TÖRTÉNELEM | |
A nemzetté válás kora (1790-1848) - Dobszay Tamás - Hermann Róbert | 7 |
Válaszok a felvilágosodás és a nacionalizmsu kihívására | 7 |
Magyarország a francia háborúk idején | 14 |
Az abszolutizmus és a rendek (1812-1825) | 19 |
A magyar liberalizmus születése | 25 |
Küzdelmek a reformokért az 1840-es években | 32 |
Polgári forradalom és szabadságharc (1848-1849) - Hermann Róbert | 40 |
A forradalom és az átalakulás | 40 |
A társadalmi átalakulás kérdései | 46 |
Az önálló magyar hadsereg | 46 |
Az első népképviseleti országgyűlés | 48 |
Magyar belpolitika a szabadságharc időszakában | 49 |
A magyar külpolitika és a nemzetiségi kérdés | 54 |
A nagyhatalmak és a magyar szabadságharc | 58 |
A szabadságharc katonai története | 60 |
Az önkényuralom kora (1849-1867) - Fónagy Zoltán - Hermann Róbert | 72 |
Zsarnokság és modernizáció | 72 |
Az egységes birodalom vágyképe | 73 |
A császári-királyi hadsereg 1849-1867 között | 74 |
Magyarország betagolása a birodalomba | 74 |
Polgári rend - szabadságjogok nélkül | 74 |
A jobbágyfelszabadítás végrehajtása | 79 |
Politikai hangulatviszonyok | 81 |
Az emigráció | 83 |
A nemzetiségek | 85 |
Az 1859. évi hadjárat | 86 |
Az önkényuralom megingása | 87 |
Az 1866. évi hadjárat | 88 |
A kiegyezés | 89 |
Népesedési viszonyok - Fónagy Zoltán | 91 |
Népességszám, népmozgalom | 91 |
A század járványa: a kolera | 92 |
Éhínségek | 93 |
A felbomló rendi társadalom - Fónagy Zoltán | |
A rendiség | 87 |
A rendi szerkezet | 88 |
A mágnások | 89 |
A birtokos nemesség | 87 |
A kisnemesség | 88 |
A paraszti világ | 89 |
Az úrbéres viszony válsága és megszűnése | 87 |
A paraszti világ peremén | 88 |
A régi polgárság | 89 |
A modern polgárság kezdetei | 87 |
Értelmiségiek, tisztviselők | 88 |
A polgárság alatti rétegek | |
NYELVTÖRTÉNET - DÖMÖTÖR ADRIENNA | |
A nyelvújítás története | 129 |
A nyelv dolga: közügy | 129 |
Ortológus és ellenművek | 131 |
Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő | 132 |
A nyelvújítás győzelme után | 135 |
Eredmények | 137 |
A nyelvújítás módszerei | 138 |
Az új szavak | 138 |
Szóképzés | 139 |
Szóelvonás | 139 |
Szóösszetétel | 140 |
Elavult szavak felújítása | 140 |
Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele | 140 |
Idegen szavak, szószerkezetek fordítása | 140 |
Idegen szavak magyarosítása | 141 |
Nyelvi változások a korban | 142 |
Szókészlet | 142 |
Grammatika | 142 |
Alaktani kérdések | 143 |
Mondatszerkesztés | 145 |
A nyelvtudományi története | 147 |
Szótárak, nyelvtanok, tanulmányok | 147 |
IRODALOMTÖRTÉNET | |
Magyar irodalom a nyelvújítás korában - Mezei Márta | 151 |
Fordulat az 1790-es években | 151 |
Batsányi János | 151 |
Szentjóbi Szabó László | 152 |
Verseghy Ferenc | 152 |
Folyóiratok | 152 |
Színházi élet | 153 |
Műveskedő költők | 153 |
A szentimentalizmus | 154 |
Kármán József | 154 |
A századforduló világa | 155 |
Csokonai Vitéz Mihály | 156 |
Debreceni irodalom | 158 |
A nyelvújítási harc és az irodalom | 159 |
Kazinczy Ferenc | 160 |
Irodalmi élet a 19. század elején | 161 |
Virág Benedek | 162 |
Dunántúli írók | 163 |
Berzsenyi Dániel | 163 |
A reformkor és az önkényuralom irodalma - Szabó G. Zoltán | 166 |
A kor jellemzői | 166 |
A romantika és a nemzeti klasszicizmus sajátosságai | 167 |
A lírai műfajok változása a 19. első két harmadában | 168 |
Kölcsey Ferenc | 169 |
Vörösmarty Mihály | 171 |
Petőfi Sándor | 174 |
Arany János | 177 |
Vajda János | 180 |
Az epikai műfajok a 19. század első két harmadában | 181 |
Eötvös József | 182 |
Jókai Mór | 184 |
Kemény Zsigmond | 186 |
Gyulai Pál | 188 |
A színházkultúra fejlődése | 189 |
Kisfaludy Károly | 190 |
Katona József | 191 |
Madách Imre | 192 |
Szigligeti Ede | 194 |
A reformkor és a szabadságharc utáni időszak sajtója | 195 |
Az Akadémia szerepe a magyar tudományos élet kialakulásában | 196 |
