Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a szálasanyagok technológiája IV.

Tartalom

BEVEZETÉS.
A textilipar jelentősége 1
1. A SZÁLASANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEIK KÜLÖNLEGES TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA.
A) A finomsági szám.
1. A finomsági számozás módszerei 11
2. A finomsági számnak az átmérőhöz való viszonya elemi szálaknál 12
3. A finomsági számnak az átmérőhöz való viszonya fonalaknál 13
B) Szálasanyagok vízszívó (higroszkópos) tulajdonsága.
4. A vízszívó tulajdonság lényege 14
5. A szálasanyagok szabványos víztartalma 15
6. A kondicionálás 16
7. A vízoldás és száradás törvényszerűsége 17
8. A nedvességtartalom meghatározása számítással 18
C) Szálasanyagok szilárdsági tulajdonságai.
9. A szakadási hosszúság fogalma 20
10. A fonalszakítógép 21
11. Az elemi szál szaki lóerejének meghatározása Hartig szerint 24
12. Az elemi szál jellemző tulajdonságainak meghatározása Rejtő szerint 25
II. AZ IPARI JELENTŐSÉGŰ SZÁLASANYAGOK TULAJDONSÁGAI.
13. A szálasanyagok osztályozása - 33
A) Az állati eredetű természetes szálasanyagok.
Szőrnemüek.
14. A szőrneműek osztályozása 33
15. A szőrök nemezelhetősége 35
a) A gyapjú.
16. A hámsejtek alakja a különböző juhfajták gyapján 35
A gyapjú növése.
17. A pászma 36
18. A gyapjúzsír 37
19. A gyapjú ívelése 38
20. A fürttető 39
21. A gyapjú szálfínomságának eloszlása 40
A gyapjú kémiai és fizikai tulajdonságai.
22. A gyapjú kémiai tulajdonságai 40
23. A gyapjú mechanikai tulajdonságai 42
24. A gyapjú egyéb fizikai tulajdonságai 44
A gyapjú kereskedelmi elnevezése.
25. A gyapjú kereskedelmi osztályozása 45
A gyapjú piaci értéke.
26. A gyapjú piaci értékének és a fínomságszámnak összefüggése 47
b) Ipari jelentőségű egyéb szőrök.
27. A teveszőr 48
28. A mohair 48
29. Az alpakka 48
Mirigyváladékok.
A selyem.
30. A bombyx mori selyme 49
31. A tussah-selyem 52
B) Növényi eredetű természetes szálasanyagok.
32. A növényi eredetű szálasanyagok osztályozása 52
33. A sejtek növése 52
34. A cellulóz sajátságai 54
35. A hidro-, hidrát- s oxicellulóz tulajdonságai 55
A háncsrostok.
a) A len.
36. A lenrost feltárása (áztatása) 55
37. A len törése és tilolása 57
38. A tilolt len tulajdonságai 61
b) A kender.
39. A kender feltárása 62
40. A kender törése és tilolása 63
41. A tilolt kender tulajdonságai 65
c) A rami vagy kínai fű.
42. A rami-háncs sajátságai 65
d) A közönséges csalán.
43. A csalán-háncs sajátságai 66
e) A juta.
44. A juta-háncs sajátságai 67
Levélrostok.
a) Az aloe-kender.
45. Az aloe-kender rostszálainak sajátságai 67
b) Az újzélandi len.
46. Az újzélandi len sajátságai 68
c) Manila-kender.
47. A manila-kender sajátságai 68
Gyümölcsrostok.
Kókuszrost.
48. A kókuszrost sajátságai 69
Magszálak.
a) A pamutfajok.
49. A magszálnak a magról való letépése (égrenage) 69
50. A pamutsejt szerkezete és mikroszkópi képe 71
51. A pamut mercerizálása és karbonizálása 72
52. A pamut fizikai tulajdonságai 73
53. A pamut kereskedelmi elnevezése 74
b) Egyéb magszálak.
54. A kereskedelemben előforduló egyéb magszálak 75
C) Ásványi eredetű természetes szálasanyag.
55. Az azbeszt tulajdonságai 75
D) Az ipari termékek, vagyis a mesterséges szálasanyagok.
Növényi eredetű ipari termékek.
a) A papirosfonal.
56. A papirosfonal tulajdonságai 76
b) A műselyem.
57. A Chardonnet-műselyem gyártásának módja 76
58. Az acetil-műselyem 78
59. A rézoxid-műselyem 79
60. A viszkóz-műselyem 79
61. A cellulóz módosulatainak kémlőszerei 80
Ásványi eredetű mesterséges szálastermények.
a) A fémdrótok.
