Jó üzlet a halál

Fülszöveg

Részlet a könyvből:

A jenki Honoluluból jött és ebből az alkalomból rendkívül éhes volt. Honolulutól Batáviáig utazni nem tartozik éppen a jelentéktelen hajózási relációk közé, különösen nem a jenki esetében, aki az úgynevezett legkedvezményesebb - turistaosztályon tette meg az utat. Ennek a turistaosztálynak az ára olyan mérsékelt, hogy csak a legritkább esetben lehet hozzájutni. Az ember csak ugy részesülhet benne, ha kellő óvatossággal elkerüli a jegyszedők és az ellenőr figyelmét. Maga a legkedvezményesebb - turistaosztály alig rendelkezik komforttal és a hajófenék egyik bálától eltakart részén található. Néhány tábla csokoládéval és egy üveg szódavízzel egész jól el van benne a takarékos utas.
A jenkit Tomnak hivták és nemcsak éhes volt, hanem szeplős is. Rendelkezett egy barátságos, gyerekes vigyorral, amiből ugy, ahogy megélt még eddig. Sohasem volt ideges, nem ismerte a sietséget és ha néha mégis futott, ezt csak az a sportszerű kiváncsiság indokolhatta, amellyel valamelyik rendőr gyorsaságát tette próbára. Hiába is igyekszem szépíteni a dolgot: Tom a rendszertelen és felelőtlen helyváltoztatásnak azon szenvedélyes zarándokai közé tartozott, akiket a társadalom elfogult lekicsinyléssel csavargóknak nevez.
Nem lehet valami furcsábbat elképzelni, mint egy szeplős jenkit, aki megérkezik Batáviába és éhes. Tom életében ez olyan sürü eset volt, hogy arra az időre,, ha milliomos lesz és címert csináltat, ezt a jelenetet akarta mint a legjellegzetesebbet megörökiteni a családi pajzson: Külföldi kikötőben áll egy ember és korog a gyomra.
Lassan megindult végig a rakodóparton. Gyönyörű pirosan, lakkozott kocsi állt meg a posta előtt és előkelő külsejű nő ugrott ki belőle. Valamit mondott a soffőrnek és elsietett a főbejáraton. Vissza