Református Évkönyv 1998

Előszó

ISTEN ELŐMENETELT ADÓ KEGYELMET KÉREM ÉLETETEKRE!
Ezzel a szívből fakadó jókívánsággal köszöntelek Benneteket, mint a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház újonnan megválasztott püspöke. Megköszönöm ezen a helyen azt a bizalmat, amelyet irántam tanúsítottatok. Ebben az áldott, de rendkívül felelősségteljes szolgálatban a roskasztó terhek elhordozására az Úr Jézustól kérek erőt, jókedvet és bölcsességet. Kérem azokat a keveseket is, akik a szavazáskor másképp gondolkodtak, hogy fogadjuk jó szívvel ezt a munkatársi viszonyt, amelyet az Úr a többség döntésével, jó rendben és ékességgel engedett meg megvalósulni. r így az eliramló második évezred utolsó előtti esztendejében az Úr Jézus Krisztus lelkületével mondom mindannyiótoknak: „Békesség néktek". Hasson át mindannyiunkat ez a békesség mindenki irányában. Ne csak a vallásórákon hangozzék el, tanítsuk gyermekeinket a felséges törvényre: „Szeresd az Urat a te Istenedet....szeresd felebarátodat..." A tavalyi évinél bensőségesebb kapcsolatot, összhangot kérjünk Istennel és felebarátainkkal. Ne elégedjünk meg a látszattal, a felületes külső magatartással. Erezzük át mélyen, mennyire belül, bensőnkben kell ennek megvalósulnia, a lényegi, központi helyén életünknek. Ott, ahol úgy állunk meg, mint Mózes az égő csipkebokor előtt, saruinkat levetve, minden hátra húzó erőt legyőzve Isten ereje által és elindulva előre, a mídián földje alá. Ha a pusztában járunk is, mégis naponként szent jelenlétét, mannáját, kősziklából fakadó felüdítő tiszta forrását tapasztaljuk meg. Embertársainkkal ügy élhetünk meg kiteljesedettebb, összhangban való életet, ha Urunkkal, Megváltónkkal vagyunk belső összhangban. Vissza