| Általános rész | |
| A nemzetközi magánjog fogalma és tárgya | |
| A nemzetközi közjog | 5 |
| Nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 5 |
| Összehasonlító magánjog | 6 |
| Eltérő és ellentétes jogszabályok | 7 |
| A nemzetközi magánjog tárgya. Kollízió (jogrendszerek összeütközése) | 8 |
| A nemzetközi közjog és a polgári jog eltérő jellege | 9 |
| A nemzetközi magánjog fogalma | 10 |
| A nemzetközi magánjog belső (nemzeti) jog | 10 |
| A nemzetközi magánjog elnevezése | 11 |
| A nemzetközi magánjog kifejlődése és tudományának története | |
| A nemzetközi magánjog kifejlődése | |
| Bevezetés | 12 |
| Árucsere a barbárság felső fokán és a civilizáció kezdetén | 12 |
| A perszonalitás elve | 13 |
| A római jog nemzetközi joga | 14 |
| Ius gentium | 14 |
| A jogszabályválasztás még nem nemzetközi magánjog | 15 |
| Hűbériség | 16 |
| Territorialitás elve | 17 |
| Nemzetközi magánjog csírái az orosz jogban | 18 |
| Középkor. Kapitalizmus fejlődése | 19 |
| A nemzetközi magánjog kialakulásának feltételei | 20 |
| A nemzetközi magánjog kifejlődése és tudományának története (folytatás) | |
| A nemzetközi magánjog tudományának története | |
| Glosszátorok | 22 |
| Posztglosszátorok | 22 |
| A francia nemzetközi magánjogi tudomány kifejlődése | 23 |
| A holland fejlődés a XVI. században | 24 |
| A francia fejlődés a XVII-XVIII. században | 25 |
| Az angol-amerikai nemzetközi magánjog fejlődése | 26 |
| A német jogtudomány szerepe | 27 |
| Az új olasz nemzetközi magánjogi elmélet megjelenése | 29 |
| A XX. század | 29 |
| A magyar nemzetközi magánjogi irodalom | 30 |
| A nemzetközi magánjog fejlődése az Októberi Forradalom után | 31 |
| A nemzetközi magánjog elméleti alapjairól | |
| Burzsoá elméletek | 33 |
| A nemzetközi magánjog szocialista elmélete | 35 |
| A magyar nemzetközi magánjog rendszere és forrásai | |
| A magyar nemzetközi magánjog rendszere | |
| A nemzetközi magánjog: polgári jog | 37 |
| A törvények összeütközésének a területe | 39 |
| A magyar nemzetközi magánjog rendszere | 39 |
| A magyar nemzetközi magánjog forrásai | |
| Az összeütközés közelebbi meghatározása | 40 |
| Az összeütközés kiküszöbölésére irányuló törekvések | 41 |
| Jogforrások | 42 |
| Belső jogforrások | 42 |
| Nemzetközi szerződések | 43 |
| A nemzetközi szerződés és belső törvény viszonya | 45 |
| A nemzetközi szerződések értelmezése | 46 |
| Magyarország nemzetközi magánjogi és perjogi tárgyú nemzetközi szerződései | 47 |
| Nemzetközi szokás | 49 |
| A kollíziós szabály | |
| Fogalma | 51 |
| Kapcsolat | 52 |
| A kollíziós norma fajai. Egyoldalú és kétoldalú kollíziós szabály | 52 |
| Az utaló szabály | 53 |
| Kapcsoló elvek | 54 |
| A bíróság joga (lex fori) | 55 |
| Vissza- és továbbutalás | |
| Vissza- és továbbutalás fogalma | 57 |
| A vissza- és továbbutalás vitája a burzsoá tudományban | 58 |
| A szovjet jog álláspontja a visszautalás kérdésében | 60 |
| A magyar jog álláspontja | 61 |
| Visszautalás a német jogban | 62 |
| Angol - amerikai álláspont | 62 |
| Kivétel a visszautalás alól | 62 |
| A minősítés | |
| A kollíziós szabály szerkezete | 63 |
| A jogviszonyok egy vagy több jog uralma alatt keletkeznek | 64 |
| A fogalmak meghatározása s a jogintézmények jogrendszerbeli elhelyezése | 65 |
| A "rejtett kollízió" | 66 |
| A lex fori minősítés | 67 |
| Visszaélés a lex fori minősítésével a burzsoá bíróságok gyakorlatában | 68 |
| A lex fori minősítés ellenzői | 69 |
| Primer és szekunder minősítés | 71 |
| A nemzetközi szerződések minősítő rendelkezései | 71 |
| A szocialista jogfelfogás a minősítés kérdésében | 72 |
| Következtetések | 73 |
| A külföldi törvény mellőzése | |
| Esetei | 76 |
| A viszonosság fogalma | 76 |
| Alaki viszonosság | 78 |
| Anyagi viszonosság | 79 |
| Vélelmezett viszonosság | 79 |
