kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Dialóg Campus Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest-Pécs |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 303 oldal |
Sorozatcím: | Studia Regionum |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-9123-58-7 |
Megjegyzés: | Második, javított kiadás. |
Előszó | 9 |
A területi irányítás történeti és elméleti alapjai | 11 |
A területi hatalommegosztás története | 13 |
A területi közigazgatás-szervezés alapfogalmai | 16 |
Decentralizáció - dekoncentráció | 16 |
Uniátius és föderatív állam | 23 |
A területi decentralizáció alapelvei | 26 |
Ultra vires és általános felhatalmazás | 26 |
Ultra vires | 26 |
Általános felhatalmazás, széles felelősség | 27 |
Szubszidiaritás | 30 |
Hálózat paradigma | 32 |
Az önkormányzati szerepkörök | 32 |
Állami irányítás - ellenőrzés a helyi szervek felett | 35 |
A területi szervezeti formák pluralizálódása | 36 |
A területi igazgatás szintjei | 39 |
Az önkormányzati rendszerek alapszintje | 41 |
Integrált települési önkormányzati rendszerek | 42 |
Fragmentált települési önkormányzati rendszerek | 44 |
Önkormányzati társulások | 48 |
A városigazgatás speciális formái | 51 |
Agglomerációs igazgatás | 52 |
A nagyvárosi igazgatás decentralizálása | 55 |
Új jelenségek a rurális térségek igazgatásában | 59 |
A területi közgazgatási egységek struktúrája | 61 |
Az alsó középszintek | 62 |
Egyszintű területi önkormányzati beosztású államok területi önkormányzatai | 64 |
Többszintű területi beosztással rendelkező államok | 67 |
Területi önkormányzat nélküli országok területi igazgatása | 70 |
A kormányzat alatti (szubnacionális), illetve "felső közép" szintek | 71 |
A regionalizmus motivációi | 72 |
Regionális önkormányzati szinttel rendelkező országok | 76 |
A föderalizált államok "régiói" | 79 |
A rendszerváltó kelet-közép-európai országok területi közigazgatása | 84 |
Regionális politika - a közigazgatás-szervezés új kihívása | 87 |
A regionális érdekviszonyok tartalma | 89 |
A regionális érdekviszonyok érvényesülése központi szinten | 91 |
A regionális érdekek megjelenése nemzetközi szinten | 94 |
A regionális politika és modellváltozásai | 96 |
A regionális politika fejlődési korszakai | 96 |
A regionális különbségek kezelésének néhány közjogi eszköze | 97 |
Állami újraelosztás | 97 |
Területi tervezés | 100 |
Az irányítási-intézményi viszonyok változása a regionális politikában | 103 |
A regionális szintek felértékelődése | 104 |
A speciális területfejlesztési, partnerségi intézmények elterjedése | 105 |
Fejlesztési ügynökségek | 106 |
Public-private partnerségi szervezetek | 107 |
Az önkormányzatok gazdaság-, illetve területfejlesztési aktivitásának erősödése | 108 |
A területfejlesztés és a közigazgatás kapcsolatrendszere a rendszerváltás előtt Magyarországon | 111 |
Hierarchikus tanácsrendszer és voluntarista területfejlesztési politika | 113 |
A tanácsrendszer liberalizálása és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció, 1971 | 116 |
A terület- és településfejlesztési politika megkésett korrekciója 1985-ben | 121 |
A területpolitika régi és új modelljének találkozása két rendszer határán | 125 |
A terület- és településfejlesztés forrásszerkezetének átformálódása | 125 |
A területi politikai döntési mechanizmus 1990 előtti reformelképzelései | 126 |
A terület- és településfejlesztés célrendszerének átalakulása | 127 |
Az önkormányzati modellváltás civiltársadalmi, politikai előzményei | 128 |
A helyi-területi hatalomgyakorlás közjogi-politikai keretei Magyarországon a rendszerváltás után | 131 |
A helyi hatalom intézményesítése | 133 |
A magyar önkormányzati rendszer legfontosabb szerkezeti sajátosságai | 135 |
Az önkormányzati rendszer struktúrájának szabályozása | 135 |
A települési igazgatási szint strukturális jellemzői | 135 |
A területi önkormányzati szint helyzete | 139 |
Az önkormányzati belső szervezet | 141 |
