Áldott légy, Uram, és minden alkotásod!

Előszó

A Jubileumi Szentévben, s az új évezred, hajnalán mindnyájan változást, megtisztulást, az Evangélium diadalát várjuk. Hogyan következhet ez be?
Ma, amikor törtetés, irigység, rágalom, gyanakvás fertőzi emberi kapcsolatainkat, valahogy meg kell törni a szeretetlenség ördögi körét. Mindenki a másiktól várja, hogy megváltozzék. Pedig magunkon kell kezdenünk! Mi magunknak kell napról napra kedvesebben, figyelmesebben, elfogadhatóan egyre nagyobb szeretettel, türelemmel fordulnunk mások felé. Csak ettől várhatunk változást.
Naponta kell Te Deumot énekelnünk az Úrnak, s dicsőítenünk Őt életünkért, megváltásunkért, fájdalomtól terhes, és mégis oly gyönyörű világunkért, szenvedéseinkért, Ferenc atyánk példájára, ki legnagyobb fájdalmai közepette énekelt, s megírta a világnak a Teremtőt dicsőítő himnuszt. Ebben a világban semmi „világi" nincs - a bűnt kivéve - minden Szent! Ez a világ, ahogy van Istené!
Ferenc Öröménekét szeretné most felmutatni megszomorodott világunknak a Nagy Ferences Család ebben a szerény kis gyűjteményben.
Ezúttal mondok köszönetet mindazoknak, akik elemzésükkel, szép gondolataikkal, festménnyel, grafikával, linoleummetszettel, kottával gazdagították e könyvecskét.
Legyen Szent Ferenc Naphimnusza mindnyájunk közkincsévé a jubileumi szentévben és az új évezredben! Mit tehetnénk méltóbbat, minthogy együtt énekeljük, együtt teljesítsük Ferenc felszólítását:
Dicsérjétek Istent minden teremtmények!
Hálaszóval hódoljatok szerelmének!
Szolgáljátok, ahogy kell,
s alázatos szívekkel
Szeressétek! Vissza