Előszó
Én 1992 márciusában jöttem Magyarországra, amikor még csak négy munkatársunk volt . Ma összesen 45 fő dolgozik a cégnél, klienseink száma pedig 17. Ügyfeleink között több nemzetközi cég is van,...
Tovább
Előszó
Én 1992 márciusában jöttem Magyarországra, amikor még csak négy munkatársunk volt . Ma összesen 45 fő dolgozik a cégnél, klienseink száma pedig 17. Ügyfeleink között több nemzetközi cég is van, amelyek közepes, illetve nagy hirdetési költségvetéssel dolgoznak.
Én magam évek óta a hirdetési szakmában dolgozom, pályafutásom egy részét Németországban, Frankfurtban töltöttem, és nagy cégek (Procter & Gamble, Johnson & Johnson) hirdetési kampányain dolgoztam. A kelet-európai viszonyokat nem ismertem, ám úgy vélem, a piac itt is hasonlóvá vált a nyugat-európaihoz.
A magyar hirdetési piac sok tekintetben fejlett, főként ami a termékválasztékot illeti. A legtöbb árukategóriában valamennyi élvonalbeli cég jelen van a piacon, és jelen volt már 1992-ben is, amikor idejöttem. Nem úgy, mint Lengyelországban és Csehországban, ahová például a Tchibo elsőként érkezett, míg Magyarországon ugyanez a cég ötödikként kellett hogy megvesse a lábát a piacon.
Egyfelől tehát Magyarországon óriási a verseny, és vele együtt a hirdetési piac is ugrásszerűen megnőtt. Másfelől viszont a vásárlói hűség még nem honosodott meg: a magyar vásárlók egyelőre ott tartanak, hogy szeretnének mindent kipróbálni, mielőtt valamelyik termék mellett elköteleznék magukat.
Az ügynökségi munka a magyar piacon főként arra irányul, hogy megteremtse a vásárlókban a hűséget valamely márka iránt. Magyarország ebből a szempontból ma a húszas évekbeli Amerikához és a harmincas évekbeli Nagy-Britanniához hasonlít: az a márka, amelyik megnyeri a vásárlók bizalmát, hosszú uralkodni fog a piacon.
Vissza