Pistójában, Vitone müve	73
A del Te-palota	74
A Farnese villa	74
Sansovino Velenczében	75
Michel-Angelo	76
Sz. Péter termplom	77
Palladio	83
A Ragione-palota Vicenzában	83
Lombardiai mesterek	84
Az elmélet művelői és Vitruvius tanulmányozói	85
Vignolla és Scamozzi	85
Palladio stíljenek befolyása Európában	87
A tudósok és az építőmesterek, összefüggésben a tudomány felvirágzásával	87
Szobrászat
Niccola Pisano	89
A korai olasz szobrászat történetének forrásai kétesek	90
Vasari legendája Pisanóról	91
A Levétel a keresztről Luccában	92
A természet és az antik tanulmányozása	93
A pisai sarkophag	94
A pisai szószék	95
Niccola iskolája	97
Giovanni Pisano	98
A. S. Andrea templom szószéke	100
Műveinek töredékei Pisában	101
XI. Benedek sirja Perugiában	101
Domborművek Orvietóban	103
Andrea Pisano	105
A szobrászat és a képírás közötti viszony	106
Giotto	107
Olaszországban a szobrászat alá van rendelve az építésnek	108
Pisano befolyása Velenczében	109
Balduccio Pisából	110
Orcagna	111
Az Orsammichele templom szentségháza	111
A florenczi keresztelő kápolna kapui	112
Ghiberti, Brunelleschi és Della Quercia pályázata	113
Ghiberti és Brunelleschi pályaműveinek összehasonlítása	113
A domborművek a S. Petronio templomban	114
Ghiberti nevelése	116
Domborművei festői alakításúak	117
Az antik iránti érzéke. Donatello	119
Korám megfordúl Rómában	120
Keresztény tárgyak	120
Természethű alakításra törekszik	121
Sz. György és Dávid	121
Judith	123
Gattamellata lovas szobra	123
Donatello természethűségének befolyása	124
Andrea Verocchio	125
David-ja	125
Collioni szobra	126
Alessandro Leopardi	127
Francesco Sforza szobra Lionardótól	127
A Pollajuolo fivérek	129
IV. Sixtus és VIII. Incze síremlékei	129
Luca della Robbia	129
Zománczozott agyagművei	130
Agostino di Duccio	132
A S. Bernardioni kápolna Perugiában	132
Antonio Rosselino	133
Matteo Civitale	133
Mino da Fiesole	133
Benedetto da Majano	133
E csoport jellemző vonásai és mesterművei	133
Síremlékek	134
Andrea Contucci síremléke S. Maria del Popolo templomban	136
Desiderio da Settignano	139
Szobrászat Riminiben a S. Francesco templomban	141
Velenczei szobrászat	142
Verona	143
Guido Mazzoni	143
Modenából	144
A Certosa Paviában	144
A Colleoni kápolna Bergamóban	145
Sansovino Velenczében	146
Pogány szobrászat	147
Michel Angelo tanítványai	150
Baccio Bandinelli	151
Bartolommeo Ammanati	151
Cellini	153
Gian Bologna	153
A renaissance szobrászat történetének áttekintése	155
Képirás
A művészeti tehetségek felosztása Olaszországban	158
Florencz és Velencze	159
Osztályozás iskolák szerint	160
A képirás fejlődésének korszakai	162
Cimabue	163
Rucellai Madonnája	164
Giotto	166
Nagy kiterjedésü tevékenysége	166
Művészetének köre	167
Életrevalóság	167
Szerkezet	167
Szín	168
Természethűség	168
Egészséges irány	168
Freskók Assisiban és Paduában	169
Sz.-Ferencz legendája	169
Giotto követői	171
Az utolsó itéletet ábrázoló képek	172
Orcagna a Strozzi kápolnában	174
Ambrogio Lorenzetti Pisában	175
Dogmatikus hittan	179
Capella degli Spagnuoli	179
Traini »Aquiniai Sz.-Tamás diadala«	180
Freskókban kifejezett politikai tanulmány	181
Sala della Pace, Sienában	184
Vallásos művészet Sienában és Perugiában	188
A Giottót követő képirók viszonya a renaissancehoz	190
A képirás
A középkori tárgyak ki vannak meritve	196
A technikai tökéletesedésre való törekvés új lendületet vesz	197
Naturalisták a képirásban	198
Közvetítő vívmányok, melyek a művészet aranykorát előkészítik	198
A tizenötödik század positiv szelleme	199
Msaccio	200
A modern modor	201
Paolo Uccello	203
Távlat	203