| Bizonyítandó viszonosság | 79 |
| Kogens és imperatív jogszabályok | 81 |
| A közrendi záradék fogalma | 82 |
| Belső közrend | 82 |
| Külső közrend | 83 |
| A közrendről szóló burzsoá elméletek és bírói gyakorlat | 84 |
| A közrend felfogása a szovjet jog szerint | 88 |
| A közrend a magyar jog szerint | 89 |
| A közrend alkalmazása | 91 |
| A törvény kijátszása | 94 |
| A felek mellőzési kérelme | 96 |
| A joghatóság | |
| A joghatóság eljárási előfeltételei | 98 |
| A joghatóság és a nemzetközi magánjog kapcsolata | 99 |
| A joghatóság fogalma | 99 |
| Joghatósági fogalommeghatározások bírálata | 100 |
| A joghatóság szabályozása | 101 |
| A magyar joghatóság jogforrásai | 102 |
| Kizárólagos joghatóság | 103 |
| Személyállapotra vonatkozó kizárólagos joghatóság | 104 |
| Kizárólagos joghatóság magyarországi ingatlan tekintetében | 105 |
| Kizárólagos joghatóság a szuverenitás és területenkívüliség okából | 106 |
| Kizárt joghatóság | 106 |
| Párhuzamos vagy kumulatív joghatóság | 108 |
| Különös rész | |
| Személyi jog | |
| A hazai jog | |
| Általános szempontok | 113 |
| A külföldiek jogi helyzetének történeti fejlődése | 114 |
| A személy jogállására irányadó törvény | 115 |
| A lex patriae és a lex domicilii ellentéte | 116 |
| A lakóhely a magyar nemzetközi magánjogban | 116 |
| A lex patriae és a elx domicilii államai | 117 |
| A hazai törvény (lex patriae) alkalmazási területe | |
| Bevezetés | 118 |
| Jogképesség | 118 |
| Holtnak nyilvánítás | 119 |
| Cselekvőképesség | 121 |
| Cselekvőképesség megállapítása a lex fori szerint | 122 |
| A névhez való jog | 123 |
| Kereskedelmi név | 124 |
| Kereskedői minőség | 124 |
| Egyéb személyi jogok | 125 |
| Kettős állampolgárság | 125 |
| Politikai menekültek jogállása | 127 |
| Külföldiek jogi helyzete Magyarországon | |
| Bevezetés; az egyenlő elbánás elve | 129 |
| A belföldi jogegyenlőség (régime national) elve | 130 |
| A legnagyobb kedvezmény elve | 131 |
| Külföldiek helyzete belföldön | 133 |
| Szuverén állam mint a nemzetközi magánjogi jogviszony alanya | |
| A szuverén állam a nemzetközi magájogban | 135 |
| Abszolút immunitás | 136 |
| A funkcionális immunitás | 139 |
| Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jogalanyisága | 140 |
| A Szovjetunió kereskedelmi képviseleteinek immunitása | 141 |
| Jogi személyek | |
| A jogi személy honossága | 142 |
| A "társasági székhely" (siége social) elve | 143 |
| A székhely jogának alkalmazási területe | 144 |
| Kontrollelmélet. Ellenséges jogi személy | 145 |
| Külföldi jogi személy tevékenysége | 146 |
| A tulajdonjog | |
| A dolog fekvési helyének a törvénye | |
| Bevezetés | 149 |
| A fekvési hely törvénye | 149 |
| A lex rei sitae elv történeti fejlődése | 150 |
| A magyar szabályozás | 151 |
| A fekvési hely törvényének alkalmazása | |
| Minősítés | 152 |
| A lex situs alá tartozó dolgok és jogviszonyok | 153 |
| A jogszerzés időpontja | 154 |
| Jogváltozások a fekvési hely törvénye szerint | |
| A dolgok osztályozása | 156 |
| A dologi jogok zárt köre | 158 |
| Dologi jogok szerzése szerződés útján | 158 |
| Dologi jogok megszerzésének közvetlenül a törvényen alapuló módja | 160 |
| A dologi jogok terjedelme | 161 |
| A fekvési hely törvényének a mellőzése | |
| Bevezetés | 163 |
| Lobogó joga (Loi de pavillon) | 164 |
| Res in transitu | 164 |
| Testetlen "dolgok" | 166 |
| Az államosítás | |
| Bevezetés | 170 |
| Háborús elkobzások | 171 |
| Kapitalista és szocialista államosítások | 172 |
| A Szovjetunió államosításai és a burzsoá bírói gyakorlat | 173 |
| A magyar államosítási jogszabályok | 175 |
| A magyar államosítások és a burzsoá bírói gyakorlat | 176 |
| Összefoglalás és következtetések | 179 |
| A szerzői jog | |
| A szerzői jog területi jellege | 185 |
| A nemzetközi védelem sajátosságai | 186 |
