Előszó
Részlet a könyvből:
Magyarország területén sokféle vár található, de túlnyomó többségük ma már rom. Lakott várunk alig van (Sárvár, Sárospatak, Kőszeg). Legöregebbek közöttük a honfoglalás előtti...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Magyarország területén sokféle vár található, de túlnyomó többségük ma már rom. Lakott várunk alig van (Sárvár, Sárospatak, Kőszeg). Legöregebbek közöttük a honfoglalás előtti időből és a honfoglalás korából származó földvárak. I. e. 2000 körül keletkezhettek hazánk területén az első földvárak. A bronzkorban (i. e. 1900-1300) a települések nagy részét földsánccal vették körül. A földvárakat pl. Fehér megyében, egymástól 10-12 km-nyire emelték, és valóságos csoportot alkottak. I. e. 1100-400-ig, a kora vaskor végéig, megint számos földvár készült, néha több kilométer hosszúságban húzódó sánccal a telep körül. Általában hegyen épültek, mint a tihanyi apátsági templom mögötti, máig meglevő Óvár.
A középkor korai századaiban, a VII-VIII. században többnyire palánksáncból állt a földvár. A földsáncot egy sor palánkkerítéssel, azaz kihegyezett karósorral erősítették meg. A IX-X. században már rekeszes, majd rácsgerendás szerkezetű földvárakkal találkozunk, ilyen a szabolcsi földvár. Tekintélyes, 6-12 m magasságú volt ennek a sánca. Építése két időszakra vall, éspedig a X. és XI. századra. A földvárak sokféle módon és területi kiterjedésben épültek, egy vagy több védősánc gyűrűjével. A sánc földkapuját a telep felé emelték ki az ásott árokból, ez egyben a sánc külső árka lett, és a sánc ily módon kívülről az árok mélységével magasabb lett. A sáncon gyakran fapalánkot, hegyes karósort vagy -sorokat ástak be, hogy nehezebb legyen megközelíteni. A sáncot gyakran függőlegesen beásott kettős, rekeszes gerendaszerkezettel látták el, gerendáit összekötötték (rács), és közeit földdel döngölték. A földvárak kapunyílásainak kérdését máig sem sikerült tisztázni. Feltehetően a földsánc nyílását eléje épített külön sánc védte, és megkerülése jelentette a kapunyílás védelmét; ide még külön fa védőtornyokat is helyezhettek.
A várak építésének korszakait a védelem fejlődése szabta meg. A támadó fegyverek elhárítása a várvédelem célja, tehát a várak felépítésében, alaprajzi elrendezésében ez követhető nyomon. Ezért román kori vagy gótikus várról mint védelmi rendszerről éppúgy nem beszélhetünk, mint ahogyan a hegyi vár vagy mocsárvár sem meghatározó elnevezés. Hiszen hegyen vagy víztől körülvetten is a legkülönbözőbb korokban épülhettek várak.
Vissza