Előszó
BEVEZETŐ
Félszáznyi mondát, képzeletindító, regényes történetet foglal magába ez a kötet. Baranya és a vele szomszédos tájak ihletik valamennyit: egy-egy szembeötlő természeti képződmény,...
Tovább
Előszó
BEVEZETŐ
Félszáznyi mondát, képzeletindító, regényes történetet foglal magába ez a kötet. Baranya és a vele szomszédos tájak ihletik valamennyit: egy-egy szembeötlő természeti képződmény, jellegzetes emberi alkotás, egy-egy megrázó történelmi esemény emléke, vagy akár csupán egy-egy furcsa határ- vagy dűlőnév is színes, romantikus, nem egyszer éppenséggel mesébe hajló történet kialakítására ad indítást népünk képzeletének. Baranya erdős-hegyes vidékei, tisztavízű forrásai, kútjai, félelmes barlangjai, hegyszakadékai, zúgó gesztenyései, régi fái, pazar kincseket rejtő bányái, de romladozó régi várai, kastélyai, erdők mélyén rejlő kápolnái vagy egyszerű határhalmai köré is rendre szövődnek a hasonló történetek. Az olvasót a tavaszi verőfényben fürdő tájak friss, fűszeres lehelete csapja meg, amint e mondákat követve a nagyharsányi hegytől a zselici szélekig végigbandukol e vadregényes tájon. A könyvben lapozva mintha maga is ott járna a déli Dunántúl keleti szögében, úgy veszi körül légkörével, hangulatával e különös világ. Alkalmi pillanatfelvételek esetlegességei helyett ugyanis azt kapjuk e kötetben, ami e tájakon népünk képzeletét századok folyamán foglalkoztatta, amit a természet erőivel és társadalmi kötöttségeivel viaskodva környezetében lényegesnek ítélt, költészetének bűbájával bevont és megörökített.
Az író sorai jutnak eszünkbe: „Tünődő utazásokra kellene nevelni az embereket, hogy észrevehess ék hazájukat e tájban." Futó benyomások, kirándulási impressziók, turista-kalauzok lexikonszerűen hűvös adatai vagy akár a szaktudományok magvas közlései - mindezek együtt is keveset nyújtanak ahhoz, hogy szülőföldedet ismerd fel a tájban, ha nem ismered meg az embert, aki e tájon él, épít, küzd, e tájat kezemunkájával alakítja, hozzáfűzi sorsát.
Vissza