Református etika

Tartalom

ÁLTALÁNOS RÉSZ
Előszó 5
ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS 6
1. §. Az erkölcstanról általában 6
2. §. A keresztyén etika fogalma és feladata 9
3. §. A dogmatika és etika viszonya egymáshoz 11
4. §. A filozófiai és teológiai etika között lévő különbség . . . . 13
5. §. A református teológiai etika forrása 17
6. §. A református etika módszere 21
7. §. A keresztyén etika felosztása 24
ELSŐ RÉSZ
AZ EMBER, MINT ERKÖLCSI VALÓSÁG 27
1. §. Az ember és az erkölcs 27
2. §. Az ember, mint szellemi valóság 27
3. §. Az ember, mint erkölcsi valóság 28
4. §. Az erkölcsi világa 29
5. §. Az erkölcsi élet egyetemessége 30
6. §. Az erkölcsi lényege 31
7. §. Az erkölcsi eredete 33
8. §. Az erkölcsi jó és az erkölcsi rossz 34
MÁSODIK RÉSZ
A LELKI ÉLET ERKÖLCSI TERÜLETE 36
1. §. Az ember speciális erkölcsi erői és képességei 35
2. §. Az erkölcsi érzék 37
3. §. Az erkölcsi akarat 39
Az akarat pszichológiai szempontból 39
Az akarat erkölcsi szempontból 40
Az akaratszabadság problémája 42
A determinizmus 43
Az indeterminizmus 43
Az erkölcsi szabadság 48
A keresztyén akarat és annak szabadsága 49
Az ember szabadsága és Isten mindenhatósága 49
4. §. A lelkiismeret 50
A lelkiismeretről általában 50
A lelkiismeret vizsgálásának és értékelésének szempontjai 52
A lelkiismeret pszichológiai szempontból 54
A lelkiismeret helyes működése 56
A lelkiismeret erkölcsi szempontból 58
A reformáció és a lelkiismeret 60
A lelkiismeret teológiai szempontból 62
A lelkiismeret megnyilatkozási formái . . . 65
5. §. A vallás és erkölcs egymáshoz való viszonya 67
Mit bizonyít a történelem? 68
Mit bizonyít a pszichológia? 70
A filozófia álláspontja 70
Mit tanít a református álláspont? 71
HARMADIK RÉSZ
A KERESZTYÉN ERKÖLCSI ÉLET ALAPJAI . . 74
Bevezetés 74
1. §. A homo renatus erkölcsi világa 74
2. §. A kegyelem jelentősége a keresztyén erkölcsi életben 77
3. §. A hit jelentősége a keresztyén ember erkölcsi életében 81
4. 5. Hit és cselekedetek 82
5. §. Az újjászületés etikai jelentősége 85
6. §. A megszenteltetés és megszentelődés (sanctificatio) erkölcsi jelentősége 91
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ERKÖLCSI VILÁGREND 95
Általános elvi kérdések 95
1. §. Az erkölcsi világrend 95
2. §. A ref. értelemben vett erkölcsi világrend 96
A) AZ ETIKAI TEOLÓGIA FŐBB KÉRDÉSEI 99
Bevezetés
1. §. Isten és az erkölcsinek a világa 99
A norma 100
2. §. Erkölcsi lény-e az Isten? 100
3. §. Miért jó a jó? 102
4. §. Isten és az erkölcsi világrend 104
5. §. Az isteni Kijelentés erkölcsi jelentősége 105
B) AZ ETIKAI ANTROPOLÓGIA FÓBB KÉRDÉSEI 110
1. §. Az etikai antropológia általában 110
2. §. A négyféle ember a református etikában 111
3. §. Az ember lényege erkölcsi szempontból H2
A rectitudo originális ... 114
Cultus és oboedientia .. 115
4. §. Az egyetemes papság etikai jelentősége 117
C) AZ ETIKAI HAMARTOLÓGIA I20
Bevezetés 120
1. §. A bűn erkölcsi szempontból 120
A bűn lényege 120
A bűn eredete 121
A bűn pusztítása 123
2. §. A bűn osztályozása 124
Peccatum originale et actuale 125
A bűn fokozatai 126
A róm. kat. álláspont 127