Realisztikus képirók	204
A minta	204
Piero della Francesca	204
A formákat tanulmányozza	204
A Föltámadás Borgó San Sepolcróban	205
Melozzo da Forli	206
Squarcione Paduában	207
Gentile da Fabriano	208
Fra Angelico	209
Benozzo Gozzoli	211
Diszítményes stílje	211
Lippo Lippi	213
Freskók Prató és Spoletóban	216
Filippino Lippi	216
Sandro Botticelli	218
Értéke arra nézve, a ki a renaissancekori felfogást tanulmányozza	219
A hit-regetan iránti érzéke	220
Piero di Cosimo	221
Domenico Ghirlandajo	226
Mily értelemben foglalja össze a kort	229
Prósai irány	230
Florencz ezentúl hangadó a képirásban	231
A művészeti tevékenység elterjedése egész Olaszországban	231
A Mediciek pártfogása	232
Képirás
Két időszak az igazi renaissanceban	235
Andrea Mantegna	236
Szobrászati jellegű rajza	237
Natiralismusa	238
Római ihlet	238
Julius Caesar diadala	239
Domborművek	240
Luca Signorelli	243
Michel Angelo előfutárja	244
Boncztani tanulmányok	244
Szépérzék	245
A S. Brizio-kápolna Orvietóban	245
Arabeszkjei és medaillonjai	246
Eszményének fokozatai	248
A szerves élet iránti lelkesedés	250
A klasszikai tárgyak kezelésének módja	253
Perugino	257
Vallásos stílje	258
Modorossága	260
Életének lélektani rejtélye	261
Perugino tanítványai	263
Pinturicchio	264
Spelloban és Sienában	264
Francia	265
Fra Bartolommeo	266
Átmenet az aranykorba	271
Lionardo da Vinci	272
A renaissance varázslója	273
Ráfáel	288
Correggio	296
A Faun	298
Michel Angelo	300
A próféta	300
Velenczei képirás
Velenczében későn virágzott a képirás	306
Mit nyujtott Velencze a művészeteknek	307
Shelley és Pietro Aretino	308
Velencze politikai viszonyai	310
Összehasonlítás Florenczczel	311
A Palazzo Ducale	312
A művészet, az állami ünnepélyek segédje	313
Velencze mondája	313
Velencze hőstettei	314
Tintoretto paradicsoma és Guardi festménye, a mely bált ábrázol	315
Korai velenczei mesterek Muranóban	317
Gian Bellini	320
Carpaccio kis angyalai	321
A Z. Zaccaria-beli Madonna	321
Giorgione	321
Az allegória, az idyll, az indulatok ábrázolása	322
A barát a zongora-hárfánál	323
Tiziano, Tintoretto és Veronese	324
Tintoretto kisérlete a velenczei művészet dramatizálásában	324
Veronese világi pompája	325
Tiziano sophoklesi összhangja	326
Iskoláik	326
Veronese további jellemzése	327
Tintorettóról	329
Erélyes képzelő tehetsége	331
A költészet túlnyomó hatalma	331
Tiziano tökélye az egyensúlyban	333
Mária mennybemenetele	334
A nagy velenczeiek közös szelleme	336
Michel Angelo élete
Ellentét Michel Angelo és Cellini közt	338
Michel Angelo gyermekkora és rokonsága	339
Ghirlandójával dolgozik	339
A S. Marco-kert	340
A Mediciek köre	340
Korai szobrászati kisérletek	341
Látogatás Bolognában	342
Első utazás Rómába	343
A Pietá Sz. Péter templomában	344
Michel Angelo, mint hazafi és a Mediciek barátja	346
A pisai csata kartonja	347
Michel Angelo és II. Gyula pápa	349
A sír tragédiája	350
A pápa siremlékének rajza	351
Látogatása Carrarában	352
Menekülése Rómából	353
Michel Angelo Bolognában	354
Gyula bronz szobra	354
Viszatérés Rómába	355
A Sixtus-kápolna mennyezete	355
Görög és modern művészet	361
Ráfáel	362
Michel Angelo és X. Leo pápa	363
S. Lorenzo	365
Az új sekrestye	365
A körülmények melyek közt terveztetett s részben el is készült	365
Az allegóriák értelme	366
Michel Angelo szobrainak befejezetlensége	369
III. Pál	371
Az Utolsó itélet	372
Kortársak birálata	375
Sz. Péter templomának kupolája	377
Vittoria Colonna	382
Tommaso Cavalieri	383
Michel Angelo szokásai	383
Indulatos természete	384
Utólsó betegsége	384
Benvenuto Cellini élete
Hírneve	386
