A renaissance szelleme | |
Nehézségek az évszám meghatározása körül | 2 |
A renaissance szó értelme | 4 |
A gondolkodás szabaddá lesz | 6 |
A hűbéresség viszonya a renaissancehoz | 7 |
A renaissance előjelei a középkorban | 8 |
Abelard | 8 |
Bacon | 8 |
Joachimus de Flora | 8 |
A provencalok | 8 |
Az eretnekek | 8 |
II. Frigyes | 9 |
Dante | 9 |
Petrarca | 9 |
Boccaccio | 10 |
Az olaszok physikai képessége | 11 |
A tudományok föléledése | 13 |
A két nagy felfedezés: a világ és az ember | 13 |
A világ-egyetem s a földgolyó átkutatása | 15 |
Tudomány | 15 |
Képzőművészet és kutatás | 16 |
A művészetek az egyház fölfogását emberivé teszik | 17 |
A kutatás történetének három korszaka | 18 |
Az óhajtás kora | 18 |
A megszerzés kora | 19 |
Julia holttestének mondája | 20 |
A könyvnyomtatók és kritikusok kora | 22 |
A lelkiismeret fölszabadítása | 23 |
A reformatio s a modern kritikus fölfogás | 25 |
Mechanikai találmányok | 26 |
Olaszország helye a renaissanceban | 27 |
A kényurak kora | |
A XIV. és XV. századnak jellemző tulajdonságai Olaszországban | 29 |
Olaszország viszonya a birodalomhoz s az egyházhoz | 30 |
Az olasz uralkodók jogczimének törvénytelen volta | 31 |
Az egyéniségnek szabad kifejlődése | 32 |
II. Frigyes és példájának hatása | 34 |
Ezzelino da Romano | 37 |
Az olasz kényurak hat fajtája | 38 |
Hűbéres urak | 38 |
A birodalom vicariusai | 39 |
A nép hadnagyai | 39 |
Condottieri | 39 |
A pápák öcscsei és fiai | 40 |
Kitűnő polgárok | 41 |
Az olaszok képtelensége községi kormányzatra | 42 |
A hatalom bitorlására kifejleszti az egyénnek képességeit | 44 |
Hogyan él a kényur? | 44 |
Családi bűnnek példái az uralkodó családokban | 47 |
Az olasz zsarnok leírása Macaulaynál | 48 |
A zsarnok leírása Savonarolanál és Matteo Villaninál | 49 |
A nagyobb kényuraságok fölemésztik a kisebbeket a XIV. században | 50 |
A Viscontiak története | 69 |
Francesco Sforza | 71 |
A zsoldos vezérek szerepe az olasz politikában | 72 |
Zsoldos háború | 73 |
Alberico da Barbiano | 74 |
Braccio da Montone | 75 |
Sforza Attendolo | 75 |
A Sforza-ház története | 79 |
Galeazzo Maria Sforza meggyilkoltatása | 82 |
A zsarnokölés ethikája Olaszországban | 84 |
A kényurak viszonya a művészetekhez és tudományhoz | 84 |
Sigismondo Pandolfo Malatesta | 85 |
Federigo Urbino herczege | 89 |
Vittorino iskolája és az urbinoi udvar | 90 |
Castiglione Cortigianoja | 102 |
Az olasz Cortegiano és a modern gentleman | 102 |
Visszatekintés | 104 |
A köztársaságok | |
Az olasz köztársaságok jellegének különféleségéről | 106 |
A községek jellemének hasonlatossága | 107 |
A polgári jogok | 109 |
A zavarok okai a községekben | 111 |
Az alkotmányok idomíthatóságában való hit | 112 |
Genua | 113 |
Savonarola alkotmánya | 113 |
Machiavelli beszéde X. Leóhoz | 115 |
A pártok és érdekek sokfélesége | 117 |
Siena | 119 |
Az olasz városok kicsinysége | 120 |
A községek bizalmatlansága és irigysége | 123 |
