Religio 1907. (nem teljes évfolyam)

Előszó

Részlet:

A társadalmi kérdés erkölcsi momentuma.

Végre valahára kezdünk sokat beszélni a társadalmi kérdésről. Már ez is valami: a sok beszédet remélhetőleg komoly tanulmány és ami a fő, komoly tett fogja követni.
Máris sokat emlegetjük, hogy a társadalmi kérdés lényege az, hogy miképen lehet a társadalom minden rétegének minél nagyobb földi jólétet és megelégedést biztosítani.
Azt is tudja már mindenki, hogy ezen társadalmi kérdésnek van gazdasági, politikai és erkölcsi momentuma.
A gazdasági momentum a legnyilvánvalóbb, hiszen gazdasági helyzet javításáról és biztosításáról van szó.
A politikai momentumot sem tagadja már senki; hogy az államhatalomnak kötelessége a gazdasági életet a jelzett irányban befolyásolni, abban senki sem kételkedik. A Smith-féle gazdasági liberalizmusnak a maga egészében ma már hírmondója sem létezik komoly emberek között, csak részletkérdésekben kisért még az állami nemtörődömségnek kényelmes elmélete.
Az erkölcsi elem ezek mellett mintha némileg háttérbe volna szorítva a közvéleményben.
A ki a szociális érdeklődésnek mindenféle megnyilatkozását figyelemmel kiséri, a keresztény és vallástalan szocializmusnál igen nagy érdeklődést fog találni gazdasági szervezkedés, törvényhozási intézkedések iránt. A mi utóvégre helyes is, és hogy a vallástalan szocializmus csak ezekről beszél, nem is csodálható.
De még a mi részünkről is sokan a fősúlyt a gazdasági és törvényhozási intézkedésekre helyezik. Igen sok szó esik olcsó bevásárlásról, olcsó hitelről, előnyös értékesítésről. És ez mind nagyon helyes. Bár volna róla még több szó és bár találna minden ilyen szó termékeny talajra, a tetté válás, a megvalósulás talajára. Értjük ezt főleg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület okos és lelkes szociális irodalmára, melynek minél több okos olvasót és lelkes követőt kívánunk.
De e mellett nem szabad felednünk, hogy ez mind szükséges ugyan, de nem elég. Vissza