Régi keszi történetek

Előszó

Egy sokoldalú ember könyvét tartja kezében az olvasó, aki már ifjúkora óta érdeklődéssel figyelte szűkebb pátriájának életét. E könyv pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak figyelte, de le is jegyezte gyermekkori és felnőttkori tapasztalatait, hozzájárulva ezzel Dunakeszi helytörténeti irodalmának gazdagításához.
Ma egy felgyorsult, rohanó világban élünk, de életünk csak úgy lehet teljes, ha megismerjük a régi generációk életét, tevékenységét. Hogyan alakult, formálódott az a falusi környezet, amelyben igazi közösségek éltek. A polgárosodás fontos eleme a hagyományok őrzése, tisztelete. Sipos Károly a múlt emlékeinek összegyűjtésével és közreadásával nyújt segítséget olvasóinak abban, hogy megismerjék a 20-as 30-as évek falusi életét. Mint tősgyökeres dunakeszi lakos hitelesen, reálisan vázolja fel a község történetét, a falu szerkezetét, a lakosság összetételét. Az általa említett településrészek elnevezései, dűlőnevek többsége az ő leírása alapján kerültek be a helytörténeti irodalomba. Minden részletre kiterjedő leírása alapján szinte magunk előtt látjuk az akkori parasztházat, a bútorzatát, megismerhetjük a bútorok, a kiegészítő tárgyak funkcióit. Megismerhetjük a falu ünnepeit és hétköznapjait, az ehhez kapcsolódó szokásokat, értékes néprajzi elemeket. Bemutatja a régi faluközösség tevékeny tagjait, akik kivívták a közösség megbecsülését, legyen az csősz, csendőr, vagy harangozó. A konkrét személyekhez kötődő történetek teszik igazán hitelessé a leírásokat. Sipos Károly külön szeretettel beszél a gyermekek világáról. Vissza