Velenczének kivételes helyzete | 124 |
Velencze alkotmánya | 127 |
Bölcs kormány rendszer Velenczében | 129 |
Firenze és Velencze sorsa | 131 |
Firenze hatóságai | 136 |
Balia és Parlamento | 137 |
A Mediciek fondorlatai | 139 |
Párhuzam Firenze és Velencze közt | 141 |
Párhuzam Görögország és Italia közt | 144 |
Lényeges különbségek | 145 |
Az olasz községek kereskedő jellege | 146 |
Agnolo Pandolfini: Trattato della Famiglia s a Firenzeben uralkodó polgári hang és a polgár eszménye | 150 |
A zsoldos hadak | 152 |
A firenzei történetírók | |
Firenze, a szellem városa | 154 |
Bírvágy, kíváncsiság és szépség szeretete | 154 |
A firenzei történetírás | 155 |
A történetnek philosophicus tanulmányozása | 157 |
Ricordano Malaspina | 158 |
A firenzei történetírás s a többi olasz város chrónikái | 159 |
A Villaniak | 160 |
Az 1300-ik esztendő | 160 |
Statistika | 164 |
Dante politikai munkái és röpiratai | 166 |
Dino Compagni | 168 |
Firenze latin történetírói a XV. században | 169 |
Lionardo Bruni | 170 |
Poggio Bracciolini | 170 |
A XVI. század első felének történetírói | 171 |
A tett és írás emberei: a doctrinaire-ek | 171 |
Firenze 1494 és 1537 közt | 172 |
Varchi | 174 |
Segni | 174 |
Nardi | 174 |
Pitti | 174 |
Nerli | 174 |
Guicciardini | 175 |
Ezen írók politikai fontossága | 175 |
A firenzei függetlenség végső évei és az 1529-iki ostrom | 176 |
A pártok állása | 177 |
Filippo Strozzi | 278 |
A történetírók nézete a firenzeiek gyengeségéről | 183 |
Irodalmi tulajdonságaik | 185 |
Francesco Guicciardini | 186 |
Niccolo Machiavelli | 186 |
A tudós államférfiak | 187 |
Ellentét az élet s az irodalom közt | 187 |
Guicciardini életrajza | 192 |
Istoria d'Italia | 194 |
Dialogo del Reggimento di Firenze | 198 |
Storia Fiorentina | 198 |
Ricordi | 199 |
Machiavelli életrajza | 201 |
A nemzeti sereg terve | 203 |
A Principe ajánlása | 211 |
Az olasz renaissance politikai erkölcsei | 214 |
Discorsi | 216 |
A háború művészetének hét könyve | 217 |
Firenze története | 219 |
Machiavelli: Il Principe | |
Machiavelli őszintesége ez értekezésében | 220 |
A machiavellismus | 221 |
Öntudatos kynismusa politikai elméletének | 221 |
A fejedelem elemzése | 222 |
A fejedelemségek kilencz fajtája | 223 |
A hódító érdeke politikájának egyedüli indító oka | 224 |
XII. Lajos kritikája | 226 |
Hűbéres monarchia és keleti despotismus | 227 |
Szabad város leigázásának három módja | 227 |
Pisa példája | 228 |
Kalandorok alapította fejedelemségek | 228 |
Mózes | 229 |
Romulus | 229 |
Cyrus | 229 |
Theseus | 229 |
Savonarola | 230 |
Francesco Sforza | 230 |
Cesare Borgia | 231 |
Machiavelli személyes összeköttetése Cesareval | 232 |
Machiavelli bámulja Cesare lángeszét | 233 |
Cesare pályája | 237 |
A kik bűnök által jutottak fejedelemségre | 237 |
Oliverotto da Fermo | 237 |
A kegyetlenségnek haszna | 238 |
Messer Ramiro d' Orco | 238 |
Machiavellinek pessimistikus fölfogása az erkölcsiségről | 239 |
