1.067.309

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Regöly

Tolnamegyei nagyközség általános szociográfiája, különös tekintettel az 1934. évre

Szerkesztő
Pécs
Kiadó: Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Statisztikai Intézete
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 132 oldal
Sorozatcím: A Pécsi Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Statisztika Intézetének irásaiból
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. Pécsett. Latin nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világháború utáni időkben a magyarországi közgazdaság a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel küszködik. Ennek megfelelően közgazdaságunknak lényeges és gyorsütemű átalakulás... Tovább

Előszó

A világháború utáni időkben a magyarországi közgazdaság a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel küszködik. Ennek megfelelően közgazdaságunknak lényeges és gyorsütemű átalakulás folyamatába kellett lépnie.
Ennek egyik legjelentősebb mozzanata az erőteljes iparosodás, indusztriálás és - ami ezzel együtt jár - a szembeszökő városodás, urbánizálás.
A gazdaságtörténelemnek ez a folyamata, amely Nyugat-európában már és erőteljesebben vette kezdetét, Magyarországban a világháború előtt, ellenkezően ható erők befolyása alatt, csak fölöttébb szerény határok között érvényesülhetett. A magyar államnak Ausztriával való vámuniója ugyanis a fejlődni törekvő magyar ipar elé, legyőzhetetlen akadályokat állított. És így a falvak fölös népességét, amely a csak korlátolt befogadóképességű mezőgazdaságban elhelyezkedni nem tudott, a városi ipar nem tudta átvenni. A kérdés részben úgy nyert megoldást, hogy a nyitva álló külföldi munkapiacok szívták fel hazánk gyökértelenné vált falusi népességét.
A világháború utáni önálló magyarországi vámhatár védelme alatt nagy lendületet vett a falusi népességnek a városokba való tódulása és az ipari pályára való átmenetele, amit még az a körülmény is előmozdított, hogy a kivándorlás - a külföld elzárkózódottsága folytán - a legnagyobb mértékben megnehezült.
Amily örvendetes és kívánatos ez az erősebb ütemű iparosodási folyamat, amely az állam részére is a fokozódott anyagi erőt jelenti, - éppen annyi veszélyt rejtenek magukban az ezen gyorsított ütemű városodással járó megrázkódtatások. Vissza

Tartalom

Vasváry Ferenc dr. egy. ny. r. tanár előszava 3
I. RÉSZ 7- 29
1. A község általános adatai 7
2. Birtokmegoszlás 15
3. Terménymegoszlás és értékesítés 17
4. Állatállomány 21
5. Ipari gépek 23
6. Házi ipar 25
7. Utak és vizek 26
A falukutatás céljáról 27
II. RÉSZ 29-55
1. Családi élet 29
2. Közegészségügy 41
3. Életmód 44
III. RÉSZ 55-116
1. Kultúra 55
2. Vallásosság 73
3. Társadalmi elhelyezkedés 84
4. Összetartás 102
IV. RÉSZ 116-131
Amire a falunak szüksége van 116
Magyar irodalom 119
Név- és tárgymutató 125
A dolgozat tartalma latinul 131
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem