1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Regionális alapok és programok az Európai Unióban

Szerző
Szerkesztő
,
Kiadó:
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 103 oldal
Sorozatcím: Regionális Gazdaságtan Füzetek
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Európai Unió közösségi politikájának alapvető célja, hogy mérsékelje a tagállamok közötti, ill: a tagállamokon belüli területi különbségeket, amelyek nem csupán az életkörülményekben mutatkoznak... Tovább

Előszó

Az Európai Unió közösségi politikájának alapvető célja, hogy mérsékelje a tagállamok közötti, ill: a tagállamokon belüli területi különbségeket, amelyek nem csupán az életkörülményekben mutatkoznak meg, hanem az emberi erőforrások hasznosításának a mértékében és minőségében is. Ezért az EU a regionális politika vonatkozásában kettős feladatot fogalmazott meg: egyrészt a gazdasági folyamatok által kiváltott negatív jelenségek (munkanélküliség, jövedelmi különbségek fokozódása, az életkörülményekben megmutatkozó eltérések) mérséklése, másrészt az innovatív gazdasági tevékenységek (racionalizáció, technológiai megújulás, termelési és piaci hálózatokhoz való kapcsolódás) elterjedése előtti akadályok felszámolása. E stratégiai célok megvalósítása érdekében jelentős pénzügyi erőforrások koncentrálására, majd mobilizálására van szükség tagállami és közösségi szinten egyaránt. A gazdasági tevékenységek és teljesítmények területi különbségeinek mérséklésére - a gazdasági okon kívül társadalmi-politikai szempontok is kényszerítő erővel hatnak, amelyeknek két alapelv szerint kell érvényesülniük. Az egyenlőség politikai elve egy ország térbeli alkotóelemei közti kohézió erősítését célozza, a társadalmi igazságosság (méltányosság) elve pedig azt fejezi ki, hogy a lakóhely térbeli elhelyezkedésétől függetlenül minden állampolgárnak joga van a növekvő javakból növekvő mértékben részesedni.
A gazdaság szerkezeti átalakulásának regionális jellemzőit az Európai Unió döntéshozói - különösen a Maastrichti Szerződés óta - súlyponti kérdésként kezelik, hiszen a növekedés hajtóerőinek túlzott területi koncentrációja késlelteti az elmaradott térségek felzárkózását, hátráltatja az integrációs alapcélok teljesítését. Ezért nőtt meg az érdeklődés a regionális politika iránt, ami a közösségi költségvetésen belül a területfejlesztési támogatások, regionális alapok nagyarányú növekedésében is megmutatkozik. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés
2. A regionális alapok, programok létrehozásának történelmi és gazdaságpolitikai háttere 10
2.1 Az európai területfejlesztés kialakulásának és fejlődésének folyamata 11
2.2 Az európai területfejlesztés gyakorlatának és erőforrás rendszerének fejlődése 15
2.2.1 Mennyiségi növekedés orientációjú eszközrendszer jellemzői és funkciói (1950-1980) 16
2.2.2 Innováció orientáltságú eszközrendszer jellemzői és funkciói (1970-1999) 28
2.3 Területfejlesztési programok készítésének ismérvei 38
3. Strukturális alapok az Európai Unióban 44