Fejedelmek szavatartásáról | 240 |
Hatodik Sándor | 240 |
Az erényesség és becsületesség látszatának politikai haszna | 241 |
Lovagias érzés hiánya Italiában | 242 |
A hatalmas fejedelemnek katonai rendszere | 243 |
A zsoldosok és szövetségesek kritikája | 245 |
Nemzeti sereg szükségessége | 246 |
A háború művészete | 246 |
Az értekezésnek hazafia befejezése | 249 |
Machiavelli és Savonarola | 251 |
A renaissance pápák | |
A pápaság 1447-1527-ig | 253 |
Pápák példái a renaissance ellentéteinek | 255 |
Hatalmuk meggyengül az egyházi tartományok és Róma felett az avignoni száműzetéskor | 257 |
V-ik Miklós | 258 |
Hogyan fogja föl a pápai monarchiát | 259 |
II-ik Pius | 260 |
A keresztes hadjárat | 261 |
Hét pápa föllépése | 263 |
II-ik Pál | 264 |
A platonisták üldözése | 266 |
IV-ik Sixtus | 267 |
Nepotismus | 268 |
A Riario és della Rovere család | 272 |
Fukarság | 273 |
Háborús kedv | 274 |
A Pazzi összeesküvés | 277 |
Az inquisitio Spanyolországban | 280 |
VIII. Innocentius | 281 |
Franceschetto Cibo | 283 |
VI. Sándor megválasztatása | 289 |
Megerősíti a világi uralmat | 290 |
Politikája az Orsiniak és Colonnákkal | 290 |
Rómában minden vesztegethető | 291 |
Politikája a Sultánnal | 293 |
Az index | 293 |
A Borgia család | 295 |
Lucretia | 300 |
A gandiai herczeg meggyilkolása | 301 |
Cesare és emelkedése | 304 |
Sándor halála | 306 |
II. Julius | 307 |
Heves természete | 307 |
Nagy tervei és tiszteletreméltó jelleme | 308 |
X. Leo | 311 |
Jelentéktelenebb Juliusnál | 312 |
Szent Péter temploma és a reformatio | 313 |
VI. Hadrianus | 314 |
Gyűlöli a pogány műveltséget | 314 |
A római udvar botránkozása | 315 |
VII. Kelemen | 316 |
Róma kifosztása | 317 |
Firenze elveszti szabadságát | 318 |
Az egyház és az erkölcs | |
Az egyház romlottsága | 320 |
Olaszország egyenetlensége és sülyedése | 322 |
Machiavelli, Guicciardini és nápolyi Ferdinand véleménye | 324 |
Az olaszok nem képesek gyökeres reformatiora | 326 |
A renaissance világiassága és műveltsége | 328 |
Olasz írók terhelő tanúsága a pápai udvarról és a kolostorokról | 329 |
Az ereklyék babonás tisztelete | 330 |
A vallás és erkölcsiség eltávoznak egymástól | 330 |
A pápákat egyrészt megvetik, másrészt tisztelik | 331 |
Gianpaolo Baglioni | 332 |
A zsarnokölők vallásos érzelme | 334 |
Pietro Paolo Boscoli | 337 |
A vallások szívós tartóssága | 338 |
Az olaszok közvetlen érdeke Rómában | 338 |
Tisztelet az egyház szentségei iránt | 339 |
Angolok véleménye az olaszok erkölcstelenségéről | 340 |
Hitszegés és érzékiség | 343 |
A képzelet eleme az olaszok bűneiben | 345 |
Az olaszok természetüknél fogva nem kegyetlenek - nem durvák - nem kicsapongók | 346 |
Családi gyilkosságok | 347 |
A becsületérzés Olaszországban | 351 |
Onore és Onestá | 352 |
Általános pallérozottság | 355 |
A nép jó tulajdonságai | 356 |
A vallásos rajongás fellobbanásai | 358 |
Fra Girolamo Savonarola | |
