Regionális tervezés és a magyar településhálózat

Tartalom

ELŐSZÓ 11
I. A REGIONÁLIS TERVEZÉS RENDSZERE ÉS FŐBB MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI 13
1. A regionális tervezés fogalma és tartalma. (Dr. Gerle) 13
a) Regionális vizsgálatok 14
b) Regionális tervtanulmányok 14
c) Regionális rendezési tervek 16
2. A regionális tervezés célja és együttműködése a népgazdasági tervezéssel. (Dr. Perczel) 17
a) A regionális tervezés célja 17
b) A regionális tervezés a műszaki létesítmények összehangolt telepítésének eszköze 19
c) A jelenlegi helyzet regionális vizsgálatából kell kiindulni 19
d) A regionális tervtanulmányok a racionális fejlesztési lehetőségeket tárják fel 20
e) A regionális területfelhasználási rendszer egyeztetése a népgazdasági tervezéssel 21
f) A regionális rendezési terv a népgazdasági terv létesítményeinek koordinált telepítési terve 22
3. A regionális tervezés helye a műszaki tervezés rendszerében. (Dr. Perczel) 23
a) A területi összefüggések műszaki szempontjai 23
b) Minden műszaki létesítmény a települések és a közlekedés hálózatának része 25
c) A településhálózat rendszere tartósabb, mint a gazdasági körülmények 26
d) Több jövőbeli fejlődési foknak egyaránt alkalmas területi rendszer feltételei 27
e) Az egyes létesítmények nagyobb területfelhasználási koncepció alkatrészei 29
4. A népesség vizsgálata és tervezése. (Dr. Gerle) 30
5. A részletes regionális rendezési tervek. (Dr. Perczel) 42
a) A kistájtervek 43
b) A kistájtervek típusai és lehatárolásuk szempontjai 44
c) Ipari jellegű területek kistájtervei 44
d) A mezőgazdasági területek kistájtervei 45
e) Az üdülőjellegű területek kistájtervei 45
f) A városkörnyéki kistájtervek 46
g) A határmenti területek kistájtervei 46
h) A kistájtervek komplexitása 47
i) Súlyponti feladatok kijelölése és programozása 47
j) A telepítési és koordinációs tervek 49
6. A regionális rendezési terv a beruházások regionális koordinációjának eszköze. (Dr. Perczel) 50
a) A regionális nyilvántartási alaptérkép 51
b) Az ipari létesítmények telepítésének koordinálása 54
c) A lakásberuházások koordinálása 55
d) A közintézmények telepítésének koordinációja 56
e) A mezőgazdasági beruházások koordinációja 57
f) A műszaki kiszolgáló hálózatok koordinálása a többi beruházásokkal 57
g) A területi és időbeni koncentráció szerepe 58
7. A beruházások nemzetközi koordinációja a szocialista országok között. (Dr. Perczel) 60
8. A településhálózati rendszer és a regionális beosztás elméleti alapjai. (Dr. Perczel) 63
a) A települések a hálózat alapelemei, a közlekedés- és vezetékhálózatok a regionális kapcsolatokat létesítő elemek 63
b) A termelési kooperációból eredő területi kapcsolatok 64
c) Az áruszállítási vonzáskörzetek elemzési és összehasonlítási módszerei 67
d) A személyszállítási vonzáskörzetek 69
e) Több elemi személyszállítási körzetből összetett régiók 70
f) A személyszállítási és áruszállítási régiók egyeztetése 72
g) A regionális településhálózat kifejlődésének átmeneti formája 73
h) Az országos régióbeosztások néhány problémája 74
II. A MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS TERVEZÉS ÉS A TELEPÜLÉSHÁLÓZATI RENDSZER FEJLESZTÉSE. (Dr. Perczel) 77
1. A regionális tervezés fejlődése Magyarországon 1945-től napjainkig 77
a) 1945-től 1949-ig: A településtervezés hőskora, a regionális tervezés első lépései 77
b) 1949-től 1957-ig: A regionális tervezés megszüntetése, visszaesés a városrendezésben 79
c) 1957-től 1963-ig: A regionális tervezés fellendülése, az országos vizsgálatok, településhálózati tervek és kistájtervek készítése 82
d) A Kormány határozata a népgazdasági területi tervezés és a regionális tervezés rendszeréről 84
e) Nemzetközi együttműködés a regionális tervezésben 86
f) A regionális tervek gyakorlati felhasználásáról 87
2. A településhálózat eddigi fejlődése és jelenlegi helyzete 90
a) Budapest szerepe a városhálózat fejlődésében 90
b) A mezőgazdasági centrumok korszaka (1867-1890) 93
c) A tőkés iparosodás kezdő szakasza (1890-1914) 95
