Régi képeslapok Nyíregyházáról

Előszó

A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központja. Első említése írott forrásban 1215-ből való, Nyír alakban.
Jelentős fordulópont volt az 1753. év. Gróf Károlyi Ferenc, a falu egyik birtokosa, evangélikus vallású, tót (újabb szóhasználat szerint szlovák) telepesekkel népesítette be a nagy határral rendelkező, de kevés lélekszámú települést. Ők alakították ki a "bokortanyákat", a város környékének jellegzetes településtípusát.
1986-ban mezőváros lett. Az anyagi erősödés lehetővé tette azt, hogy 1804-bena Dessewffyektől, 1824-ben a Károlyiaktól megváltsák feudális szolgáltatásaikat.
1837-ben V. Ferdinánd önkormányzattal bíró, szabadalmas mezővárossá nyilvánította.
1858-ban bekapcsolódott a vasúthálózatba.
1876-tól Szabolcs vármegye székhelye lett. A városkép igazodott ezekhez a funkciókhoz, nagyarányú építkezések kezdődtek (folytatódtak). Városháza (1872), törvényszék (1891), laktanya (1891) és templomok is épültek. Oktatási és kulturális intézmények születtek és működtek: Kossuth gimnázium, színház (1894), múzeum. Az első köztéri szobor Bessenyei Györgyöt ábrázolja (1899). Alpár Ignác összesen négy épületet tervezett a város számára (evangélikus központi elemi iskola, vármegyeháza, színház, Korona Szálló 1892-1895).
A kiadvány ezekből az épületekből mutat be néhányat régi felvételeken: ezzel kívánja felidézni az elmúlt idők hangulatát. Vissza