Toldy Ferenc | 197 |
MŰVÉSZETEK | |
Művészettörténet - klasszicizmus és romantika - Papp Júlia | 217 |
A nemzeti művészet kezdetei | 217 |
Változások az építészetben a 19. század első felében | 222 |
A polgári műfajok virágzása a festészetben | 227 |
Szobrászat | 235 |
Emlékműállítás | 238 |
A művelődési eszmény a képzőművészetben | 240 |
A műkritika kibontakozása | 242 |
A történeti festészet virágzása | 243 |
A nemzeti romantika építészete | 248 |
Zenetörténet - Műzene - Domokos Zsuzsa | 250 |
Magyarország zenetörténete az 1800-as évek elejétől a kiegyezésig | 250 |
A 18. század öröksége: a verbunkos | 250 |
Operajátszás, népszínmű a század első évtizedeiben | 252 |
Erkel Ferenc első operái | 253 |
A Szózat és a Himnusz születése | 255 |
A zeneélet fellendülése az 1840-es években | 255 |
Hangversenyélet, zeneoktatás az 1840-es években | 256 |
Liszt Ferenc Magyarországon (1840, 1846) | 257 |
A forradalom és szabadságharc zenéje | 259 |
Zenei élet az 1850-es években | 259 |
Mosonyi Mihály művészete | 260 |
Erkel Bánk bán című operája | 261 |
Egyházi zene | 263 |
Zenetörténet - Népzene - Tari Lujza | 264 |
A népdalgyűjtés kezdetei | 264 |
Vokális zene | 267 |
Hangszeres zene | 269 |
Tánctörténet - Felföldi László | 271 |
Az európai tánckultúra | 271 |
A tánckultúra Magyarországon | 274 |
Tánc és társas életben | 277 |
Tánc a közéletben és a művészetekben | 280 |
Magyar színháztörténet - Kerényi Ferenc | 282 |
Az első kísérletek (1790-1797) | 282 |
A vándorszínészet évtizedei (1797-1837) | 284 |
A magyar romantika színpadi forradalma | 286 |
A Nemzeti Színház és első aranykora (1837-1848) | 286 |
Színház a forradalomban (1848-1849) | 290 |
A színpadi romantika a nemzeti stílussá válása (1849 után) | 291 |
EGYHÁZTÖRTÉNET | |
Vallások, egyházak - Katus László | 301 |
A népesség felekezeti megoszlása | 301 |
A római katolikusok | 302 |
Görög katolikusok | 307 |
Görögkeletiek (ortodoxok) | 308 |
Protestánsok | 309 |
Zsidók | 313 |
Népi hitvilág - Tomisa Ilona | 316 |
Felvilágosodás és a népi hitélet | 316 |
Hivatalos és népi vallásos gyakorlat | 316 |
A vallásos élet szervezői | 317 |
Remeték | 318 |
Vallásos társulatok és működésük | 318 |
Felekezeti villongások | 319 |
A protestánsok vallásgyakorlása | 319 |
A protestáns hitélet alakulása | 320 |
A presbitérium intézménye | 320 |
Táj és nép | |
Ember és természet - Dobszay Tamás | 325 |
Magyar tájak a 19. század első felében | 325 |
A természetátalakítás kezdetei | 327 |
Település és lakóhely | 328 |
Etnikumok, nemzetségek - Katus László | 332 |
Etnikai viszonyok | 332 |
Nemzeti ébredési mozgalmak | 333 |
A magyar politikai elit és a nemzetiségi kérdés | 344 |
A nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen | 347 |
Politikai földrajz - Dobszay Tamás | 349 |
A Habsburg Birodalom mint politikai keret | 349 |
Az összbirodalom kormányzata 1848-ig | 349 |
Magyarország a Monarchiában | 352 |
A birodalom kormányzása 1848 után | 354 |
Magyarország igazgatása az önkényuralom és a provizórium éveiben | 355 |
ÉLETMÓD | |
Gazdaság és gazdálkodás - Fónagy Zoltán | 369 |
A gazdaságpolitika és eszközei | 369 |
A forgalom | 373 |
Mezőgazdaság | 379 |
Ipar | 384 |
Technikatörténet - Fónagy Zoltán | 388 |
A mezőgazdasági technika | 388 |
Közlekedés, hírközlés, infrastruktúra | 389 |
A gyáripar | 393 |
Oktatás és tudomány - Dobszay Tamás | 399 |
Iskolatörténet | 399 |
Tudománytörténet | 403 |
Mindennapi élet - Fónagy Zoltán - Kocsis Gyula | 409 |
A mágnások | 409 |
A birtokos nemesség | 410 |
A kisnemesség | 412 |
A polgárság | 413 |
A városi szegények | 415 |
A parasztság | 416 |
A magánélet keretei | 423 |
Mentalitás | 425 |
Egészségügyi viszonyok | 429 |
Kitekintés - Fónagy Zoltán | 432 |
Időrend | 435 |
Irodalom | 443 |
A képek jegyzéke | 454 |
Név- és tárgymutató | 469 |