Előszó
Ha belelapozunk a szexualitásról időről-időre megjelenő tanulmányokba, vagy meghallgatjuk ismerőseink e téren szerzett tapasztalatait, megtudhatjuk, hogy az emberek jelentős hányadának szexuális...
Tovább
Előszó
Ha belelapozunk a szexualitásról időről-időre megjelenő tanulmányokba, vagy meghallgatjuk ismerőseink e téren szerzett tapasztalatait, megtudhatjuk, hogy az emberek jelentős hányadának szexuális élete nem megoldott. Ha a szexus része az emberi lét kultúrájának, akkor nem lehet közömbös számunkra ez a tény 2000-ben. Nevezhetnénk ezt szégyenünknek is.
Az idegrendszer nem megértő. A rendezetlen testi vágyak zavarokat idéznek elő az ember belső világában, egészségében. Az okok pedig nem kisszámúak. A szexuális tudatlanság egymáshoz nem illő párokat alakít ki. Önző férfiak akár életük végéig sem döbbennek rá, hogy párjuk miattuk kielégítetlen. A testi érintkezés olyanformái mint az orális szex, simogatásos előkészítés, bizonyos érzéki pontok érintése többségünknél még mindig tabunak számít. Pedig eredményes kisegítő módszerek például a férfikészség hiányakor.
Elsősorban a nők szenvednek a felsoroltak miatt, de a témában járatlan vagy közömbös férfi is, mert egyedül marad. Sajnálatra méltóak azok az asszonyok is, akik belenyugszanak bármilyen számukra harmóniát nélkülöző kapcsolatba. De a restség sem megengedhető részükről. A férfiakat ugyanis lehet irányítani, mert szeretnek játszani. Az a nő, aki felszabadultan és örömmel vesz részt a páros szerelmi játékokban (És miért ne tenné?!), könnyebben eléri a kiegyensúlyozottságot. Történetünk nem a teljesség igényével, de ezekre a kérdésekre keresi a választ. A könnyed (esetleg egyeseknek túl nyílt) megközelítést azok kedvéért választottam, akik egy szakkifejezésekkel teletűzdelt tanulmányt vagy hosszabb újságcikket nem olvasnának el a témáról. Nem akartam megbántani a szemérmesebb ízlésű olvasókat sem. Nekik szántam a napjainkban nem túl divatos, romantikus hangvételt. Bizonyos jellemző szavakat, kifejezéseket nem mellőzhettem, mert abban az esetben nem erről a témáról írtam volna. A szerelmes babusgatás más mint az orgia, de mindkettőről csak egyértelműen érdemes beszélni.
A testi szerelem megítélése koronként változott. Az egyetlen életét élő ember számára azonban nem mindegy, hogy kiteljesítő alapja-e sorsának, vagy olyan mumus, amivel még szembenézni sem mer.
Ezt a naplócskát valaki vagy elfogadja vagy elutasítja, de kárára nem válik. Úgy gondolom. Ha már ilyennek teremtődtünk: nők és férfiak egymás testi örömeinek biztosítására, akkor vállaljuk ezt álszemérem nélkül és csináljuk jól.
Vissza