Régi térképeink adatai Szombathely helytörténetéhez

Előszó

Régi térképeink adatai Szombathely helytörténetéhez.
írta: BORBÉLY ANDOR dr. (Jászberény).

A magyar városok helytörténetének kutatója vizsgálódásai során rendkívüli nehézségekkel találkozik. Mindjárt első lépésénél, a helyrajz fejlődésének megállapításánál azt látja, hogy régi helyrajzi térképek, látképek legfeljebb csak a XV. századig mennek vissza; ezeket is csak olyan helyekről talál, amelyek az újkor elejének háborúiban fontos szerepet játszottak. Máshol a régi városhelyrajz rekonstrukciójánál csupán ásatások eredményeire támaszkodhatik, mert az írott emlékek alapján való térbeli eligazodás bizonytalan alapot ad e téren. Tatár, török, német és magyar seregek dúlták fel városaink legtöbbjét, kő kövön nem maradt bennük egy-egy hadjárat után, úgyhogy nemcsak a városélet írásos emlékei semmisültek meg, hanem a legtöbb városunk eredeti elrendeződésére is csak a XVIII. századbeli nagy katonai felvételek topográfiai adatai alapján lehet következtetnünk. Pedig nemcsak történetíróink érdeklődnek városhelyrajzi problémák iránt, hanem a város, mint földrajzi probléma is egyre szélesebb körben foglalkoztatja tudósainkat. A városhelyrajz alapkérdéseinek tisztázásánál ugyanis az a feladat merül fel, hogy milyen földrajzi tényezők hatottak közre valamely város kialakulásánál? A történész történelmi vizsgálódásai közben számtalanszor kénytelen a sokszor megbízhatatlan hagyományok és írások ellenőrzése végett természettudományi, főleg pedig földrajzi tényeket megismerni és tanulmányozni. A'z okleveleinkben egyik-másik városra vonatkozó elszórt adatok pedig nem elegendők ahhoz, hogy belőlük az illető városnak régi topográfiáját összeállítsuk. Igen sok magyar város alapja kétségkívül - mint mindenütt a római birodalom területén kialakult országokban - a régi római város volt. Vissza