Rejtett szépségek

Előszó

A honfoglalás ezredik évfordulójának méltó megünnepléséről törvényben emlékezett meg a magyar Országgyűlés. Az 1896-os VIII. törvénycikk, a nevezetes millenniumi törvény első paragrafusában rendelkezett az Országos Szépművészeti Múzeum létesítéséről. A törvényhozói akarat, melynek létét köszönhette, központi helyre kívánta összegyűjteni a magyar festészet és szobrászat legkiválóbb alkotásait, együtt mindazokkal a műtárgyakkal, amelyeket neves gyűjtőink és a nemzet áldozatkészsége az egyetemes művészet anyagából meg tudott szerezni. Létrehozóinak célja az volt, hogy a születendő múzeum egyszerre legyen bizonyítéka a magyar kultúra európai rangjának és záloga a jövő nemzedékek művészeti nevelésének.
Az új múzeum építésének előkészületei hamarosan megindultak, és 1906. december 1-én a budapesti Városligetben, a millenniumi ünnepségek színhelyén emelt pompás épületben a Szépművészeti Múzeum megnyithatta kapuit közönsége előtt. A fennállásának 100. évébe lépő Szépművészeti Múzeum, amely a centenáriumi évben külsejében is megújul, jelentős kiállításaival és programjaival szeretne megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek egy 21. századi művészeti múzeum előtt állnak. A múzeum új stratégiájában hangsúlyos helyet kap az a felfogás, hogy egy országos közgyűjteménynek nem pusztán falain belül van kötelessége a nemzeti közösség iránt. Nem elég kitárni a kapukat, s olyan közönségbarát múzeummá válni, ahova mindig szívesen tér be, s tér vissza a látogató, hanem mozgásba kell hozni a gyűjteményt is és kiállításokat kell szervezni e nemzeti kincsekből szerte az országban. Vissza