Régészeti barangolások Veresegyház földjén

Előszó

Bevezetésként hadd mondjam el, hogy a földből szántás, építkezés stb. során vagy tervszerű ásatás révén előkerülő tárgyak, a leletek és azok elrendezései, összefüggései beszédes tanúi a régi korok embere életviszonyainak. A tárgyakat megtisztítják, lehetőség szerint konzerválják, kiegészítik a restaurátorok. A régészek, a történészek, az antropológusok, numizmatikusok megállapítják a leletek korát, rendeltetését, használatának a módját és célját stb. Hosszas vizsgálódások, mérések, összehasonlítások során beszélik el a cserépedények, a kőbalták, a csontkések, az üvegpasztagyöngyök, a bronzdíszek, az ezüstpénzek és egyéb felsorolhatatlanul sokféle tárgy, hogyan éltek és haltak azok az emberek, faluközösségek, népek, amelyek készítették és használták ezeket. A régészet és a hozzá kapcsolódó tudományok a maguk sajátos eszközeivel, módszereivel így tárják fel a régmúlt és a nem is olyan régmúlt idők történetét, amikor az emberek még nem ismerték az írást vagy az még nem volt a társadalom egészében elterjedve, mint a középkor hosszú századaiban. Hazánkban törvény is előírja, hogy a tudomásunkra jutó lelőhelyeket, az előkerült leleteket be kell jelenteni a polgármesteri hivatalban vagy a helyben lakó történésznek-régésznek. Ők a leleteket és az információkat megfelelő módon eljuttatják a területileg illetékes múzeumhoz. Veresegyház a váci Tragor Ignác Múzeum területi gyűjtőkörébe és természetesen a Magyar Nemzeti Múzeum országos gyűjtőkörébe tartozik. Vissza