Régi hazai nyomdák mintakönyvei

Tartalom

I.
A szerző szonettje a betűhöz 5
A jelírás - a betű - keletkezése 7
A latin betű eredete 7
Ma is használt latin betűnk Nagy Károly korának alkotása 8
A nyomtatott betű kialakulása 8
A renaissance kalligráfusai alapítják meg a betűtudományt 8
Pacioli, Dürer, Tory, Yciar, mint betűművészek 8-9
Bocskay György, magyar kalligráfus 9
1. melléklet: Geofroy Tory egy betűjének hasonmása 11
2. melléklet: Yciar, spanyol kalligráfus remekének egy lapja 13
A nyomdabetűk kereskedelmének kezdetei 10
A kereskedelem fokozói: az első betűmintakönyvek 10
A nyomdai és öntődei mintakönyvek kiemelkedő külföldi példái 15-18
3. melléklet: A világhíres párisi betűöntő és nyomdásztudós, Fournier 1742. évi mintakönyvének címlapja 19
II.
A magyarság betűválasztása 21
Társulása a latin betűvel 21
A latin betű hasonulása a magyar nyelvhez 22
A magyarság nemzetiségeinek kulturális gondviselője 23
A maguk anyanyelvén mind tőle kapnak kezükbe könyvet 23
Volt-e eredeti, minden más nemzetétől elütő magyar betű? 23
Hol tanulnak a XVI. és XVII. század magyar nyomdászai? 24
S hol szerzik betűiket? 25
M. Tótfalusi Kis Miklós betűi 26-29
4. melléklet (a szöveg között): Betűmutatvány Tótfalusi egy könyvéből 27
Az első magyar betűmintakönyvnek nyoma veszett 29
Telegdi Pap 1723. évi Specimen-je ez, M. Tótfalusi betűiből 29
Kapronczai Ádám 30
XVI. és XVII. századi nyomdáinkról általában 31-32
A nagyszombati jezsuita nyomda alapítása. Telegdi 32
E nyomda XVI. és XVII. századi működése. Összeköttetései Béccsel 33
Betűst-állításai más magyar nyomdáknak. Fénykora a XVIII. században 33-34
A jezsuita rend föloszlatása. nyomdaleltár 1773-ból 35
A leltározók a nyomdában talált betűkről lenyomatot vesznek 35
Ez az Egyetemi Nyomda 1773. évi betűmintakönyve 35-46
A bécsi Trattner hatása a XVIII. század magyar nyomdászatára 36
5. melléklet: Trattner 1760. évi mintakönyvének egy lapja 37
6. melléklet: Az Egyetemi nyomda 1773. évi mintakönyvének nagygrádusú verzálisai 39
7. melléklet: Az Egyetemi Nyomda 1773. évi mintakönyvének antikvái 41
8. mellékelt: Az Egyetemi Nyomda 1773. évi mintakönyvének duplex betűi 43
Falka Sámuel működése az Egyetemi nyomdánál 46-62
9. melléklet: Az Egyetemi Nyomda 1814. évi mintakönyvének címlapja 47
E mintakönyv ismertetése 46-52
10. melléklet: Az Egyetemi Nyomda remekének, az 1817. lévi Missalénak egy lapja, Falka betűivel 48
11. melléklet: Az Egyetemi Nyomda egy alkalmi dísznyomtatványának címlapja, Falka betűivel 51
Az Egyetemi nyomda 1824. évi betűmintakönyvének ismertetése 53-54
12. melléklet: Ugyane mintakönyv címlapjának hasonmása 55
13-15. melléklet: Falka Sámuel metszette betűk gyűjteménye 57, 59, 61
Landerer János Mihály pozsonyi betűöntődéjének mintakönyve 63-69
16. melléklet: Ugyane mintakönyv egy lapjának hasonmása 65
17. melléklet: A budai Landerer-nyomda minta könyvének címlapja 67
E mintakönyv ismertetése 69-70
18. melléklet: A pécsi Engel-nyomda mintakönyvének címlapja 71
Egy és más e nyomdáról és mintakönyvéről 73-74
19. melléklet: A pozsonyi Patzko-nyomda mintakönyvének címlapja 75
Pozsony nyomdászata a XVIII. század végén. Patzko és a Magyar Hírmondó 77-78
20. melléklet: Weber S. P. mintakönyvének címlapja 79
Weber jelentősége, mint nyomdászé és mint kiadóé 81-82
21. melléklet: A nagyszebeni Mühlsteffen-nyomda mintakönyvének címlapja 83
E jelentéktelen nyomda néhány éves vergődése 85-86
22. melléklet: A pozsonyi Oderlitzky-nyomda mintakönyvének egy lapja 87
Pozsonyi nem-nyomdász könyvkiadók a XVIII. század végén. Oderlitzky működése 89-90
Zocher Antal betűöntő pozsonyi és pesti mintakönyve 91-93
23. melléklet (a szöveg között): Egy Zocher metszette betűfajta 92
III.
A nyomtatott díszítmény, a nyomdai "cifra" keletkezése 94
Gyors elterjedése az egész könyvnyomtató térségen 95
E sajátosan maradi formakincs évszázadokon át alig változik 95
A XVIII. század közepén Fournier új elemekkel gazdagítja a cifrát 96
XVI. és XVII. századi magyar példák a "cifra" használatára 97
E keleti eredetű nyomdai ornamentika alapfajai (Meynell és Morison nyomán) 97
Meynell és Morison megállapításainak kiegészítése magyar analógiákkal 97-99
A magyar nyomdai mintakönyvek mind tartalmaznak nyomdai "cifrákat" is 99
A XVIII. századvég legtöbb magyar nyomdája Trattnertől szerzi be cifrái javát 100
24. melléklet: Trattner 1760. mintakönyvének egy cifrákkal borított lapja 101
25-27. melléklet: Cifrákat tartalmazó lapok az Egyetemi Nyomda 1773. és 1824. évi mintakönyveiből 103, 105, 107
Az ismertetett magyar mintakönyvekben előforduló cifrákról 109-110
E tanulmány forrásai 111-112

Témakörök