Bűntudat/Ősök és utódok

Egy Goethe-idézet margójára/Krónika

Szerző

Remenyik Zsigmond

Szerkesztő

Szalay Károly

Budapest

'Remenyik Zsigmond: Bűntudat/Ősök és utódok ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	465 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-270-372-3
Megjegyzés:	Két mű egybekötve.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1936-ban jelent meg először Remenyik Zsigmond Bűntudat című könyve, amelyben elsősorban osztályáról, a birtokos középnemességről rajzolt kegyetlenül önkritikus képet. De e "fájó önmarcangolással telített" szociográfia felölelte szinte az egész vidéki társadalmat, parasztot, cselédet, falusi értelmiséget, tisztviselőt, és kereskedőt, ügyvédet és papot, kupecet és kóbor cigányt, mindazokat akik alárendeltségi, üzleti vagy baráti kapcsolatban kerülhettek a züllő, esztelenül élő dzsentri-réteggel.
A páratlan őszinteségű pontos szociográfia nagy visszhangot keltett az irodalmi közvéleményben.
1948-ban írta Remenyik Zsigmond Ősök és utódok című regényét, melynek műfaját ő maga nevezte el krónikának. A történet több idősíkban játszódik: 1865-ben indul el egy kézműiparos legényke a Nyírségből, Parasznyáról, Máramarosszigetre, hogy munkát, megélhetést keressen, s egyetlen éjszaka alatt borzalmas megpróbáltatásokon és kalandokon megy keresztül. Haramiák, zsandárok, vadállatok, kolerások,... Tovább