62. A fémdrótok felhasználása a textiliparban 81
b) Nemesfém-drótok.
63. A nemesfém-drótok felhasználása a textiliparban 81
III. SZÁLASANYAGOK FONÁSA.
A) Általános rész.
64. A fonás rendszerei 85
a) A tisztító műveletek.
65. A szálasanyagok tisztításánál alkalmazandó elvek 86
b) A nagyoló csomóbontás.
66. A csomóbontásnál érvényesíthető elvek 87
c) A finomító csomóbontás, vagyis a kártolás.
67. Az egyirányban hajló kártok működésének elve 88
68. A lenipari kártoló működése 89
69. A kettős hajlású kártok működése és számozása 90
70. A gyapjúipari kártoló működése 93
71. A pamutipari kártoló működése 94
d) Az egyesítés és a nyújtás.
Az egyengető egyesítés és nyújtás.
72. Az egyesítés és nyújtás hatása és a végrehajtás módja 95
73. Az egyengető nyújtás szükséges ismétléseinek száma 96
A finomító nyújtás, vagyis az előfonás.
74. Az előfonás rendszerei 97
e) A fésülés.
75. A fésülésnél megoldandó feladatok 98
76. A gerebenező gép 99
77. A tűs fogókészülékkel felszerelt CARTWRIGHT-féle fésülőgép 100
78. A szilárd fogókészülékkel felszerelt HEILMANN-féle fésülőgép 101
f) A sodrás eszközei.
A csévék rendszerei.
79. A csévék fajtái 103
Az orsó rendszerei.
80. Az orsók fajtái 105
g) A sodrás hatása a fonalak szilárdsági tulajdonságaira.
81. A sodrás hatása a fonal szilárdságára 110
82. A sodrás alapképletében előforduló tényezők értékei 115
83. A sodrás hatása a fonal nyúlására 118
84. A sodrás hatása a fonal munkabírására 122
h) A cérnázás.
85. A cérnázás hatása a fonal mechanikai tulajdonságaira 123
86. Az egyező s ellenkező irányú cérnázás jellemzői 126
i) A fonhatóság határai.
87. A fonhatóság felső határa 127
88. A fonhatóság alsó határa 128
B) Alkalmazott rész.
A gyapjú fonása.
89. A gyapjú fonásánál használatos rendszerek 129
a) A kártoltfonal-gyártás.
A tisztító műveletek.
90. Az adhéziós kapcsolatú gyapjúzsír eltávolítása 129
91. A foglalatos kapcsolatú homok eltávolítása 143
92. A foglalatos kapcsolatú növényi részek mechanikai úton való elkülönítése 144
93. A növényi részek szenesítése 145
A gyapjú festése és fehérítése.
94. A gyapjú festésének leggyakrabban használt módjai 146
A nagyoló csomóbontás és a gyapjú keverése.
95. A farkasolás, olajozás és keverés 152
96. A műgyapjú gyártása 155
A fínomító csomóbontás, vagyis a kártolás.
97. Az első, második s harmadik kártoló. Az előfonás módja 157
98. A kártológépre vonatkozó gyakorlati adatok 162
A fonal megsodrása.
99. A fonóeszközök s az első fonógépek rendszerei 168
100. A szelfaktor fontosabb kinematikai láncolatainak felsorolása 175
101. A szelfaktor etető-készüléke 177
102. A szelfaktor kocsi-kihúzó szerkezete 179
103. A szelfaktor orsóinak forgatása a sodrás munkaszakában 181
104. A szelfaktor orsóinak ellenkező irányú forgatása 185
105. A szelfaktor kocsijának behúzása 186
106. Az orsók forgatása a felcsévélés munkaszakában (a quadrans szerepe) 188
107. Az irányító- és a feszítő-drót mozgató szerkezete 190
108. Az irányító-sín (coping-sín) alakja s hatása 191
109. A vezérlőtengely szerkezete 194
110. A szelfaktor mozgató szerkezeteinek csoportosítása 197
111. A folytonos fonógép 199
b) A fésűsfonal gyártása.
A tisztító műveletek.
112. A fésűsgyapjú mosása 200
A nagyoló és a finomító csomóbontás.
113. A kártológép 202
A fésülés.