3. §. A Szentlélek ellen való bűn 228
D) ETIKAI KRISZTOLÓGIA 130
Bevezetés 230
1. §. Krisztus személyének etikai jelentősége 130
2. §. Krisztus utánzása és Krisztus követése 134
3. §. Krisztus követésének modern kísérletei 141
4. §. Krisztus, mint erkölcsi tekintély 143
5. §. Krisztus erkölcsi tanítása 145
6. §. Jézus tanításának jellemvonásai 146
7. §. Jézus tanításának központi gondolatai 148
8. §. A nagy parancsolat tárgyalása 149
9. §. A Hegyi Beszéd (Mt. 5-7. fej.) 152
10. §. Tolsztoj 156
11. §. Gandhi 158
12. §. A református álláspont 161
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ERKÖLCSI ÉRTÉK VILÁGA 163
A TÖRVÉNY 163
1. §. A törvény lényege általában 163
2. §. A törvény lényege az etikában 163
3. §.. A törvény lényege a református etikában 164
A kétféle törvény az etikában 165
Mi a iustitia civilis? 166
4. §. A kijelentett törvény (lex revelata vagy positiva) 168
5. §. A többi törvények 171
6. §. A törvény és a norma 172
7. §. A keresztyén erkölcsi törvény 173
B) A KÖTELESSÉG 175
1. §. A kötelességről általában 175
2. §. A kötelességek osztályozása 177
3. §. A kötelességek összeütközése (Collisio officiorum) 180
4. §. A ker. ember szabadsága és a megengedett dolgok kérdése 182
5. §. A református etika alapelve 185
GYAKORLATI RÉSZ
ELSŐ RÉSZ
A KÁLVINIZMUS ETIKAI SZEMPONTBÓL 190
1. §. Kálvin egyénisége, szelleme és hatása 193
Kálvin szociológiai jelentősége 198
A kálvinista jellem 201
2. §. A kálvinizmus vezérgondolatai 202
3. §. A kálvinizmus erkölcsi ideálja 209
4. §. Az isteni szuverenitás princípiumának alkalmazása a modern életre 218
5. §. A kálvinizmus életfilozófiája 223
6. §. A kálvinista életstílus kérdése 228
7. §. Van-e kálvinista életstílus Magyarországon? 230
8. §. A kálvinizmus jelentősége 232
SZOCIÁLIS ETIKA 237
BEVEZETŐ KÉRDÉSEK 237
1. §. Az egyes ember és a közösség 237
2. §. Az emberi közösségek alapformái 238
MÁSODIK RÉSZ
ISTEN DICSŐSÉGÉNEK SZOLGÁLATA A CSALÁDI ÉLETBEN 241
1. §. A család lényege 241
§. A házasság 245
1.) A házasság lényege 245
2.) A református álláspont 247
3.) A házasság jellege . 249
4.) A házasság rendeltetése 250
5.) Ki kösse meg a házasságot? 251
6.) A polgári házasság lényege és az ellene felhozott kifogások 252
7.) A hercegprímás reformtervezete 253
8.) A polgári házasság és a református elvek 254
Kuyper gondolatai 257
9.) A vegyes házasságok kérdése 263
3. §. A házasság krízise 265
4. §. A házassági elválás kérdése 266
5. §. A házasság reformjai 275
6. §. A házastársak egymáshoz való viszonya 275
7. §. A szülök és gyermekek egymáshoz való viszonya 279
8. §. A család, mint közösség 280
HARMADIK RÉSZ
ISTEN DICSŐSÉGÉNEK SZOLGÁLATA A KULTURÁLIS MUNKÁBAN 281
Bevezetés 281
1. §. A keresztyénség és a kultúra egymáshoz való viszonya 283
2. §. Keresztyénség és kultúra a történelem folyamán 286
3. §. A kálvinizmus önállósága 290
4. §. Kultúra és műveltség 293
5. §. A hit és hitetlenség szerepe a kultúrában 295
6. §. Lehetséges-e keresztyén kultúra? 297
7. §. Az ún. klasszikus kultúra és a keresztyénség 298
8. §. A kultúra és a bűn 299
9. §. A kultúra szabadsága 302
10. §. Krisztus és a kultúra 303