Savonarola állása a renaissance-al szemben | 360 |
Származása, születése és gyermekévei | 361 |
Költeménye a világ romlásáról | 362 |
Bolognaban belép a domonkos rendbe | 363 |
Levele atyjához | 363 |
Költeménye az Egyház romlásáról | 364 |
1482-ben prédikálni kezd | 365 |
Első látogatása Firenzében | 367 |
San Gemignano | 368 |
Jövendölése | 369 |
Brescia 1486-ban | 369 |
Külseje és szónoklásának irálya | 371 |
Hatása a hallgatóságra | 372 |
Három következtetése | 375 |
Látomásai | 377 |
Savonarolanak, mint olasz államférfiunak hibái | 378 |
Őszinte hite prophetai küldetésében | 380 |
Barátsága Pico della Mirandolaval | 380 |
1490-ben megtelepszik Firenzében | 381 |
San Marco | 381 |
Savonarola viszonya Lorenzo de' Medicihez | 382 |
Lorenzo halála | 383 |
Egyházi beszédei 1493 és 1494-ben | 384 |
1495-iki alkotmány | 386 |
Theokratia Firenzében | 387 |
Piagnoni, Bigi, Arrabiati | 388 |
Küzdelem Savonarola és VI-ik Sándor közt | 390 |
A Signoria 1498-ban eltiltja a szónoklást | 391 |
Kísérletek zsinat összehívására | 391 |
A tűzpróba | 392 |
A csőcselék ostromolja San Marcot | 392 |
Savonarola pere és kivégeztetése | 395 |
VIII. Károly | |
Az olasz államoknak összeütközése Európa nagy nemzeteivel | 398 |
XI-ik Lajos, franczia király, politikája | 398 |
VIII-ik Károly jelleme | 400 |
Készülődések Olaszország meghódítására | 400 |
Ludovico Sforza helyzete | 403 |
Diplomatiai nehézségek Italiában Lorenzo de Medici halála után | 405 |
A köztársaságok gyengesége | 405 |
Il Moro | 407 |
1494 | 408 |
Nápolyi Alfonso | 410 |
A szövetségesek nem bírnak Francziaországgal | 411 |
Giuliano della Rovere unszolja Károlyt a hadjáratra | 411 |
Károly Astiban és Paviaban | 413 |
Gian Galeazzo Sforza meggyilkolása | 413 |
A franczia sereg bizalmatlankodik | 414 |
Rapallo és Fivizzano | 415 |
Bevonulás Toscanába | 416 |
Piero de' Medici szerepe | 417 |
Károly Pisaban | 418 |
Bevonulás Firenzébe | 419 |
Piero Capponi | 420 |
A franczia sereg Róma ellen indul | 421 |
Bevonulás Rómába | 422 |
VI. Sándor megrémül | 422 |
A francziák Nápoly ellen indulnak | 433 |
A spanyol ház | 424 |
Alfonso | 426 |
Fernando | 427 |
II. Alfonso Siciliába menekül | 429 |
II. Fernando Ischiába vonul vissza | 430 |
Károly Nápolyban | 431 |
Szövetség a francziák ellen | 432 |
De Comines Velenczében | 433 |
Károly hátrál | 434 |
Fornovoi csata | 435 |
Károly Astiba ér és visszamegy Francziaországba | 436 |
Olaszország, Franczia-, Spanyol- és Németország versenyzésének tárgyává lesz | 439 |
VIII. Károly kirándulásának fontossága | 440 |
Függelékek | |
Vérdüh | 441 |
Nardi Istorie Fiorentine lib. I. cap. 4. | 444 |
Varchi Storia Fiorentina lib. III. cap. 20, 21, 22 | 447 |
Varchi Storia Fiorentina lib. IX. cap. 48, 49, 46 | 452 |
VI. Sándor jellemzése. Guicciardini Storia fiorentina cap. 27. | 456 |
Vallásos rajongás kitörései a középkori Italiában | 459 |
Francesco Vettori Sommario della Storia d'Italia dal 1511 al 1527 | 477 |