Régi kisázsiai szőnyegek kiállítása

Előszó

Az Iparművészeti Múzeumnak az 1914. esztendőben: erdélyi török szőnyegekből rendezett nagyszabású kiállítása először hívta fel nagyközönségünk figyelmét a szőnyegművészetnek keletázsiai eredetű,nevezetes emlékeire. Ennek a kiállításnak anyagát túlnyomólag az erdélyi evangélikus és református egyházak tulajdonában lévő szőnyegek alkották, amely szőnyegek még a török hódoltság idejében származtak el keletkezési helyükről Nagy-Magyarország keleti vidékeire. Miután ezek a szőnyegek máshol nem fordulnak elő akkora mennyiségben - hiszen ezeknek egyik csoportja a szakirodalomban is az erdélyi szőnyeg nevet viseli - az Iparművészeti Múzeum úgyszólván kötelezve érezte magát, hogy ezekkel a szőnyegekkel behatóan foglalkozzék és történetüket felkutatva a hely- és időmeghatározás kérdéseit lehetőleg tisztázza.
Itt mindenekelőtt fel kell említenem Csányi Károly műegyetemi tanár, volt múzeumi igazgató nevét, ő volt az 1914. évi kiállítás megszervezője és kutató munkásságával, melyet akkor és azóta kifejtett, lényegesen hozzájárult a kisázsiai szőnyegek történetének felderítéséhez. Egy francia nyelvű kiadvány, mely 1922-ben a Múzeum égisze alatt ezekről a szőnyegekről megjelent, távolról sem akart az 1914-es kiállítás szőnyeganyagának tudományos feldolgozása lenni, hanem kizárólag azt a célt követte, hogy a kiállítva volt szőnyegeknek 30 legkiválóbb darabját színes képekben megörökítse. Vissza