3.1 Az alapokból való juttatások alapelvei 44
3.1.1 Összpontosítás 44
3.1.2 Partnerség, 47
3.1.3 Programszerűség 48
3.1.4 Egymásra épülés 48
3.2 Az Európai Unió strukturális alapjai 49
3.2.1 Európai Térségfejlesztési Alap (ERDF) 49
3.2.2 Európai Szociális Alap (ESF) 50
3.2.3 Az Európai Mezőgazdasági orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Osztály 52
3.2.4 Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (FIFG) 53
3.2.5 A Strukturális Alapok felhasználásának menete 54
3.2.6 Az alapok finanszírozási kerete 55
3.3 Eljárási tudnivalók 57
3.3.1 A kiindulási helyzet értékelése 57
3.3.2 Pénzügyi mechanizmus 57
4. A Közösségi Kezdeményezések rendszere 58
4.1 Költségvetési háttér 58
4.2 A Kezdeményezések hét területe 59
4.3 A 13 Kezdeményezés 60
4.3.1 A Közösségi Kezdeményezések kivitelezése 60
4.3.2 INTERREGII 60
4.3.3 LEADERII ( 1994-99): 60
4.3.4 REGISII. (1994-99) 61
4.3.5 EMPLOYMENT és HUMÁN RESOURC DEVELOPMENT ( 1994-99): FOGLALKOZTATÁS és EMBERI ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS 61
4.3.6 ADAPT( 1994-99) 62
4.3.7 . RECHARII. ( 1994-99) 62
4.3.8 RESIDERII. ( 1993-97) 62
4.3.9 KONVER (1993-97) 62
4.3.10 . RETEX (1994-97) 63
4.3.11 Textil és Ruhaipar Portugáliában 63
4.3.13 URBAN 63
4.3.14 PESCA , 63
4.3.15 A 10. CIKKELY 63
4.3.16 DIRECTORIA 64
4.4 Egyéb Közösségi Alapok 65
4.4.1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) 65
4.4.1.1 Hitelnyújtás projektekhez 65
4.4.1.2 Általános finanszírozási feltételek 65
4.4.2 A Kohéziós Alap - Cohesion Fund 65
4.4.3 Az Európai Beruházási Alap - European Investment Fund (EIF) 67
4.4.4 Közösségi Humanitárius Segély Alapok 67
4.5 Közösségi Kutatások 67
4.5.1 Kutatás és Technológia: a negyedik keretprogram 67
4.5.2 A 19 speciális kutatási és technológia-fejlesztési program 68
4.5.2.1 Informatikai technológia 68
4.5.2.2 Telematics 68
4.5.2.3 Fejlett kommunikációs technológiák 68
4.5.2.4 Ipari és anyag technológiák 69
4.5.2.5 Szabványok, mértékegységek és tesztelés 69
4.5.2.6 Környezet és éghajlat 69
4.5.2.7 Tengeri kutatások és technológiák 70
4.5.2.8 Biotechnológia 70
4.5.2.9 Biogyógyászat és egészség 70
4.5.2.10 Mezőgazdaság és halászat 71
4.5.2.11 Tiszta és hatékony energetikai technológiák 71
4.5.2.12 Nukleáris hasadás biztonsága 71
4.5.2.13 Ellenőrzött termonukleáris fúzió 72
4.5.2.14 Közlekedés 72
4.5.2.15 Célzott társadalmi-gazdasági kutatások 72
4.5.2.16 Közös Kutató Központ 73
4.5.2.17 Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel 73
4.5.2.18 Az eredmények közzététele és hasznosítása 73
4.5.2.19 A kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzése 74
4.5.3 Kis- és középvállalkozásokra (KKV) szabott projektek 74
4.5.4 Részvétel a K+F programokban 74
4.6 Oktatás, képzés, kultúra, média 75
4.6.1 Oktatás: a SOCRATES Program 75
4.6.2 Felsőoktatás: ERASMUS 75
4.6.3 Iskolai oktatás: COMENIUS 75
4.6.4 A nyelvtanulás támogatása: LINGUA 76
4.6.5 Nyílt és távoktatás - ODL 76
4.6.6 Információ- és tapasztalatcsere 76
4.6.7 LEONARDO DA VINCI: az Unió egyik új szakképzési politikája 77