d) Az ipari centrumok korszaka (1914-1945) 97
e) Városhálózatunk a felszabadulás után 97
f) A faluhálózat különbözőségeinek természetföldrajzi tényezői 107
g) A faluhálózat koncentrálódási tendenciájának múltja 108
h) Faluhálózatunk jelenlegi földrajzi különbözőségei 108
i) A faluhálózat fejlődésének jellemzői a felszabadulás után 110
3. A vizsgálatból levont következtetések a településhálózat továbbfejlesztésére és átalakítására 113
a) A regionális vizsgálatok tartalma 113
b) A településhálózat főbb aránytalanságai 115
c) A faluhálózat fejlesztésének szempontjai 116
d) Az alrégióközpontok és ipari városok hálózatfejlesztésének szempontjai 119
e) Budapest és ellenpólusai 122
f) A településhálózat követelményei az ipar távlati fejlesztésével szemben 123
g) A településhálózat követelményei a közlekedési hálózattal szemben 126
4. A mezőgazdasági települések kategóriái és racionális nagyságrendjei 130
a) A mezőgazdasági lakosság csökkenése 130
b) A mezőgazdasági településhálózat koncentrálási tendenciájának termelési okai 131
c) A mezőgazdasági településhálózat koncentrálásának ellátási okai 132
d) A mezőgazdasági és ipari lakosság településeken belüli keveredése 134
e) A mezőgazdasági településhálózat koncentrálásának tendenciája 135
f) Az egy központból művelhető területek méretei 136
g) A lakosság kommunális ellátásának követelményeiből származó racionális településméretek 137
h) A falukörzetek típusai 139
i) A mezőgazdasági települések számának csökkenése 142
j) A mezőgazdasági településkategóriák 143
k) Az ipari vonzáskörzet hatása a mezőgazdasági településhálózatra 144
5. Városias települések kategóriái és racionális nagyságrendjei 145
a) A városias települések fogalma 145
b) A városok racionális nagyságrendjei 146
c) Vonzáskörzet és vonzásterület lakosszámának összefüggése 147
d) Az alrégióközpontok szerepköre a településhálózatban 147
e) Kisvárosok vagy alrégióközpontok és vonzáskörzetük racionális nagyságrendjei 150
f) A régióközpontok vagy középvárosok regionális szerepköre és racionális nagyságrendje 153
g) Nagyvárosok, országos központok szerepe a településhálózatban 156
h) Nemzetközi szerepkörű óriásvárosok 157
6. Az üdülőtelepülések és összefüggő üdülővidékek típusai és regionális szerepkörei 160
7. A közlekedési kapcsolatok kategóriái és regionális szerepkörei 164
a) A regionális közlekedési hálózat gazdaságosságának feltételei 164
b) A regionális közlekedési funkciók kategorizálása 167
c) Az ipari termelés és termékelosztás kooperációs hálózatának jellemzői 167
d) A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termékeket elosztó kooperációs hálózat jellemzői 169
e) Az export- és import-, valamint tranzitszállítások hálózatához szükséges vonalak jellemzői 170
f) A lakosság ellátását szolgáló közintézmények, kereskedelmi intézmények megközelítésére és a munkahelyi ingavándor-forgalom céljaira szolgáló személyközlekedési hálózat jellemzői 171
g) Az üdülő- és idegenforgalmi funkciókat ellátó hálózat jellemzői 174
h) A tudományos, művészeti és kulturális tapasztalatcserét lebonyolító és terjesztő személyszállítási közlekedési hálózat jellemzői 176
i) A távlati közlekedési fővonalhálózat a termelőerők telepítését szervező eszköz 177
8. Budapest és a nagy régióközpontok szerepe az ország településhálózatában 179
a) A főváros jelenlegi helyzete és távlati szerepe 179
b) Lakosszámok alakulása 183
c) Az ellenpólusok szerepe 183
d) A bolygóvárosok szerepe 186
9. Magyarország régióbeosztásának problémái és alapelvei 187
a) A régióbeosztási javaslatok 187
b) A termelőerők specializációjának és koncentrációjának szerepe 192
c) A regionális településhálózat ellátási és közintézményi struktúrája 195
d) A településhálózat távlati regionális lakosságszám-struktúrájának hipotézise 196
III. A REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
(Dr. Perczel) 199
1. A társadalmi struktúra változásainak hatása a településhálózat fejlesztésére 199
