Régi magyar otthonok

Előszó

A régi magyar otthonok történetének lapjain a magyar mult eddig figyelemre alig méltatott szépségei vonulnak fel az olvasó előtt.
Az összegyűjtött vagy még fel sem dolgozott magyar emlékanyagnak csak tört része juthatott e kötetben bemutatásra. Maga a kísérőszöveg is vázlat csupán, mégis mint az első ilyennemű kísérlet, az alapvetés feladatait is igyekszik elvégezni. Minden fáradozásunk azonban haszontalan fecsegésszámba menne, ha a magyar történettudományok előttünk járt, tiszteletreméltó művelőinek megbecsülhetetlen értékű adatközleményei nem állottak volna munkánk rendelkezésére. A magyarországi köz- és magánlevéltárak művelődéstörténeti adatait főként a Századok, a Történeti Tár, az Archaeologiai Értesítő, valamint Radvánszky Béla báró nagy művének oklevélközléseiből merítettük. Ezek a kiadványok alkotják munkánk forrásainak gerincét, bár helyenként a mutatkozó hézagokat saját levéltári kutatásainkkal is kiegészítettük.
A magyar intérieurök tárgyalása - s itt most elsősorban az épülettel szilárdan összetartozó művészi belsőterekre gondolunk - voltaképen művészettörténetünk szerves feladata. Bár igen kevés oly műtörténeti monográfiánk van, amely világi épületeink belső díszítményeit érdemes módon ismertetné, mégis a magyar művészettörténetnek az utóbbi húsz év alatt elért bámulatos eredményei, e fiatal magyar tudományág egyre sokasodó, kitűnő publikációi nélkül ezt a könyvet aligha bocsáthattuk volna közre.
A bútorok és más művészi felszerelési tárgyak egybegyűjtése és megőrzése elsősorban az állami múzeumok s részben a magyar műbarátok érdeme. Mindenekelőtt az egykori Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és annak hajdani nagynevű vezetői: Pulszky Károly, Radisics Jenő, Végh Gyula ilyencélú működését emeljük ki, valamint különös elfogódottsággal emlékezünk meg néhai Layer Károly múzeumi igazgatóról, akit a jelen kötet szerzője, a múzeumi tudományos műhely-munkában, mint tanítómesterét tisztelt.
Fényképeink egyrésze, főképen a mai határokon kívül eső emlékeké, az egykori Országos Magyar Iparművészeti Múzeum fényképtárából, valamint a Műemlékek Országos Bizottságának gyűjteményéből való. A könyv tetemes részét kitevő újonnan készített felvételekhez a Műemlékek Országos Bizottsága és a kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-Múzeum nyújtott támogatást. Bár fényképeink egyrésze technikai okokból nem kerülhetett az olvasandó szöveg mellé, sőt helyszűke miatt sok bemutatott műtárgyról bővebben meg sem emlékezhetünk, azért mégis igyekeztünk a szöveg között elhelyezett képanyaggal fokozni az elmondottak hangulati aláfestését. Vissza

Fülszöveg

Ez a könyv műtörténeti irodalmunk egyik régi, nagy adósságát törleszti. A magyar otthonkultúra történetének első komoly, tudományos rendszerességgel megírt összefoglalása, amely a honfoglalástól napjainkig bemutatja a hazai intérieurök összes értékes emlékeit. A kiváló felkészültségű szerző a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a művészettörténeti korszakok helyett a magyarság életformájának és a lakóhely alakjainak változó szerkezete szerint tagolja művét. Így osztja fel anyagát a sátor, a királyi és szerzetesi otthon, a lovagvár és polgárház, palota és várkastély, udvarház, kúria és családi villa fejezetekre, minden korszak számára kiválasztva mint vezérlő fogalmat a legjellemzőbb és fejlődéstörténetileg legindokoltabb otthonformát. Részletesen vizsgálja az idegen kultúrhatások útját s beszámol a Magyarországon járt külföldi művészek és mesteremberek munkásságáról. Rámutat otthonaink sajátos magyar jellegére s megismertet berendező műiparunk idegenben is hírnévre szert tett jeleseiről. A nagyjelentőségű s a maga nemében egyedülálló munka kiváló kiállításban került kiadásra s több száz kép díszíti. A kötéstervet Végh Gusztáv készítette. Vissza