Tartalom

Bűntudat
Előszó és ajánlás	7
Invokáció	9
Utazás és vidék	11
Oláhcigányok és a halottlátó asszony	19
Dormánd és a dormándi ház	28
Kóborlás és gondolatok	32
Eperfák és névnapok	39
Elődökről és búcsújárásokról	46
Falusiak és urbánusok	52
Pipákról, tűzvészről	57
Remeték, kolduló barátok, vándorló cselédek	62
Iskolázás, tanítók, házitanítók	70
Tanuló szegény parasztgyerekek	77
Váltó, ital, kártya	82
Papok és katonák	90
Szegény rokonok, parasztrokonok	99
"Lelki rokonság", keresztelők	105
Urak és cselédek	111
Szakácsnők, konyhalányok, tanyasi cselédek	117
Urak és parasztok	122
Egészségről, nyavalyákról	126
Idelaisták, és hazaárulók	132
Művelődés és tudatlanság	138
Egyház és papok	142
Összetartás és marakodás	148
Urak, parasztok, zsidók	155
Virtus és hősiesség	162
Olajügynökök, Vadúr és a fajta karikatúrái	166
Bűn és bűnhődés	172
Cigányokról	176
Állatok, fák és természet	180
Közjáték. Gondolkodók, humanisták, a fajta kitűnőjei	186
Búcsúzhatunk, Horatiust dúdolja a szél	189
Az Ősök és utódok-ban foglalt események, történetek, idézetek sorrendje
Introductio
1865-ben, nyári délután, fenn Máramarosban, egy falusi kocsma udvarán üldögél egy szegény fiatal vándorlegény
Kupecek és marhahajcsárok
Esteledik, a vándorlegény nekivág a hegyeknek
Az öreg éjjeliőr megmutatja neki Máramarossziget felé a járatlan utat
A világ helyzete 1865-ben Magyarországon
Első veszedelem: a legény vándorló oláhcigányok kezébe kerül
Töredékek D. János máramarosszigeti csizmadiamester emlékirataiból (1899)
A "szín" és annak felavatrása
A hatalmasok gőgjéről
A városi polgárságról, városok fejlődésének akadályairól
Kis Bálint csizmadia zsugoriságáról, kapzsiságáról
Vásáros, vándorló csizmadiákról. Egy régi vásári emlék
Mesterek, segédek és tanulóinasok viszonyáról
Özvegységről, új házasságról
A családi élet tisztességéről
Nagy Mihály-Papó alakja és jelleme
Első feleségről, annak haláláról
elhalt szülőkről
Tűzvész pusztítja el a házat, a fiatal legény útnak indul Máramarosba
Az ismeretlen jövő
Könyvekről, olvasásról, műveltségről
A fejlődés útját meggátolni nem lehet
Idézet az Ótestamentumból
Szerződés D. János és felesége között, békés megállapodásból
Csendes beszélgetés a szőlőhegyen
Az élet értelme és tanulságai
Második veszedelem: császári pandúrok az alkonyatban szökött katonalegények után kutatnak a hegyen
A vándorló legényke pandúrok gyűrűjébe kerül
Részletek Bilák Róbert ny. pénzügyi tanácsos naplójából (1920)
Kifőzés az Izabella utcában, pénzromlás, háború
A pusztuló polgárság tragédiája
Múltja és jövője
Máramarosszigeti rokonságról
Szigeti hírek
Nagy Mihály-Papó szállást épít a szegény napszámosoknak
Az emberek egymás iránti érdektelenségéről, kegyetlenségéről
D. Jani orvostanhallgatóról. Személye és jelleme
Az emberiség igazi jótevői: a kétkezi munkások
Versidézet Aulus Persius Flaccustól
Harmadik veszedelem: éjszaka van már, s benn az erdőben a vándorlegény előtt haramiák állják el az utat
Bilák Viktor dél-amerikai szőrmekereskedő jegyzeteiből (1926)
Santa Cruzban, a Hotel Bolivarban
Elveszett álmok és az élet valóságai
A természet és az emberi természet ellentmondásai
Beszámoló Nagy Mihály-Papó haláláról
Az Izabella utcai kifőzés nyomasztó emlékei
Egy Seneca-idézet
Remény és gondolatok a Mercerias utcában
Az emberiség múltja, jövője és reményei
Negyedik veszedelem: a vándorlegény kolerások közé kerül
Kis András kereskedelmi tengerész feljegyzéseiből (1934)
Szerelem és hajótörés
Mit értenek a hajózáshoz párnás ajtaik mögött a hamburgi urak?
Marcus Aurelius vallomásaiból
Látogatás D. Jani New York-i rendelőjében
Beszélgetés a küzdelmes múltról és a szigeti emlékekről
Nagy Mihály-Papó halála után az örökösök kizavarják szállásukból a szegényeket
Miért indult világgá Kis András Máramarosszigetről?
Egy új élet reményei
Ötödik veszedelem: vihar kezdődik, a vándorlegényt megtámadják a vad erdei állatok
Dr. D. János New York-i orvos leveleiből (1941)
Esti séta a domboldalon, a Hudson folyó fölött
Gőgről, önhittségről, az emberiség testi és lelki nyavalyáiról
Egy Ruskin-idézet
Emlékezés a gyermekkorra, Máramarosszigetre
Egy Montaigne-idézet
Emlékezés a szülői házra
Szerződés D. János csizmadiamester és felesége között (Ismétlés)
Országos nyomorúságokról, régi hírlapok tükrében
Kis Bálint emléke
Régi történet az égő gyertyaszálról
Kézi mesterségek dícsérete
Csizmadia és főispán
Nagy Mihály-Papóról, egy bábaasszonyról
Erzsi mosónőről és Dobay Sándor iskolaigazgatóról
Az egyetemen való megcsúfolásról
A háború pusztításairól
Kis András kereskedelmi tengerész sorsáról
Az emberiség derűsebb jövőjéről
Részlet a Morus Tamásból
Hatodik veszedelem: szörnyű vihar tombol a hegyek között
A természet erői elől barlangba bújik a vándorló legény
D. Virginia egyetemi hallgatónő feljegyzéseiből (1948)
Egyetemi tanulmányok és Pierre
Példázat és kaland egy Bázel környéki tanyán
Régi történet az égő gyertyaszálról (Ismétlés)
Einstein-, Spinoza-, Kant-idézetek
Emlékezés elődökre
Egy régi máramarosszigeti emlék
Ősök és utódok
Idézet egy Voltaire-levélből
Felszállt a köd, elmúlt a vihar, lenn a völgyben az alvó Máramarossziget már látható
A szegény vándorlegény szállást talál, és a teméntelen megpróbáltatás után álomra hajtja fejét
Az éjjeliőr kürtjébe fúj, és lassan megindulnak az idő kerekei...