Önéletrajza	387
Annak értéke, a renaissance történetét, szokásait és jellegét tanulmányozókra nézve	388
Születése, rokonsága és gyermekkora	389
Fuvolázás	389
Tanuló évei Marconenál	390
Vándor évei	390
Az ötvösművesség Florenczben	392
Torrigiani és Angolország	393
Cellini elhagyja Florenczet Rómáért	393
Összetűz a Guascontiakkal	394
Emberölő dühe	395
Cellini maga szabja törvényeit	396
Férfikorának három időszaka	398
Élete Rómában	398
Diego a bankettnél	399
A renaissance érzéke a testi szépség iránt	399
Róma kifosztása	401
Cellini életében előfordúlt csodák	402
Gyöngéd érzelmei	403
Fivére gyilkosát megöli	404
Bűnbocsánat és megkegyelmezés	405
Varázsolás a Colosseumban	406
Első utazása Francziaországba	409
Úti kalandok	409
Korona-ékszerek lopásával vádoltatik Rómában	410
S. Angelo várában fogságba vetik	411
A várparancsnok	411
Cellini szökése	412
Látományai	413
Vallásának természete	415
Másodszor meglátogatja Francziaországot	417
A vándor udvar	418
A Petit Nesle	418
Cellini a franczia törvényszék előtt	419
Jelent Fontainebleauban	420
Visszatérte Florenczbe	400
Cosimo de'Medici mint pártfogó	421
Udvari cselszövények	421
Bandinelli	421
A herczegnő	422
Perseus szobra	422
Cellini életének vége	423
Cellini és Machiavelli	423
Az epigonok
A képirás teljes fejlődése és hanyatlása	425
A régi tárgyak kimerültsége	426
Lionardo da Vinci viszonya tanítványaihoz	426
A Lombardiai iskolának tett hagyományai	427
Bernardino Luini	428
Gaudenzio Ferrari	431
A Sacri Montiak ájtatossága	432
Ráfáel iskolája	433
Nem marad más hátra, mint utánzás	434
Róma egészségtelen befolyásai	434
Giulio Romano	435
A Michel Angelo modorát utánzók	435
Michel Angelo félremagyarázása	436
Correggio nem alapit iskolát	437
Parmigianino	438
Macchinisti	438
A bolognaiak	439
A művészet másod virágzása Florenczben	439
Andrea de Sarto	439
Követői	440
Pontormo	440
Bronzino	441
A képirás újjászületése Sienában	441
Sodoma	441
Befolyása Pacchiára, Beccafumira, Perruzira	443
Garofalo és Dosso Dossi Ferraráan	444
A Campi család Cremonában	444
Brescia és Bergamo	445
A hanyatlás a tizenhatodik század második felében	445
Az ellenreformatio	446
A renaissance lendülete megszűnik	446
Függelékek
Első függelék	447
Második függelék	453

Témakörök

Életrajz > Művészet > Festészet, szobrászat
Életrajz > Művészet > Építészet
Művelődéstörténet > Kultúra > Története
Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Művészetek
Művelődéstörténet > Átfogó művek, tanulmányok
Művészetek > Művészettörténet általános > Kontinensek művészete > Európa
Művészetek > Művészettörténet általános > Korszakok, stílusok > XV. század > Reneszánsz
Művészetek > Művészettörténet általános > Összefoglalók > Nemzetközi > Európai
Művészetek > Festészet > Korszakok, stílusok > XV. század - Reneszánsz > Egyéb
Művészetek > Festészet > Életrajzok > Külföldi
Művészetek > Festészet > Tanulmányok, összefoglalók > Külföldi
Művészetek > Festészet > Általános festészet > Története
Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > Reneszánsz
Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Olasz
Művészetek > Építészet > Életrajzok > Külföldi
Művészetek > Építészet > Összefoglalók > Külföldi
Művészetek > Szobrászat > Korszakok > Reneszánsz
Művészetek > Szobrászat > Összefoglalók > Külföldi
Művészetek > Építészet > Építészettörténet > Külföldi
Művészetek > Szobrászat > Életrajzok > Külföldi

John Addington Symonds

John Addington Symonds műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: John Addington Symonds könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem