Redl ezredes

Előszó

Részlet:

A történelmi háttér

Az Osztrák Császárság határai a napóleoni háborúk után alakulnak ki. A császárság felöleli a mai Ausztria és Magyarország területét, ide tartozik Csehország, Morvaország, Galícia, Erdély, Bukovina, Horvátország, Szlavónia, Carniola, Goricia, Istria, Dalmácia, Lombardia és Velence. Az 1848-as forradalmak után Ferenc József abszolutizmusának a császárság külső és belső megingása vet véget. Vesztes csaták (Solferino, Königgrätz) miatt az uralkodó elveszíti olasz tartományait, majd a románok és délszlávok szakadnak le, végül, a porosz veszély miatt 1867-ben kénytelen kiegyezni a magyarokkal, és létrejön a dualisztikus Osztrák-Magyar Monarchia. A hatalmas területen kiterjedő, több mint harminc millió lakosú Monarchia földrajzi és gazdasági egység híján hamarosan bomlásnak indul. A Kiegyezés után megsokasodnak a nemzeti függetlenséget követelő mozgalmak, a nemzetiségek szeretnének ismét anyaországukhoz csatlakozni, vagy önállósulni. Galíciában például - Redl szülőföldjén - a hatmillió lakosból 58% volt lengyel, 40% rutén (kisorosz) és mindössze 1% német. Lengyelül és ruténul beszéltek, csak a közigazgatásban és a hadseregben használták a német nyelvet. A főbb nemzetiségeken belül nagyon sok kisebb etnikai csoport élt, a lakosságnak feltehetően mintegy tíz százaléka zsidó volt. Valamennyi kisebb csoportot egymással ellentétes nemzetiségi érdekek hajtottak.
A Monarchia formális széthullását a St. Germain-i és a Trianoni Béke rögzíti 1919-20-ban. Vissza