Regionalizmus az egyetemessé váló emberi jogokban, különös tekintettel az Amerikai Államok Szervezetére

Tartalom

1. BEVEZETÉS 7
2. AZ EMBERI JOGOK ÁLTALÁNOS FEJLŐDÉSE 11
2.1 A történeti fejlődés 11
2.2 AZ EGYETEMES (EURÓPAI?) EMBERI JOGOK MEGKÉRDŐJELEZÉSE 16
2.3 AZ emberi jogok egyetemessége 24
2.4 AZ EGYETEMES EMBERI JOGI RENDSZER KIALAKULÁSA 25
3. A REGIONALIZMUS ERŐSÖDÉSE AZ EGYRE ÖSSZEFONÓDÓBB VILÁGBAN 35
3.1 Regionális szervezet 35
3.2 REGIONALIZMUS VERSUS UNIVERZALIZMUS 37
4. AZ EMBERI JOGI REGIONÁLIS SZERVEZETEK 41
4.1 AZ amerikai kontinens 41
4.1.1 Az amerikai regionális rendszer fejlődése 42
4.1.1.1 Kontinentalizmus 42
4.1.1.2 Az Amerika-közi rendszer fejlődése 1826-1948 között 47
4.1.1.3 Latin-Amerika és az USA viszonya a II. világháború után 53
4.1.2 Az amerikai emberi jogi rendszer kialakulása 55
4.1.2.1 Az első emberi jogi kezdeményezések 55
4.1.2.2 A humanitárius értékek képviselete az amerikai külpolitikában 59
4.1.3 Az emberi jogi rendszer szerkezete 62
4.1.3.1 Az intézményi háttér 62
4.1.3.1.1 Az Amerikai Államok Szervezete 62
4.1.3.1.2 Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága 64
4.1.3.1.3 Az Emberi fogok Amerika-közi Bírósága 76
4.1.3.2 A normatív háttér 86
4.1.3.2.1 Az Amerikai Államok Szervezetének Alapokmánya és
módosított változatai 86
4.1.3.2.2 Az Emberi Jogok és Kötelességek Amerikai
Nyilatkozata 89
4.1.3.2.3 Az Emberi Jogok Amerikai Egyezménye 93
4.1.3.2.4 Egyéb egyezmények és jegyzökönyvek 96
4.1.4 A rendszer működése 101
4.1.4.1 Az államok kötelezettségvállalása 101
4.1.4.2 Panaszmechanizmus 103
4.1.4.3 Helyszíni vizsgálatok, országjelentések 109
4.1.5 Esettanulmányok 115
4.1.5.1 Argentína 115
4.1.5.1.1 Amerikai diplomáciai lépések 115
4.1.5.1.2 Gazdasági eszközök 117
4.1.5.1.3 Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság látogatása 119
4.1.5.1.4 ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 120
4.1.5.1.5 Összefonódás az afganisztáni eseményekkel 121
4.1.5.2 San Salvadori Jegyzőkönyv előkészítése 123
4.1.5.2.1 A gazdasági, szociális és kulturális jogok
megfogalmazása a jegyzőkönyv megszületése előtt 123
4.1.5.2.2 A Főtitkárság tervezete 125
4.1.5.2.3 Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságának és
Bíróságának megjegyzései a Főtitkárság 1983-as tervezetéhez 126
4.1.5.2.4 Az Emberi Jogi Bizottság tervezete 128
4.1.5.2.5 Az Állandó Tanács Jogi és Politikai ügyekkel foglalkozó Bizottsága 130
4.1.5.3 Haiti 132-
4.1.5.3.1 Előzmények 132
4.1.5.3.2 A katonai diktatúra idején hozott nemzetközi határozatok 134
4.1.5.3.3 A Bizottság 1994-es látogatásának előkészítése és lebonyolítása 139
4.1.5.3.4 A Bizottság 1995-ös országjelentése 142
4.2 Az európai kontinens 145
4.2.1 Európa Tanács 146
