Religio 1908. (nem teljes évfolyam)

Előszó

Részlet:
Kegyelem és szabadakarat.
II. Molina rendszere. Az alap, melyre Molina a maga rendszerét fekteti, az ú. n. scientia média az Istenben.
Istenben u. i. a kinyilatkoztatás alapján háromféle tudást különböztetünk meg: 1. scientia simplicis intelligentiae: a lehetséges dolgok tudását; 2. scientia visionis: a meglevő dolgok ismeretét, akár a jelenben, akár a múltban vagy jövőben; 3. scientia média: azon dolgok ismeretét, melyek csak bizonyos föltétel mellett történhetnek, vagy tényleg lehetnek meg.
Azon dolgok, melyeknek lehető bekövetkezése vagy tényleges léte valami föltételtől függ, futuribiliának neveztetnek. Kérdés, tényleg megvan-e Istenben ezeknek ismerete s mi módon?
Nem tagadható, hogy Istenben tényleg megvan a föltételesen jövendő dolgok ismerete. Voltak ugyan Molina ellenfelei között egyesek, kik ezt tagadták; de tévesen. Krisztus Urunk mondja az evangéliumban: «Jaj neked Korozain! jaj neked Betszaida! mert ha Tiruszban és Szidonban történtek volna a csodák, melyek ti bennetek történtek, régen szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot» Máté, 11, 21. Tehát tudta, hogy a tirusziak és szidóniák bűnbánatot tartottak volna, föltéve, hogy náluk történtek volna az illető csodák. A jövőnek ugyanezen ismeretét az Istenről tanítják a szentatyák is; ennélfogva azon tomisták, kik ezt tagadnák, az egész keresztény tradícióval helyezkednének ellentétbe. Végül ezt tanítja a józan ész is, mely némely között magának az embernek is efféle konjekturális ismeretet tulajdonít. Vissza