Előszó. Hogyan jutott eszembe ezt a könyvet megírni? | 9 |
Honnan tudom, hogy 1641 egy novemberi napján esett az eső? | 17 |
Először találkozom Saskiával, mégpedig mint súlyos beteggel | 21 |
Ifjúkori barátaimról | 29 |
Első találkozásom Rembrandttal | 32 |
Az utálatos nő rendszerint nagyon utálatos | 35 |
Saskia betegsége | 39 |
Rembrandt műtermében megtanulok érteni a festészethez | 42 |
Rembrandt hatalmas képet fest és azt reméli, hogy híres ember lesz | 49 |
Rembrandt képét egész Amszterdam kigúnyolja | 63 |
Séta közben egy derék molnárral beszélgetünk a művészetről | 66 |
Rembrandt megismerkedik barátaimmal és Saskia rosszabbul lesz | 68 |
Saskia örök nyugalomra tér | 75 |
Saskiát eltemetik és Rembrandt visszatér munkájához | 77 |
Rembrandt váratlanul meglátogat és ötven forintot kér tőlem kölcsön | 80 |
Részleteket tudok meg Saskia családjáról | 84 |
Érdekes történeteket mesélek a nagyapámról | 91 |
Milyen különös körülmények közt ment nagyanya nagyapához | 97 |
Mézeshetek 1572-ben | 101 |
Már gyermekkoromban is kételkedtem az ötödik parancsolatban | 104 |
Fivéremről, akit elvesztettem | 107 |
Fivérem elhagyja Londont | 111 |
Fivérem hazatér | 113 |
Rembrandt kér, hogy látogassam meg | 115 |
Abban a kitüntetésben részesülök, hogy egy polgármester vendége lehetek | 117 |
Megint kirándulunk és a tengeri hajózásról beszélgetünk | 123 |
Önkéntes száműzetésbe megyek | 125 |
A nehézségekről, amelyek abból fakadnak, hogy "sebész" vagyok, nem pedig "doctor medicinae" | 130 |
Utazásom az Újvilágban | 131 |
Bernardo és én az elveszett törzseket keressük | 152 |
Hazai hírek | 155 |
Az eltűnt tíz törzshöz egy tizenegyedik járul | 160 |
Kételkedni kezdek, vajon az úgynevezett fehér emberek csakugyan jobbak-e a rézbőrűeknél? | 162 |
Politika | 169 |
Rossz híreket kapok Amszterdamból és elhatározom, hogy hazatérek | 176 |
Épségben megérkezem Hollandiába, de öreg szülővárosomat körülvették az orániai herceg csapatai | 182 |
A herceg kénytelen feladni gyalázatos szándékát és annyi év után először süthetek tojást saját konyhámon | 196 |
Mi történt jelentésemmel és az amerikai ügyekben adott tanácsaimmal? | 200 |
Szerettem egy nőt, de elveszítettem | 202 |
Menasse ben Izrael elhatározza, hogy Londonba költözik | 206 |
Megismerkedem dr. Ephraim Bueno kartársammal, aki amerikai tartózkodásom alatt Rembrandt családját kezelte | 211 |
A művész helyzete egy kereskedőnép körében | 216 |
Két régi barátom nincs többé és magányomban gyakran látogatom meg Rembrandtot | 219 |
Rembrandt közlékeny lesz és elárul egyet-mást művészi felfogásából | 223 |
Lassanként észreveszem, hogy nincsen minden rendben a breestraati nagy házban | 235 |
Jean-Louis új szolgát fogad és én utoljára hallok Bernardóról | 242 |
Felkeresem bankáromat és részleteket tudok meg Rembrandt siralmas pénzügyeiről | 252 |
Ismét elkezdek fájdalomcsillapító szert kutatni | 257 |
A lelkészek beavatkoznak Rembrandt dolgaiba | 260 |
Hendrickje gyermeket szül és Amszterdam papsága véleményt nyilvánít a fájdalmatlan műtétre irányuló kutatásaimra vonatkozólag | 264 |
Meg kell állapítanom, hogy hitelemmel együtt számos polgártársaim becsülését is elvesztettem | 267 |
Elvesztettem megbízható bankáromat és személyében egy jó barátot | 273 |
Fiam hozzákezd apja neveléséhez | 277 |
Új városházát építünk és Rembrandt majdnem fest belé egy képet | 281 |
Rembrandt látogatót kap: a csődbíróság hivatalnoka keresi fel | 287 |
Elhagyott ház a Joden-Breestraaton | 292 |
Spanyolországi menekültjeink okos és buzgó tanítványoknak mutatkoznak, amiért is a fiatal Baruch D'Espinozának el kell hagynia Amszterdamot | 295 |
Rembrandthoz beköszönt az öregség | 301 |
Hendrickjéből üzletasszony lesz | 305 |
Hendrickje és Titus kevéssé jövedelmező üzletet alapít | 310 |
A van Rijn család új lakásba költözik | 312 |
Megbízást szerzek Rembrandt számára | 316 |
Szegény Hendrickje végső nyugovóra tér | 321 |
Jean-Louis elvitorlázik a messzeségbe | 324 |
Magányos ember fest egy elhagyott házban | 328 |
Rembrandthoz még egy tanítvány csatlakozik | 331 |
Rembrandt még egyre fest | 333 |
Titus megnősül | 336 |
Búcsúzóul felolvasok egy fejezetet a Genezisből | 338 |
Végszó. Egy késő ivadék írja | 341 |