4.2.1.1 Az Európa Tanács felépítése 146
4.2.1.2. Normatív háttér 150
4.2.1.2.1 Az Európa Tanács Alapszabálya 150
4.2.1.2.2 Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 151
4.2.1.2.3 További egyezmények 158
4.2.1.3 Jogvédelmi szervek 163
4.2.1.4 A panaszeljárás 166
4.2.2 Az Európai Unió 173
4.2.2.1 Történelmi előzmények 173
4.2.2.2 Az Unió szervei 175
4.2.2.3 Az emberi jogok védelme az Unión belül 177
4.2.2.3.1 Az alapító szerződések illetve egyéb egyezmények 177
4.2.2.3.2 A közösségi jog és az Európai Bíróság gyakorlata 182
4.2.2.3.3 Az Európai Unió szerveinek gyakorlata 184
4.2.2.4 Az Európai Unió emberi jogi külpolitikája 187
4.2.2.4.1 Az emberi jogi külpolitika jogi kerete 187
4.2.2.4.2 Az emberi jogok érdekében használható mechanizmusok és eszközök a közös külpolitikában 192
4.2.2.4.3 Az emberi jogok védelme érdekében tett külpolitikai lépések értékelése 195
4.2.3 EBEÉ / EBESZ 197
4.2.3.1 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet előzményei 197
4.2.3.2 Az Értekezlet és a Záróokmány 198
4.2.3.3 Utótalálkozók, ad hoc konferenciák 202
4.2.3.4 Az állandó struktúra kialakulása 207
4.2.3.5 Az Emberi Dimenzió 213
4.2.4 A Független Államok Közössége 218
4.2.4.1 Megalakulása 219
4.2.4.2 Intézményi háttér 221
4.2.4.2 Intézményi háttér 221
4.2.4.3 Az együttműködést feszítő erők 223
4.2.4.4 Emberi jogi egyezmények 225
4.2.5 Intézményi párhuzamosság 229
4.3 Az afrikai kontinens 234
4.3.1 Az Afrikai Egységszervezet 235
4.3.1.1 A Szervezet Alapokmánya és szervei 235
4.3.1.2 Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája és a
ráépülő panaszmechanizmus 237
4.3.1.2.1 Az Afrikai Karta előzményei 237
4.3.1.2.2 Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Kartája 241
4.3.1.2.3 Jogvédelmi szervek 245
4.3.1.2.4 Panaszmechanizmus 248
4.3.1.2.5 Egyéb biztosítékok 257
4.3.1.3 További egyezmények, kilátások 258
4.3.2 Az arab országok kezdeményezései 263
4.3.2.1 Az iszlám jog 264
4.3.2.2 Az Arab Liga 267
4.3.2.3 Egyéb arab emberi jogi kezdeményezések 270
4.3.2.4 Arab Ember Jogi Karta 272
4.3.3 Átfedések 275
4.4 ÁZSIA 276
4.4.1 Az emberi jogok „ázsiai" felfogása 276
4.4.2 ENSZ kezdeményezései 280
4.4.3 Regionális kormányközi kezdeményezések 284
4.4.4 Nem-kormányközi szervezetek kezdeményezései 287
5. ÖSSZEHASONLÍTÁS 295
5.1 Összehasonlítás a szervezeti felépítés alapján 297
5.2 Összehasonlítás a védett jogok alapján 299
5.3 Összehasonlítás a jogvédelmi mechanizmus alapján 304
5.3.1 A jogorvoslati szervek 304
5.3.2 A panaszeljárás 307
5.3.3 Egyéb biztosítékok 317
5.4 ÖSSZEHASONLÍTÁS A KÖRNYEZETÉHEZ fűződő kapcsolat alapján 319
5.5 Értékelés 320
6. ÖSSZEFOGLALÁS 325
7. FELHASZNÁLT IRODALOM 327
8. MELLÉKLETEK 341

Témakörök