Önkormányzatok és helyi társadalom | 143 |
A területi államigazgatás átalakulása | 144 |
A területi irányítás továbbfejlődésének eseményei 1994 után | 149 |
Az önkormányzati törvény módosítása | 149 |
A területi államigazgatási reform | 152 |
Területszervezési dilemmák a kilencvenes évek végén | 155 |
A megyei földrajzi beosztás történeti áttekintése | 156 |
Az 1990-1996 között létrejött kistérségi szerveződések alapvető jellemzői | 158 |
A regionalizációs kísérletek története | 161 |
Regionális politikai modellváltás - a területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon | 165 |
Regionális politika 1996-ig | 167 |
A rendszerváltás kihívásai | 167 |
A területfejlesztés központi szereplői | 169 |
A területfejlesztés területi szereplői | 171 |
A területfejlesztési modellváltás, a területfejlesztési törvény előkészítésének politika és elméleti összefüggései | 176 |
Az 1996. évi területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény - a regionális politika új modelljének elvi alapjai | 180 |
A területfejlesztés új intézményrendszere | 183 |
Az intézményrendszer szabályozásának folyamata és sajátosságai | 183 |
A területfejlesztés országos irányítása | 190 |
A területfejlesztés regionális szintje | 195 |
A szabályozás | 195 |
A regionális tanácsok működési tapasztalatai | 201 |
A területfejlesztési intézményrendszer kulcsszereplői, a megyei területfejlesztési tanácsok | 212 |
A szabályozás | 212 |
A megyei területfejlesztési tanácsok működési tapasztalatai | 213 |
A kistérségi társulások | 220 |
Területi információs, monitoringrendszer, a területfejlesztési intézmények szervezeti környezete | 222 |
A területfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok | 226 |
A kormányzati koordináció megerősítése | 227 |
A régiók megszilárdítása | 228 |
A megyei szint újragondolása | 231 |
Kistérségek helyzetbe hozása | 232 |
A regionális politikai eszközrendszer és intézményrendszer kiszélesítése | 233 |
A területfejlesztési modellváltás hatása az önkormányzati és államigazgatási szektorra, valamint a területfejlesztés többi szereplőire | 235 |
A települési önkormányzatok térbeli érzékenységének növekedése | 235 |
Csalódott, helyüket kereső megyei önkormányzatok | 236 |
"Korporálódó" területi közigazgatás | 239 |
A magyar területi közigazgatással szembeni elvárások a régiók Európájában | 241 |
A rendszerváltás hatása a közigazgatás rendszerére | 243 |
Főbb fejlődési irányok a magyar közigazgatási struktúrában | 246 |
Állami visszavonulás - a közhatalmi, bürokratikus elemek rovására | 246 |
Szervezeti pluralizmus - rugalmasabb működés | 246 |
Decentralizáció - dezintegráció | 247 |
A szakmai színvonal és a hatékonyság romlása | 248 |
A kormányzati reformelképzelések jellemzői | 248 |
A területi közigazgatás-szervezés közös alkotmányos alapelvei | 250 |
Önkormányzati dominancia és hatékony állam | 251 |
Demokratikus, ellenőrzött, szabályozott közigazgatás | 252 |
A szektorok és szintek közötti munkamegosztás elvi keretei | 254 |
A regionális politika irányítási szükségeletei és a területi közigazgatás jövőképe | 255 |
Gyenge régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok | 257 |
Erős területfejlesztési régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok - átalakuló kistérségek | 258 |
Erős területfejlesztési régiók - megszűnő megyei területfejlesztési tanácsok - erősödő megyei önkormányzatok | 259 |
Politikai régiók - a megyék felett vagy a megyék helyén | 260 |
A régióépítés stratégiája | 262 |
A regionális funkciók köre | 263 |
A területi igazgatási szintek száma | 265 |
Makropolitikai összefüggések | 267 |
A szintek közjogi státusa | 268 |
A régiók száma, központja és határa | 269 |
Regionális identitás erősítése, kiépítése - regionális PR -, marketing | 270 |
Irodalom | 275 |
Mellékletek | 291 |
Tárgymutató | 299 |
Névmutató | 301 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.