11. §. Kultúra és erkölcs 304
12. §. A kultúra pluriformitása 306
13. §. Az intellektuális kultúra 307
1.) Keresztyénség és tudomány 309
2.) A tudomány korlátozottsága 310
3.) A tudomány szabadsága 312
4.) A tudomány és a bűn 313
5.) A keresztyénség és a tudomány 314
6.) A keresztyénség áldása a tudomány számára 315
7.) A tudomány, mint erkölcsi tényező 318
8.) A népművelés kulturális és etikai jelentősége 319
14. §. Az esztétikai kultúra 321
a.) A kálvinizmus és a művészetek 321
b.) A szép értékelése a kálvinizmus alapján 323
c.) A művészet és a bűn 325
d.) A vallás és a szépség 325
e.) Lehetséges-e kálvinista esztétika? 326
15. §. Isten, mint a szépség forrása 327
16. §. A kálvinista esztétika és az egyes művészetek 331
a.) Építészet, szobrászat, festészet 331
b.) Az irodalom 332
c.) A zene 336
d.) A drámairodalom és a színművészet 339
17. §. A kálvinista esztétika feladata 344
NEGYEDIK RÉSZ
ISTEN DICSŐSÉGÉNEK SZOLGÁLATA AZ ÁLLAMI ÉLET TERÜLETÉN . 346
1. §. Az állam lényege, eredete és rendeltetése 347
2. §. A "keresztyén állam" kérdése 357
3. §. Az állam belső lelki berendezettsége
4. §. A felsőség hatalma és szuverenitása
5. §. A szuverenitások pluriformitása és összefüggése 363
6. §. A felsőség, mint Isten szolgája 366
7. §. A református ember politikai kötelességei 368
Az ellenállás joga 371
8. §. Az állampolgár kötelességei 375
9. §. A totalitás alkalmazása az államszuverenitás területén 376
10. §. A felsőség kötelességei az alattvalókkal szemben 381
11. §. A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése 382
12. §. A jog és igazságosság védelme 385
1.) A jog lényege és eredete 387
2.) a háború 391
13. §. Negatív álláspontok a háborúval szemben 394
14. §. Két érdekes ref. álláspont 402
15. §. Haza, hazaszeretet, nacionalizmus 405
ÖTÖDIK RÉSZ
ISTEN DICSŐSÉGÉNEK SZOLGÁLATA AZ ÁLLAMOK EGYMÁS KÖZTI
ÉLETÉBEN 411
1. §. Internacionalizmus és kozmopolitizmus 411
2. §. A kálvinizmus nagy érzéke a népjogok iránt 413
3. §. A Népszövetség gondolata, előállása, lényege, jelentősége 415
A KÁLVINIZMUS ÉS A POLITIKA 419
4. §. Vallásosság és politika 419
5. §. A keresztyén politika kérdése 421
6. §. A kálvinista politika 424
7. §. A papság és a politika 426
8. §. Felekezeti és világnézeti politika 428
HATODIK RÉSZ
ISTEN DICSŐSÉGÉNEK SZOLGÁLATA AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN 430
1. §. Az egyház lényege és etikai jelentősége 430
2. §. Az egyháztagok erkölcsi kötelességei 432
3. §. A tisztségek etikája 436
4. §. Az egyház etikai jelentősége az életszférákkal való relációkban 439
1.) Az egyház és a család 440
2.) Az egyház és a társadalom 442
3.) Az egyház és az egyesületek 443
5. §. Az egyház etikai jelentősége az egyház munkáiban 447
6. §. Az egyházak egymással való érintkezése. Uniós törekvések. Világmozgalmak . 447
HETEDIK RÉSZ
ISTEN DICSŐSÉGÉNEK SZOLGÁLATA A TÚLVILÁGON 453
1. §. A túlvilági élet etikai szempontból 453
2. §. Az isteni Kijelentés eszkatológiai igazságaiba vetett hit jelentősége az egyén
erkölcsi életére nézve 454
3. §. A végkifejlés és az üdvözült emberiség ideális szociális közössége 455

Témakörök