4.6.8 YOUTH FOR EUROPE - Fiatalok Európáért 78
4.6.9 KALEIDOSCOPE 1996: a kultúra EU támogatása 78
4.6.10 Modem irodalmi fordítások rámosatása: az ARIANE Program 79
4.6.11 EURATHLON: az Európai Bizottság SPORT programja 79
4.6.12 Európai Kultúrális Örökség: a RAPHAEL Program (1996-2000) 79
4.6.13 MEDIA II: az Unió hozzájárul 310 millió ECU kiutalásához az
európai audiovizuális ipar javára 80
4.6.14 Akcióterv a fejlett televíziós szolgáltatások bevezetésére Európában 81
4.6.15 KAROLUS program 81
4.6.16 VÁM: a MATTHAEUS és a MATTHAEUS-TAX program 82
4.6.17 JEAN MONNET PROJECT: európai integráció az egyetemi tanulmányok szintjén 82
4.6.18 Az európai intézményektől eredő támogatások 83
4.6.18.1 Európai Parlament, Róbert Schuman ösztöndíjak 83
4.6.18.2 Gyakorlati képzés az Európai Bizottságnál 83
4.6.18.3 Gyakorlati képzés az EU Tanácsa Általános Titkárságán belül 83
4.6.18.4 Gyakorlati képzés az EU Gazdasági és Társadalmi Titkárságánál 84
4.6.18.5 Az EU Bírósága: gyakornoki program 84
4.7 Energia, Szén- és A cél-szektor, Környezetvédelem 84
4.7.1 ENERGIA: 84
4.7.1.1 A 4. keretprogram - együttműködés nem tagországokkal 84
4.7.1.2 A PHARE program 84
4.7.1.3 A TACIS program 85
4.7.1.4 EURATOM 85
4.7.1.5 ECSC 85
4.7.1.6 EBRD 85
4.7.1.7 Új Földközi-tengeri Politika 85
4.7.1.8 Lomé-i Konvenció 85
4.7.1.9 EIB 86
4.7.1.10 Együttműködés Latin-Amerikával és Ázsiával 86
4.7.1.11 Az ECIP program 86
4.7.1.12 A JOULE-THERMIE 86
4.7.1.13 A SYNERGY program 86
4.7.1.14 A SAVE program 87
4.7.2 JOULE-THERMIE: egy integrált kutatási-fejlesztési és demonstrációs program 87
4.7.2.1 JOULE-THERMIE: Kutatás és fejlesztés 87
4.7.2.2 JOULE- THERMIE: Demonstrációs tevékenységek 87
4.7.2.3 THERMIE: Demonstrációs tevékenységek a nem nukleáris energia terén 88
4.7.3 A NUKLEÁRIS HASADÁS BIZTONSÁGA
speciális K+F programja 88
4.7.4 ALTENER: megújuló energiaforrások előtérbe helyezése 89
4.7.5 Energia hatékonyság előtérbe helyezése: SAVE II. program 89
4.7.6 ECSC: az Európai Szén és Acél Közösségi által nyújtott hitelek... 89
4.7.7 ESC hitelek Közép-és Kelet-Európa számára 90
4.7.8 LIFE: a KÖRNYEZET javát szolgáló pénzügyi eszköz 90
4.8 Szociális ügyek 91
4.8.1 WOMEN: az egyenlő lehetőségekért indított középtávú közösségi akcióprogram 91
4.8.2 A HELIOS PROGRAM 91
4.9 Halászat és mezőgazdaság 92
4.9.1 FIFG: a halászat iránymutatásában igénybe vett pénzügyi eszköz... 92
4.9.2 PESCA Közösségi Kezdeményezés 93
4.9.3 TOBACCO: közösségi alap a dohánykutatásra és információra 93
4.10 Kezdeményezések a Kis- és Középváltakozások (KKV) érdekében 93
4.10.1 Programok és támogatások a KKV-k részére a VÁLLALKOZÁSPOLITIKA keretében 93
4.10.2 KKV támogatási programok egyéb Uniós Politikák keretében 93
A közös halászati politika és a KKV-k 95
4.10.3 Kutatás és technológia fejlesztési politika és a KKV-k 95
IRODALOMJEGYZÉK 97
GLOSSARIUM 99
MELLÉKLETEK 103
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Regionális alapok és programok az Európai Unióban
Állapot:
980 Ft
490 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba