Regionális gazdaságtan

Tartalom

ELŐSZÓ 9
1. FEJEZET / BEVEZETÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSRŐL 11
1.1 Mi a területfejlesztés? 11
1.2 Miért kell területfejlesztés? 11
1.3 Területfejlesztési tevékenységek 15
2. FEJEZET / A TERÜLETFEJLESZTÉS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETÉNEK
KIALAKULÁSA ÉS ANNAK FŐ ÁLLOMÁSAI 18
2.1 Thünen elmélete a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedéséről 19
2.2 Weber elmélete az ipar telepítéséről 23
2.3 August Lösch elméleti hozzájárulása 28
2.4 Ricardo és Ohlin hozzájárulása a területi munkamegosztás közgazdasági elméletéhez 34
2.5 Regionális fejlődés és struktúraváltás: Perroux, Boudeville, Myrdal, Tinbergen 37
2.6 Az utolsó negyedszázad elméleti fejleményei 40
2.7 Összefoglalás 43
2.8 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 45
2.9 Ellenőrző kérdések 45
2.10 Ajánlott irodalom 46
3. FEJEZET / A REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA, CÉLJAI ÉS IRÁNYZATAI AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN 47
3.1 A regionális politikák kialakulása 47
3.1.1 Nyugat-Európa 47
3.1.2 Közép- és Kelet-Európa 52
3.2 A regionális politika céljai 54
3.2.1 Nyugat-Európa 54
3.2.2 Közép- és Kelet-Európa 57
3.3 Összefoglalás 58
3.4 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 60
3.5 Ellenőrző kérdések 60
3.6 Ajánlott irodalom 61
4. FEJEZET / AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁJA 62
4.1 A strukturális alapok rendszerének előzményei és annak kialakulása 52
4.2 A strukturális alapok céljai, alapelvei és rendszere 54
4.2.1 A koncentráció elve 54
4.2.2 A partnerség elve 73
4.2.3 Az addicionalitás elve 74
4.2.4 A programozás elve 74
4.2.4.1 A programozás és a döntés folyamata 75
4.2.4.2 A programok végrehajtása és ellenőrzése 75
4.3 Az Európai Unió eddigi strukturális politikájának értékelése 73
4.3.1 A kohéziós hozzáadott érték 78
4.3.2 Politikai hozzáadott érték 79
4.3.3 Gazdaságpolitikai hozzáadott érték 79
4.3.4 Gazdaságirányítási hozzáadott érték 80
43.5 Kritikák 81
4.3.5.1 Elméleti közgazdasági kritikák 81
4.3.5.2 Gyakorlati kritikák 81
4.4 Az Európai Unió keleti bővítése és a strukturális politika, 2007-2013 83
4.5 Bővítés és előcsatlakozási alapok 87
4.6 Összefoglalás 90
4.7 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 92
4.8 Ellenőrző kérdések 93
4.9 Ajánlott irodalom 93
5. FEJEZET / RÉGIÓK, REGIONALIZÁCIÓ, REGIONALIZMUS 94
5.1 Régiótípusok 94
5.2 Regionalizmus és regionalizáció 97
5.3 Régiók és decentralizáció 107
5.4 Decentralizáció és demokrácia 108
5.4.1 Decentralizáció, regionalizáció és a közigazgatás hatékonysága 109
5.5 Megyék, régiók, kistérségek Magyarországon 111
5.6 Összefoglalás 116
5.7 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 117
5.8 Ellenőrző kérdések 118
5.9 Ajánlott irodalom 118
6. FEJEZET / VIDÉKFEJLESZTÉS 119
6.1 A vidék és a vidékfejlesztés fogalma 119
6.2 Vidékfejlesztés az Európai Unióban 122
6.3 A vidék sorsa Közép-Európában és Magyarországon 125
6.4 A vidékfejlesztés jövője 130
6.5 Összefoglalás 135
6.6 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 136
6.7 Ellenőrző kérdések 136
