Régió, közigazgatás, önkormányzat

Előszó

2001. tavaszán ért az a megtiszteltetés, hogy átvehettem a Magyar Közigazgatási Intézet vezetését. Nem titkolom, munkatársaimmal együtt azt szeretnénk elérni, hogy a hagyományokra építve új korszak kezdődjön e nagy múltú intézmény életében. Kormányzati háttérintézményként természetesen az a legfőbb célunk, hogy a mindenkori kormány törekvéseihez kötődve, a legmagasabb szakmai színvonalon lássuk el hagyományos és új feladatainkat. Intézetünk kettős profiljának megtartása lehetővé teszi, hogy egyrészt a közigazgatás-fejlesztés legkülönfélébb területein érdemi kutatási, jogszabály-előkészítő tevékenységet végezzünk, másrészt a köztisztviselők továbbképzése és a közigazgatási vezetőképzés területén meglévő szervezési, oktatási és módszertani feladataink arra is módot adnak, hogy a gyakorlatban szolgáljuk az egyik legfontosabb célkitűzés megvalósítását, a közigazgatás személyi állományának minőségi fejlesztését. Meggyőződésünk, hogy ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk színvonalasan ellátni, ha mindkét területen hangsúlyozottan építünk a hazai és külföldi - kutatással, képzéssel foglalkozó - társintézményekkel, azok munkatársaival kialakított együttműködésre.
A könyv, melyet kezükben tartanak, a megújulás jegyében született. Elhatároztuk ugyanis, hogy felelevenítjük önálló intézeti kiadványsorozatunkat. E kötetek jól szolgálhatják az intézet keretében folyó kutatási tevékenység eredményeinek széleskörű megismertetését, alkalmat adnak egyben a szakmai vitákra, melyek eredményei közvetlenül hasznosulhatnak a további kutatásokban és a jogszabály-előkészítő munkában.
A véletlen úgy hozta, hogy a sorozat első kötete szinte jelképértékű. Jól szimbolizálja ugyanis legfontosabb törekvéseinket. A kötetben szereplő tanulmányok olyan kutatási projektek eredményeit foglalják össze, melyeket nemzetközi, illetve kormányzati szervek megbízására folytattunk, más hazai műhelyek kutatói, szakértői bevonásával. A téma is jelzésértékű, hiszen a közigazgatás területi struktúrájának, azon belül a régiók lehetséges szerepének vizsgálata az egyik fontos kutatási területünkké válik. Bizonyos értelemben megújulást jelent ez is, hiszen olyan témáról van szó, melyben jó döntések megalapozásához elkerülhetetlen, hogy kutatásaink kilépjenek a hagyományos „közigazgatás-szervezési" szemléletből és képesek legyenek a társtudományok eredményeinek felhasználására. Személyesen külön örülök annak, hogy - bár e kutatási projektekben még nem vehettem részt - e kötet saját kutatói tevékenységemhez is jól kapcsolódik.
A kiadványban szereplő tanulmányok még az elmúlt évben születtek. Eltérő álláspontok, markánsan különböző vélemények ütköznek bennük, melyek jól szolgálták azokat a háttérkutatási feladatokat, melyeket a kormány e területen az 1999-2000 évekre meghatározott. A kötet anyagának összeállítása óta megszületett az új kormányhatározat a közigazgatás továbbfejlesztésének 2001-2002 évi kormányzati feladattervéről, amely alapvetően nem nagy strukturális változtatásokra, hanem inkább a közigazgatás „finomhangolására", valamint az esetlegesen szükséges strukturális változások előkészítésére törekszik. Elsősorban azokon a területeken látja szükségét az előrelépésnek, melyekre a rendszerváltáskor, a jogállami berendezkedés és az osztott közigazgatási struktúra alapjainak lerakásakor nem igazán terjedt ki a figyelem, mint pl. a hatékonyság, szakszerűség, minőség szempontjai, a működés, működtetés „részletkérdései", az alrendszereken belüli és a rendszerek közötti harmónia megteremtése. Mindemellett továbbra is határozott kormányzati szándék az államigazgatási feladatok harmonizációja, a feladatellátás „körzetesítése", a regionális szint megerősítése, valamint - részben az előzőekhez is kapcsolódva - az önkormányzati törvény újabb átfogó módosításának előkészítése. Az ezekkel összefüggő döntés előkészítés szakmai, tudományos megalapozásába - a korábbiakhoz hasonlóan - a Magyar Közigazgatási Intézet a jövőben is aktivan be kíván kapcsolódni. Vissza