Régi térképek Pest-Budáról és környékéről

Fülszöveg

A régi térképek sokfajta érdeklődést elégítenek ki. Mindenekelőtt fontos - és sokszor semmi mással nem pótolható - történeti forrást jelentenek a tudományok sok szakterülete, egyebek közt a településtörténet, a várostörténet, a gazdaságtörténet, a hadtörténet, a régészet, a történeti néprajz, a történeti földrajz, a névtan számára. Magától értetődően elsődleges forrásai a térképezés történetének. Akadnak olyan térképek, főként a gazdagabb vízrajzot tartalmazók, amelyek ma is felhasználhatók gyakorlati célokra. A XIX. század közepe előtti kéziratos és metszett térképek egy része gondos, szinte művészi kidolgozásánál, keretképeinél és egyéb díszítő elemeinél fogva bizonyos fokig műalkotásnak is tekinthető, s mint ilyen, a művészettörténészek figyelmét sem kerülte el. Végül, de nem utolsósorban, a nagyközönségnek az a növekvő hányada, amely érdeklődik szűkebb és tágabb hazájának múltja iránt, ha lehetősége van rá, szívesen és kitartóan böngészi a régi térképeket, hiszen ezekről megismerheti a szülőföldnek az újabb fejlődés által már eltakart régibb arculatát, leolvashatja az idők folyamán gyorsuló ütemben bekövetkező változásokat.
Érthető tehát, hogy a különféle közgyűjtemények - levéltárak, múzeumok, könyvtárak - már régóta feladatuknak tekintik a térképek gyűjtését és őrzését, és sok magángyűjtő is érdeklődik irántuk.
A Budapesti Történeti Múzeum kezdettől fogva gyűjtötte a régi és új térképeket. A főváros történeti múzeumának csaknem egy évszázaddal ezelőtt történt megalapításakor Budapest Székesfőváros Tanácsa elrendelte az addig a múzeumi vásárlások, adományok és átengedések útján folyamatosan gyarapította gyűjteményét, kéziratos térképekkel és különböző sokszorosító technikákkal, - fa- vagy rézmetszéssel, litográfiával vagy ofszet nyomással - készült lapokkal, amelyek a múzeum gyűjtőkörének megfelelően elsősorban a fővárossal és környékével kapcsolatban. Jelen kiállításunkra kéziratos térképeink közül válogattuk ki a várostörténeti vagy térkép-történeti szempontból legfontosabb és legszebb lapokat, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rendelkezésünkre álló viszonylag kisméretű kiállítóhelyiségben gyűjteményünk elsősorban azokat az egyedi darabjait célszerű bemutatnunk, amelyek másutt általában nem láthatók. S jóllehet metszett térképeink közt is akadnak ritka és értékes darabok, s dolog természeténél fogva mégis csak a kéziratos térképek azok, amelyek - néhány kivételtől eltekintve - csak egyetlen példányban lelhetők fel. A kéziratos térképek másik fontos jellegzetessége, hogy általában konkrét gyakorlati célokra - közigazgatási, vízszabályozási, útépítési, hadászati, birtokmegosztási, gazdászati, úrbéri, szabályozási, árvízvédelmi stb. célokra - készültek, ennélfogva általában hitelesebbnek tekinthetők, mint az elsősorban könyvillusztrációnak készült, sokszor csak korábbi művek másolásából létrejött, a könyvkiadók által viszonylag nagy példányszámban közreadott sokszorosított térképek. Mindamellett a kéziratos térképek esetében sem mellőzhető a valamennyi történeti forrás értékeléséhez nélkülözhetetlen forráskritika. S itt nem csupán az adott koszakra jellemző kartográfiai, tudományos és technikai ismeretek, eljárások és műszerek tökéletlenségéből adódó szándéktalan és elkerülhetetlen pontatlanságokat kell tekintetbe vennünk, hanem néhány esetben, mindenekelőtt a települések közti határvitákhoz készült térképek esetében a tudatos hamisítás lehetőségét is.
Kiállítási vezetőnk elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a térkép tartalmának ismeretésével megkönnyítse az ábrázolt terület azonosítását, felhívja a figyelmet a térkép topográfiai és egyéb értékeire, s a még megoldatlan problémákra is.
A térképek eredeti címfeliratát (rövidítve), méretarányát és leltári számát nem az ismertető szövegben, hanem a kiállított térképek jegyzékében közöltük. Vissza