a) A településhálózat fejlesztésének tervezéséhez szükséges, a jövőben bekövetkező társadalmi változások tendenciájának ismerete 199
1) Első fejlődési szakasz: az ipari fejlesztés területi koncentrációja aránytalanságokra vezet 200
2) Második fejlődési szakasz: az iparfejlesztés decentralizációja és a faluhálózat fölaprózottságának csökkenése . 201
3) Harmadik fejlődési szakasz: a kiszolgáló létesítmények növekvő településalkotó jelentősége, a falvak és városok közti különbség megszűnése 204
b) Az átmeneti fejlődési fokok 208
c) A városhálózat decentralizált koncentrációjának közbeeső fokozata 208
d) A faluhálózat átmeneti funkciói 210
e) Az átmeneti városhálózat városkategóriái és átmeneti funkciói 211
f) A társadalmi struktúra általános fejlődési tendenciájának földrajzi és időbeli különbözőségei 212
2. A településhálózat-fejlesztés ütemezésének alapelvei 214
a) A fejlesztés koncentrációjának ütemezése 215
b) A lakosság elvándorlása a mezőgazdasági településekből az ipari városokba 217
c) Az elvándorlás demográfiai következményeinek tervszerű irányítása 220
d) A népsűrűség földrajzi különbözőségei és a helyi adottságok kihasználása 222
e) Szakaszos és váltakozó városfejlesztés 224
3. Egy településhálózat-fejlesztési politika vázlata 225
a) A településhálózat-fejlesztés ütemezésének iparfejlesztési szempontjai 225
b) A településhálózat kommunális és közintézményi fejlesztésének ütemezése 232
c) A településhálózat-fejlesztés ütemezésének mezőgazdasági szempontjai 236
d) A településhálózat-fejlesztés ütemezésének üdülési szempontjai 239
IV. A GAZDASÁGI ÁGAZATOK FEJLESZTÉSÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE A REGIONÁLIS TERVEZÉSSEL. (Dr. Gerle)242
1. A gazdasági ágazatok tervezésének kapcsolata a regionális tervezéssel 242
2. Az ipari ágazatok tervezésének kapcsolata a regionális tervezéssel 246
a) A beruházások megvalósításának organizációs kérdései a regionális tervezésben 266
3. Az energiagazdálkodás kapcsolata a regionális tervezéssel 272
4. A mezőgazdasági ágazatok tervezésének kapcsolata a regionális tervezéssel 274
5. A közlekedési ágazatok kapcsolata a regionális tervezéssel 282
a) Az egyes közlekedési ágazatfajták szerepe a regionális tervezésben 290
b) A közlekedési ágazatfajták kooperációjának tervezése 299
6. A vízgazdálkodás ágazati tervezésének kapcsolata a regionális tervezéssel303
7. A kommunális gazdálkodás ágazati tervezésének kapcsolata a regionális tervezéssel 322
8. Az üdülés regionális tervezési kérdései 327
9. A műszaki fejlesztés kapcsolata a regionális tervezéssel 338
V. A REGIONÁLIS TERVEZÉS GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGA. (Dr. Gerle) 345
1. A gazdasági hatékonyság fogalma a regionális tervezésben 345
a) A hatékonyság értelmezése 345
b) A társadalmi tiszta jövedelem mint a gazdasági hatékonyság mértéke 347
c) A népesség által megtérített szolgáltatások figyelembevétele 351
d) A regionális tervezés hatása a terület fejlődésének gazdasági hatékonyságára 352
2. A településhálózat szerkezetének gazdaságossága 355
a) A területi egységek rendszerének gazdaságossága 355
3. A települések nagyságának gazdaságossága 360
4. A regionális tervezés mutatórendszere 367
a) Ipari mutatók 367
b) Mezőgazdasági mutatók 368
c) Közlekedési mutatók 368
d) Demográfiai mutatók 368
e) Városgazdasági mutatók 369
f) Települések szerepkörének mutatói 369
g) Az ellátottsági mutató 370
h) A specializáltság mutatója 372
í) A kohézió mutatója 373
j) A centralizáltság mutatója 374
k) A komplexitás mutatója 375
VI. A REGIONÁLIS TERVEZÉS NEMZETKÖZI HELYZETE. (Dr. Gerle) 376
1. A kapitalista és a szocialista rendszerben alkalmazott regionális tervezés eltérő jellegének alapvető vonásai 376
2. Európa kapitalista országai 383
3. Amerikai Egyesült Államok 389
4. A gazdaságilag kevéssé fejlett országok 393
5. Szovjetunió 397
6. Csehszlovák Szocialista Köztársaság 402
VII. A REGIONÁLIS TERVEZÉS SZEREPE GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSUNK ÚJ RENDSZERÉBEN 405
IRODALOMJEGYZÉK 409
TÁRGYMUTATÓ 417-445

Témakörök