Remény a fennmaradásra (dedikált példány)

Tartalom

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 13
Glatz Ferenc: ÖKOLÓGIA: TUDOMÁNY, POLITIKA, ETIKA (ELŐSZÓ) 15
BEVEZETÉS 21
I. RÉSZ. KÓRTÖRTÉNET 23
Kóródi Mária: (ÖSSZEÁLL.): ÖRÖKÖLT ÉS ÖRÖKBE
HAGYANDÓ VILÁGUNK 25
A világegyetem és Naprendszerünk keletkezése 25
Az élettelen Föld jellemzői 26
Az élő Föld 26
Az ember megjelenése 27
A mezőgazdasági forradalom 27
A fémek megmunkálása 28
A folyó menti kultúrák megjelenése 29
A kerék feltalálása, a városok kialakulása 29
A középkor - viszonylagos környezeti béke 30
Az ipari forradalom 30
Az ipari-technikai fejlődés felgyorsulása, népességrobbanás
a 20. században 31
A globalizációs folyamat 32
A globalizációs robbanás 33
A gazdaság és politika új viszonya 33
A globalizáció és a környezet 34
A globalizáció mint eszme 35
A Föld eltartóképessége, a népességalakulás és következményei 36
A megújuló és a nem megújuló energiaforrások 37
A környezetszennyezés 37
Zágoni Miklós: AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS 39
Alapfogalmak 39
Idő, időjárás, éghajlat 39
Éghajlati ingadozás, éghajlatváltozás 40
Az éghajlatot vezérlő fő tényezők 40
Paleoklimatológia, jégkorszakok 40
Az emberiség lélekszáma 40
A légkör összetétele, emberi eredetű módosulása 41
A légkör összetétele 41
Vízgőz 42
Szén-dioxid 43
Metán 44
Dinitrogén-oxid 44
Halogénezett („fluorozott") szénhidrogének 45
Ózon 46
Aeroszolok 46
Tartózkodási idők 47
Az üvegházhatás 47
Az üvegházhatás felfedezése 47
Az üvegházhatás értelmezése 48
Az üvegházhatás növekedése 49
A globális felmelegedés 49
A globális felmelegedés jövője 50
A regionális hőmérsékletek jövője 50
Az éghajlati rendszer elemei 51
Az általános légkörzés 51
Az óceáni vízkörzés 52
Hó és jég (krioszféra) 53
Visszacsatolások, késleltetések 53
Klímaváltozás 54
Az éghajlati övek módosulása 54
A csapadékeloszlás változása 55
A szélsőségek növekedése 55
Aradi Csaba: AZ ÖKOLÓGIAI KUTATÁS FŐ IRÁNYAI
ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM 57
Az ökológia alapkérdései, kutatásainak fő irányai 57
Az ökológia rövid története és definíciója 58
Az ökológia helye a biológiai tudományok között 59
A bioszféra felépítése, szerveződési szintek 60
Térbeli és időbeli mintázatok 61
Életfeltételek: források és kényszerek 62
A környezet 62
A tűrőképesség 63
A környezet és a tűrőképesség viszonya, evolúciós háttere 63
A populáció fogalma, definíciói 63
Populációdinamika 64
A populációnövekedés görbéje 64
A populációk időbeli és térbeli reprezentáltsága 65
A populációk méretét befolyásoló tényezők 66
A környezet eltartóképessége 67
A fajon belüli versengés 67
A természetes szelekció 68
A közösségek szerveződése és működése 69
A közösségek stabilitása 70
A közösségek térbeli és időbeli mintázatai 70
A zavarások szerepe a közösségek szerkezetének alakításában 71
Ökológia és természetvédelem 71
Ökológiai szabályozás 72
Tájléptékű folyamatok szabályozottsága 73
A változtatás szükségessége 73
A fenntarthatóság ökológiai alapjai 74
A fenntartható fejlődés ökológiai értelmezése 75
Az ökológiai lábnyom 75
II. RÉSZ. DIAGNÓZIS 77
Láng István: A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPISMERETEI 79
Történeti visszatekintés 79
A hatvanas évek 79
Nemzetközi Biológiai Program 81
A hetvenes évek 82
Ember és Bioszféra Program 82
A Római Klub első jelentése: A növekedés határai 83
Stockholmi ENSZ-konferencia az emberi környezetről (1972) 83
Stockholmi Konferencia: Nyilatkozat az emberi környezetről 84
Stockholmi Konferencia: Nyilatkozat az irányelvekről 85
Stockholmi Konferencia: Akcióprogram-javaslatok 85
Stockholmi Konferencia: Szervezeti intézkedések 85
A nyolcvanas évek 86
Környezet és Fejlődés Világbizottsága
(Brundtland Bizottság, 1984-1987): Közös Jövőnk 86
A kilencvenes évek 89
ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája
(Rio de Janeiro, 1992) 89
Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről 90
Riói Konferencia: Feladatok a 21. századra 92
Riói Konferencia: Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról 94
Riói Konferencia: Egyezmény a Biológiai Sokféleség (biodiverzitás) védelméről 95
A Kiotói Jegyzőkönyv 96
A 21. század első évtizede 97
Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója
(Johannesburg, 2002) 97
Johannesburgi Nyilatkozat a Fenntartható Fejlődésről 98
Johannesburgi konferencia: Végrehajtási Terv 101
Johannesburgi konferencia: Ajánlások 101
A fenntartható fejlődés 102
A fenntartható fejlődés fogalmának kialakulása 102
A fenntartható fejlődés három alappillére 106
A fenntartható agrárgazdaság 108
Éghajlat 110
Talaj 110
Víz 111
Genetikai potenciál 111
A fenntarthatóság elvei az egyes gazdasági ágazatokban 111
Ipar 111
Településfejlesztés 112
Közlekedés 112
Turizmus 112
Gyulai Iván: A NEM FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM HAJTÓERŐI 113
A rendszerszemlélet hiánya 113
Az analitikus ismeretek elsőbbsége a holisztikus látásmóddal szemben 114
A tudás elsőbbsége a bölcsességgel szemben,
a technikai haladás és az erkölcsi fejlődés szétválása 114
Az oktatási rendszerek hiányossága 115
Az okok feltárása helyett az okozatok kezelése 116
Az integráltság hiánya, a szektorális megközelítés 117
A rendszerszemlélet hiánya és a társadalmi igazságtalanság 120
Kiegyensúlyozatlanságok a társadalomban 120
Az értékek kiegyensúlyozatlansága 121
Az érdekek kiegyensúlyozatlansága 122
A fejlesztések elsőbbsége a fejlődéssel szemben 124
A kölcsönös nagylelkűség lecserélése szolgáltatásokra 126
Értelmezési kényszer 128
A szubszidiaritás hiánya 129
A társadalmi igazságtalanság 129
A pénz, a pénztulajdon fölénye az áru, árutulajdonos felett 130
Egyenlőtlen hozzáférés a természeti erőforrásokhoz 130
A negatív externáliák társadalmi elfogadottsága 130
A megújuló és nem megújuló erőforrásokkal gazdálkodók
esélyegyenlőtlensége 131
A természeti erőforrások kisajátításának lehetősége
a tőkeallokáció által 131
Az információhoz való hozzáférés esélyének egyenlőtlensége 131
A rendszerszemlélet hiányának szerepe
a környezet minőségének alakulásában 132
A környezetpolitika helytelen szemlélete 132
Környezeti átterhelések a környezetvédelem gyakorlatában 134
Esettanulmányok 135
Szennyvíztisztítás: a helyi problémák átterhelése
a globális térre, az erőforrásokra 135
Biomassza: átterhelés az erőforrásokról a térre 136
Átterhelések a fejlett és a fejlődő világ között 138
A környezet állapotának lerontása 140
A nem fenntartható erőforrás-használat 141
Kerekes Sándor: GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS VAGY FEJLŐDÉS 143
Növekedési igények és lehetőségek 143
A környezeti gondok forrása 144
Önkorlátozás etikai alapon 145
Természetvédelem és közgazdaságtan 148
A növény- és állatfajok eszmei értéke 151
Természeti tájat érintő gazdasági tevékenységek értékelése 153
A gazdaság működésének ellentmondásai 154
Gyenge és erős fenntarthatóság 154
Kuznetz növekedéselmélete és a fenntartható fejlődés 156
A kedvező kompromisszum, az ökohatékonyság növelése 159
Legitimitás, etika és társadalmi felelősség 161
Az EU-tagságot követő környezetpolitikai dilemmák 164
Bándi Gyula: JOGUNK A KÖRNYEZETHEZ 169
A szabályozás rövid története 169
A környezethez való jog 170
Az egészséges környezethez való jog 174
A biztonságos környezethez való jog 174
A zavartalan környezethez való jog 175
Az esztétikus környezethez való jog 175
A környezet egészsége 175
A hatályos környezetvédelmi törvény rendszeralkotó elemei 175
A környezetjog elvei 177
A tágabb értelemben vett környezetpolitika meghatározó elvei 177
A szakterületi elvek 178
A jogi alapelvek 178
Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás 178
A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve 179
A tervszerűség elve 179
Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása 181
A társadalmi részvétel 183
Az együttműködés elve 184
A felelősség vagy a „szennyező fizet" elve 185
A környezetjogi szabályzás módszere 186
A környezetjog belső és külső integrációja 186
A jogi, állami befolyás érvényesülésének módszerei 187
A környezethasználat elfogadható mértéke 188
A környezetjog intézményeinek rendszere 190
A környezetjog közigazgatási intézményei 190
A polgári jogi eszközök lehetőségei 194
A büntetőjog szerepe 195
A fenntartható fejlődés és a szabályozás tendenciái 195
Schmuck Erzsébet: AZ EURÓPAI UNIÓ
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS POLITIKÁJA 199
A fenntartható fejlődés az Európai Unió Alkotmányában.
A stratégia elkészítéséhez vezető út 199
Az Európai Unió fenntarthatósági politikájának fejlődése 201
A csővégi megközelítéstől a megelőzést szem előtt tartó,
integrált környezetpolitikáig 201
Az Európai Unió környezetpolitikájának alapelvei 203
Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága által elindított nemzetközi
folyamat hatása az Európai Unió fenntarthatósági törekvéseire 205
A nemzetközi környezetvédő szervezetek lobbitevékenysége
az Európai Unió Alkotmányának módosításáért 206
Az Amszterdami Csúcs egyik fontos eredménye:
a cardiffi folyamat elindulása 206
Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájának készítése
és a stratégia megítélése 207
A Fenntartható Fejlődési Stratégia és a Lisszaboni Stratégia egymáshoz való
viszonya. A Lisszaboni Stratégia felülvizsgálatának hatása a Fenntartható
Fejlődési Stratégia végrehajtására és felülvizsgálatára 210
Az Európai Unió Megújult Fenntartható Fejlődési Stratégia
készítésének folyamata 213
A civil szervezetek szerepe az Európai Unió fenntarthatóság
politikájának alakításában 214
A 2001. évi Göteborgi Stratégia és a 2006. évi Megújult Stratégia 214
Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája (Göteborg, 2001) 215
A stratégia fő célkitűzései és intézkedései 215
Hosszú távú célok, célkitűzések 216
Az Európai Unió Megújult Fenntartható Fejlődési Stratégiája (2006) 219
Klímaváltozás és tiszta energia 220
Fenntartható közlekedés 220
Fenntartható termelés és fogyasztás 220
A természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás 220
Közegészség 220
Szociális befogadás, népesség és népvándorlás 221
Globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásai 221
A megújult stratégia végrehajtását elősegítő szakpolitikák 221
III. RÉSZ. VÁLSÁGKEZELÉS 223
Gyulai Iván: ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN .. 225
A fenntartható fejlődés kulturális megközelítése 225
A fenntartható fejlődés értelmezése 227
A fejlődés holisztikus értelmezése 228
A társadalmi igazságtalanság okainak kezelése 228
Helyi közösségek a fenntartható társadalomban 232
A környezeti problémák okainak kezelése 233
Strukturális változások a gazdaság szerkezetében 234
A termelői és fogyasztói mintázatok átalakítása 235
Új környezeti szabályozás szükségessége 236
Kóródi Mária: STRATÉGIÁK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT 241
Aurelio Peccei: Kezünkben a jövő 242
Demográfiai robbanás 243
Nincsenek tervek a nagy tömegek elemi szükségleteinek
kielégítésére 243
A bioszféra tönkretétele és elpusztítása 244
Világunk gazdasági válsága 245
Fegyverkezési verseny 245
Elmérgesedő társadalmi bajok 246
A technika és a tudomány archaikus fejlődése 246
Elöregedett intézmények 247
Kelet-nyugati szembenállás, észak-déli szakadék 248
Nincs sem erkölcsi, sem politikai irányítás 248
Globális politikák és stratégiák alkalmazása 249
A világ kormányozható állapotba hozása 249
Megtanulni a világ és önmagunk kormányzását 250
László Ervin: Káoszpont 250
Donella Meadows - Jorgen Randers - Dennis Meadows:
A növekedés határai - harminc év múltán 255
Meadows és szerzőtársai a fenntarthatóság forradalmáról 256
Átmeneti lehetőségek egy fenntartható rendszer felé 257
A növekedés forgatókönyvei 257
A növekedés szándékos korlátozásának forgatókönyvei 259
A növekedés szándékos korlátozása plusz továbbfejlesztett technológiák 259
Zágoni Miklós: STRATÉGIA ÉGHAJLATVÁLTOZÁS IDEJÉN 261
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 263
Hőmérséklet-emelkedés 263
Az üvegházhatású gázok kibocsátása 264
Hazai helyzet 265
A kibocsátással kapcsolatos céljaink 265
Kibocsátást csökkentő elképzeléseink 2050-ig 265
Céljaink az alkalmazkodás területén 267
Az alkalmazkodás feladatai és eszközei 268
Kóródi Mária: NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA 269
UTÓSZÓ 277
FÜGGELÉK 281
Irodalom 281
A kötet szerzői 285

Témakörök