114. A LlSTER-féle fésülőgép 204
115. A HOLDEN-féle fésülőgép 205
116. A NOBEL-féle fésülőgép 206
117. A HEILMANN-féle fésülőgép 209
118. A HEILMANN-féle fésülőgép kihúzó szerkezetének kinematikai láncolata 211
119. A hengeres és a gátlófésű szerkezete a HEILMANN-féle fésülőgépen 213
120. A HEILMANN-féle fésülőgép munkaképessége s helyszükséglete 214
121. A HEILMANN-féle gyapjúfésülőgépen eszközölt módosítások 215
Az egyengető nyújtás.
122. A kártolt s fésült szalag egyengetése 217
123. A kettős és az egyszerű tűsléces nyujtógép 218
124. A tűshengeres nyujtógép 220
A fésűs szalag mosása és esetleges festése.
125. A lisseuse néven ismert mosógép 221
126. A szalagfestőgép 222
A fínomító nyújtás és a fonal megfonása.
Az angol rendszerű fonalgyártás.
127. Az angol rendszerű finomító nyújtás 223
128. Az angol rendszerű előfonás és az előfonat megfonása 225
A francia rendszerű fonás.
129. A francia rendszerű fínomító nyújtás 226
130. A francia rendszerű előfonatok megfonása 228
A német rendszerű fonalgyártás.
131. A német rendszerű fínomító nyújtás 229
132. A fleyer-rendszerű előfonógép 229
133. A német rendszerű előfonatok megfonása 234
c) A nyujtottfonal-gyártás.
134. A nyujtottfonal gyártásának menete 235
A selyem fonása.
a) A szálselyem fonása.
135. A szálselyem tisztítása 235
136. Az organzin és a tráma fonása 238
137. A selyemcérnák készítése 240
b) A kóc-selyem fonása.
138. A szericin oldása és a csomók bontása 240
139. A szálak bontása és a szakál készítése, vagyis a florette-selyemfonás 242
140. A chappe-selyemfonás 245
141. A bourette-selyemfonás 245
c) A műselyemfonás.
142. A műselyemnél használatos fonási eljárások 246
A rostszálak fonása.
a) A len fonása.
143. A line, vagyis gerebenezett fonal gyártása 246
144. A tow, vagyis kócfonal gyártása nyújtott eljárás szerint 250
b) A kender fonása.
145. A gerebenezett fonalgyártás 252
146. A kócfonalgyártás 254
147. A kötél ágainak fonása 254
c) A rami fonása.
148. A rami-fonalgyártás menete 255
d) A juta fonása.
149. A jutafonal-gyártás menete 256
A levélrostok fonása.
150. Az aloe- s a manila-kender fonása 258
A pamut fonása.
a) A csomóbontó és a tisztító műveletek.
151. A báltörő-gép 258
152. A foglalatos kapcsolatú szennyező-részek eltávolítása és a csomók bontása 260
153. A hozzánőtt szennyező részek köpése a léces verőkkel 265
b) A kártoltfonal gyártása.
154. Az expressz-kártoló 266
155. A hengeres kártoló és a szelfaktor 267
c) A nyujtottfonal-gyártás.
156. A pamut kártolása 268
157. A kártolt szalag nyújtása 270
158. Az előfonás 273
159. Az előfonal megfonása 273
d) A fésűsfonal gyártása.
160. A pamut kártolása és előzetes nyújtása 274
161. A szalag fésülése 274
162. A fésült szalag egyengetése 278
163. Az egyengetett szalag előfonása 278
164. Az előfonat megfonása 278
e) A pamutfonalak számozása és csomagolása.
165. Az angol számokkal egyenértékűnek vehető kiegészített metrikus finomsági
számok és azok szokásos fokozata 278
IV. SZÁLASANYAGOK SZÖVÉSE, VAGYIS A KELMEGYÁRTÁS.
A) Általános rész.
A zsineg és a kötél gyártása.
166. Mintás cérnázás, fonalborítás, zsinór- és kötélgyártás 283
A fonatos árúk.
a) A vetülékfonalas fonatos árúk.
167. A bobinet- és függönyárúk 285
b) Láncfonalas fonatos árúk.
168. A zsinór- és csipkeárú gyártása 288
A szövetgyártás.
169. Az ókorban használt szövőszék és az ebből kifejlesztett kéziszövőszékek 291.
A kötött árúk gyártása.
a) A vetülékfonalas kötött árúk.
170. A kézi kötés, a gépi kötveszövés 293
171. A körgépek 294
172. A kötőgépek 296
b) A láncfonalas kötött árúk.
173. A láncfonalas kötveszövő gép 298
B) Alkalmazott rész.
174. A szövetek osztályozása 298
A kötések főbb fajai.
a) Az alapkötések.
175. Az alapkötések, a vászonkötés 300
176. A sávolykötés 302
177. Az atlaszkötés 304
b) A béllelt szövetek.
178. A vetülékkel béllelt szövet 306
179. A láncfonallal béllelt szövet 309
c) A többszörös szövetek.
180. A tömlő- s zsákszövetek, valamint a kettős szövetek 309
181. A láncbársony szövése 310
182. A bolyhos szőnyegek szövése 313
d) A gaze-szövetek.
183. A gaze-szövetek szövése 317
A felvetés és csévélés.
184. A láncfonalak csévélése és kézi felvetése 319
185. A gépi felvetés és a láncfonalak írezése s behúzása 322
186. A vetülékfonalak kúpos csévélése 327
A szövőszék felszerelése.
a) A láncfonal hosszanti irányú haladása.
187. A lánchenger fékezése 328
188. A szövethenger szabályozása 331
b) A láncfonalak mozgatása a függélyes síkban,
vagyis a szádképzés.
189. A nyüstök készítése 333
a) A nyüstmozgató szerkezetek.
190. A nyüst felfüggesztési módja kézi szövőszékeken 334
191. A nyüst felfüggesztési módja szövőgépeken 337
192. A lábítók mozgatása excenterekkel 338
193. A HARTMANN-féle nyüstemelő-szerkezet 342
194. A SCHŐNHERR-féle nyüstemelő-szerkezet 343
195. A KNOWLES-féle nyüstemelő-szerkezet 344
196. A jacquard-gép elve szerint készült nyüstemelő-szerkezet 347
A nyüstszálak mozgatása, vagyis a mintás szövés.
197. A kínai mustrás szövőszék felszerelése 347
198. A Falcon-, a Vaucanson- és a waldhőr-féle felszerelés 350
199. A JACQUARD-gép 351
200. A VERDOL-gép 357
201. Az előnyüstös damaszk-székfelszerelés és a WEIN-TSCHÖRNER-féle damaszkgép 359
202. A kártyalyukasztás 361
A bordaláda mozgatása.
203. A kézi szövőszék bordaládája 364
204. A szövőgép bordaládája 364
A vetélő mozgatása.
205. A kézi gyorsvetélő és a kézi váltóláda 366
206. A szalagszövő-gép fogazott vetélője 369
207. A felülről ható vetőszerkezet 371
208. Az alulról ható vetőszerkezet 375
209. A SCHŐNHERR-féle vetőszerkezet 377
210. A szövőgép váltóládás szerkezete 378
211. A vető- és a nyüstmozgató szerkezetek harmonikus szerelése 382
A szövőgépek jelző- és kikap csőd-készülékei.
212. A láncfonalak szakadását jelző készülékek 382
213. A vetélőnek a fiókba való beérkezését jelző készülék 383
214. A vetülékfonal elfogyását vagy elszakadását jelző készülék 384
215. A cséveváltó-szerkezet 384
Feszítőkészülékek a szövet szélességének szabályozására.
216. A különféle feszítőkészülékek 387
V. A SZÖVETEK NEMESÍTÉSE.
A) Általános rész.
217. A nemesítéssel megoldandó feladatok 391
B) Alkalmazott rész.
A kártoltszövetek nemesítése.
218. A szövetek mosása és esetleges karbonizálása 391
219. A nemez gyártása 395
220. A szövetek kallózása 396
221. A kártoltgyapjú-szövetek osztályozása felszínük minősége alapján 401
a) A posztószerű appretúra.
222. A bogácsolás 402
223. A posztó szárítása 407
224. A posztó nyírása 410
225. A szálak irányítása és a fényesítő avatás 413
226. A vasalás, préselés és bágyasztás 415
b) A bársonyszerű appretúra.
227. A sima, bársonyszerű felülettel bíró szövetek kikészítése 418
228. A fürtös appretúra 419
A fésűsgyapjú-utánzatok appretúrája.
229. Fésűsgyapjú-utánzatok appretúrája 420
d) A kártoltgyapjú-szövetek elnevezése.
230. A kártolt szövetek elnevezései 420
Fésűsgyapjú-szövetek nemesítése.
231. Az angol eljárás szerint megfont fonalakból készült szövetek appretúrája 421
232. A franca eljárással készült szövetek appretúrája 423
233. A német eljárás szerint készült fonalakból előállított szövetek appretúrája 423
234. A fésűsgyapjú-szövetek kereskedelmi elnevezései 424
A selyemszövetek appretúrája.