6.8 Ajánlott irodalom 137
7. FEJEZET / VÁROSFEJLESZTÉS 138
7.1 A város meghatározása 138
7.2 A városok és városhálózatok osztályozása, típusai 141
7.3 Az urbanizáció szakaszai 147
7.4 Városszerkezet és átalakulása 149
7.5 Városfejlesztés, várospolitika az Európai Unióban 153
7.6 A városfejlesztés, várospolitika néhány aktuális kérdése 155
7.7 Összefoglalás 157
7.8 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 159
7.9 Ellenőrző kérdések 159
7.10 Ajánlott irodalom 159
8. FEJEZET / AZ INFRASTRUKTÚRA TERÜLETI FEJLESZTÉSE 160
8.1 Az infrastruktúra fogalma és osztályozása 160
8.2 Az infrastruktúra alapvető jellemzői 162
8.3 A „költség-haszon" (cost-benefit) elemzés 165
8.4 Az infrastruktúra rendszerjellege: négy ágazat példája 167
8.4.1 Szállítás, közlekedés 167
8.4.2 Kereskedelem 175
8.4.3 Oktatás 177
8.4.4 Egészségügy 181
8.5 Infrastruktúra és területfejlesztési stratégia 184
8.6 Összefoglalás 186
8.7 A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak 188
8.8 Ellenőrző kérdések 188
8.9 Ajánlott irodalom 189
9. FEJEZET / HATÁROK, HATÁRMENTI RÉGIÓK, HATÁRMENTI REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS 190
9.1 A határok jelentősége 190
9.2 A határok jellege és azok hatása a határmenti kapcsolatokra 192
9.3 Határmenti régiók 197
9.4 Helyi és regionális kezdeményezések 198
9.5 Európai uniós kezdeményezések 200
9.6 Összefoglalás 205
9.7 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 206
9.8 Ellenőrző kérdések 206
9.9 Ajánlott irodalom 206
10. FEJEZET / A TERÜLETFEJLESZTÉS GAZDASÁGI ESZKÖZRENDSZERE 207
10.1 Az állami (nemzeti) területfejlesztés nem közvetlen
pénzügyi-támogatási, pénzügyi-kedvezmény elemei 207
10.2 A pénzügyi rendszer nem területfejlesztési célú és rendeltetésű
elemeinek hatása a térbeli szerkezetre 209
10.3 A (szűkebb értelemben vett) területfejlesztés gazdasági-pénzügyi eszközei 213
10.4 A területfejlesztési politika szabályozási, döntési és intézményi rendszere 219
10.4.1 A támogatandó területek száma és nagyságrendje 220
10.4.2 A támogatási pénzalapok decentralizálása vagy együtt-tartása 225
10.4.3 A támogatás odaítélésének automatikus vagy diszkrecionális rendszere 227
10.4.4 Az EU és a nemzeti területfejlesztési támogatási rendszer viszonya, kapcsolata 228
10.5 Összefoglalás 230
10.6 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 232
10.7 Ellenőrző kérdések 232
10.8 Ajánlott irodalom 233
11. FEJEZET / „FISKÁLIS FÖDERALIZMUS", ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS 234
11.1 A „kiadási oldal" fiskális föderalizmusa 234
11.2 A „bevételi oldal" (a finanszírozás) fiskális föderalizmusa 236
11.2.1 Állami költségvetési támogatások 238
11.2.2 Kiegyenlítő mechanizmusok. Egyenlőség versus hatékonyság 239
11.3 Önkormányzatok, régiók és a pénzügyi egyensúly 240
11.4 A magyar önkormányzatokról 243
11.5 Az önkormányzati finanszírozás funkciói és szerkezete 245
11.6 Az önkormányzati források részesedésének és belső arányainak tendenciái 250
11.7 Összefoglalás 256
11.8 A fejezetben előforduló fontosabb fogalmak 257
11.9 Ellenőrző kérdések 258
11.10 Ajánlott irodalom 258
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 259

Témakörök