235. A nyers selyemből készült szövetek hámtalanítása s kikészítése 424
236. Az organzin és a tráma teljes és részleges hámtalanítása 426
237. A hámtalanított »cuite«-selyemből készült szövetek appretúrája 428
238. Vegyes anyagú selyemszövetek appretúrája 428
239. A hámtalanított fonalból készült szövetek elnevezései 430
A lenszövetek appretúrája.
240. A lenszövetek fehérítése 431
241. A fehérített árúk appretúrája 439
242. A fehérített fonalból készült árú appretúrája 442
243. A nyers szövetek kikészítése és impregnálása 442
244. A lenfonalak fehérítése, festése és kikészítése 443
245. A lenszövetek kereskedelmi elnevezései 445
A jutaszövetek appretúrája.
246. A nyers jutaszövetek appretúrája 445
A pamutszövetek appretúrája.
247. A gyapjút utánzó appretúra 445
248. A selymet utánzó appretúra 448
249. A lent utánzó appretúra 448
250. A pamut festése 451
251. A pamutfonalak fehérítése 451
252. A pamutárúk kereskedelmi elnevezései 452
VI. A SZÖVETEK VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKÜK MEGHATÁROZÁSA.
A szövetek vizsgálata.
253. A szövetvizsgálatnál figyelembe veendő szempontok 455
a) A folytonossági hiányok és a foltok ellenőrzése.
254. A folytonossági hiányok megállapítása 455
b) Az anyag minőségének megválasztása és a szövet
anyagának meghatározása.
255. A lánc- s vetülékfonalak anyaga 455
256. A keverék arányszámának meghatározása. 457
c) A kötés meghatározása.
257. Az árú kötésének és a szövet fajtájának meghatározása 458
d) A fonalak beállításának, sodratának s finomsági
számának és a szövet sűrűségének s vízállóképességének meghatározása.
258. A fonalak beállítása 460
259. A szövet sűrűsége 461
260. A fonal és a cérna sodratának és tömöttségének meghatározása 462
261. A szövet vízállóságának meghatározása 464
e) A szövetek használhatósága.
262. A szövetek fényálló tulajdonsága 465
263. A szövet fajlagos súlyának befolyása a szövet használhatóságára és a fajlagos súly meghatározása 466
264. A szövet tartósságának befolyása a szövet használhatóságára 467
265. A szövet anyagának jósága 471
266. A szövetek jutányosság-foka 473
f) A tartósság meghatározása kísérletekkel.
267. A szakítógép ismertetése 473
268. A szakítandó darabok mérete és azok befogása 475
269. A szakítómunka-ábra területének kiszámítása 479
270. A sebesség hatása a szakító-erőre és a munkadiagramm területére 482
271. A nedvesség hatása a szakító-erőre és a munkadiagramm területére 484
272. A régibb szövetvizsgálat módja. A szakító-hosszúság 488
g) A szövet mechanikai tulajdonságai függvényei a
fonal és a szálas-anyag mechanikai tulajdonságainak.
273. A szálas-anyagok mechanikai tulajdonságainak összefoglalása 488
274. A fonal vagy a szálas-anyag szakító-hosszúságának hasznosítása szövetekben 489
275. A fonal vagy a szálas-anyag jóságának hasznosítása szövetekben 492
276. A fonal vagy a szálas-anyag tartósságának hasznosítása szövetekben 493
277. Kikötött tulajdonságokkal bíró kelmék gyártásmódjának meghatározása 494
278. A képletek használatára vonatkozó példák 495
A gyártási költségek és a gyárak tervezése.
a) Az önköltség.
279. Az önköltség alkotói 496
280. A beruházott és forgó tőke kiszámításának módja 496
281. A fonógyárak tájékoztató gyári költségvetése 497
282. A szövőgyárak és kikészítők tájékoztató költség-előirányzata 503
283. Részletes költségvetés kártolt-gyapjúfonó- és szövőgyárra vonatkozólag és
az ahhoz szükséges adatok 505
284. Részletes tervezet fésűsgyapjúgyárra vonatkozólag és az ahhoz szükséges adatok 513
285. Részletes tervezet lenfonógyárra a hozzá szükséges adatokkal 523
286. A pamutfonógyárak részletes tervezéséhez szükséges adatok 537
b) A gépek elrendezésének tervezete.
287. A fonó-, szövő- és fehérítőgyárak gépeinek elrendezése 540
FÜGGELÉK.
I. A magyar textilipar fejlődése 1921-1923. időközben 546
31. A textilipari német műszavak magyar egyenértékei 547

Témakörök