| Külföldi szerzők védelme Magyarországon | 187 |
| Ipari tulajdon védelme | |
| Az ipari tulajdon és szerzői jog védelmének eltérő jogi alapjai | 188 |
| A védjegy | 189 |
| Külföldi vállalatok védjegyei | 190 |
| Nemzetközi védjegy | 190 |
| A találmányi szabadalom | 193 |
| Kötelmi jog | |
| A felek jogszabályválasztó joga | |
| Jogbiszonytalanság a kapcsoló elvek tekintetében | 196 |
| Törekvések a jogbizonytalanság megszüntetésére | 197 |
| A felek autonómiájának az elve | 199 |
| A jogszabályválasztó jog felfogásában és alkalmazásában mutatkozó ellentétek | 200 |
| A jogszabályválasztó jognak alávetett szerződések | 200 |
| Korlátlan és korlátozott autonómia | 201 |
| A felek egynél több jognak alávethetik-e jogviszonyukat? | 205 |
| A jogszabályválasztó jog jogi természete | 207 |
| A jogszabályválasztás kiterjedése a kogens szabályokra | 209 |
| A kikötött jog későbbi módosulásai | 210 |
| A felek jogszabályválasztó joga (folytatás) | |
| Jogszabályválasztás valóságos akarat nélkül | 212 |
| A felek értelmezett akarata | 213 |
| A felek vélelmezett akarata | 214 |
| A felek feltételezett (hipotetikus) akarata | 215 |
| A kötelmek anyagi joghatásaira irányadó kapcsoló elvek | 216 |
| Önálló kapcsoló elvek | 217 |
| Önállótlan vagy támogató kapcsoló elvek | 220 |
| A kötelemre irányadó jog alkalmazása | |
| A kötelem jogának a terjedelme | 224 |
| A szerződés alakiságai | 225 |
| A szerződő felek jog- és cselekvőképessége | 226 |
| A teljesítés és átvétel módja | 227 |
| A kötelem jogának visszautaló szabályai | 228 |
| Összefoglalás | 228 |
| A kötelem módosulása, megerősítés és megszűnés | |
| Általános szempontok | 231 |
| A kötelem módosulása | 232 |
| Engedmény | 232 |
| Tartozásátvállalás | 234 |
| A kezesség | 234 |
| Teljesítés | 237 |
| Beszámítás | 237 |
| Elévülés | 238 |
| A külkereskedelmi adásvétel | |
| Általános szempontok | 241 |
| A külkereskedelmi adásvétel fogalma | 242 |
| A szerződés anyagi érvényessége, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei | 243 |
| A teljesítés | 244 |
| Tulajdonátszállás, kárveszély viselése | 245 |
| Incoterms 1953. és a KGST államok 1958. évi általános főtételei | 245 |
| Pénzkötelmek | |
| Jobizonytalanság a tőkés országokban | 248 |
| Nominalizmus és valorizáció elve | 249 |
| A pénzkötelem meghatározása | 251 |
| Kirovó és lerovó pénznem | 251 |
| A pénzérték változása | 252 |
| A pénzromlás kockázatának áthárítása az adósra | 253 |
| A valutastatutum | 255 |
| Pénzkötelmek (folytatás) | |
| A fizetés módjának korlátozásai, devizakorlátozó intézkedések | 258 |
| A magyar devizakódex | 259 |
| A devizakódex kollíziós szabályai | 262 |
| A váltó | 263 |
| Ügyviteli kötelmek, fuvarozás | |
| Bevezetés | 266 |
| Megbízás | 267 |
| Bizomány, szállítmányozás | 268 |
| Fuvarozás | 269 |
| Megbízás nélküli ügyvitel | 272 |
| Bajba jutott hajó kimentése | 272 |
| Hajóösszeütközés | 272 |
| Szerződésen kívüli kötelmek | |
| Általános szempontok | 273 |
| Deliktuális kötelmek jogalapja | 273 |
| Deliktuális kötelmek összegszerűsége | 275 |
| Jogalap nélküli gazdagodás | 276 |
| Üzemi balesetek | 278 |
| Családi jog | |
| Házassági jog | |
| Általános elvek | 279 |
| A nemzetközi családi jog forrásai | 280 |
| Az eljegyzés | 281 |
| Házassági rendszerek és típusok, a házasság alakiságai | 282 |
| A házasság előfeltételei | 284 |
| A külföldi házasság érvényességének elismerése | 286 |
| A házasság anyagi joghatásai | 287 |
| A házasság érvénytelenné nyilvánítása és megszűnése | |
| Házassági perek | 290 |
| Házasság érvénytelenségének a megállapítása | 291 |
| Házassági bontóperek | 293 |
| Külföldi érvénytelenítő és bontó ítéletek elismerése | 294 |
| A házasság megszűnésének anyagi joghatóságai | 296 |
| Szülők és gyermekek | |
| Eltérő szabályozás az egyes jogrendszerekben | 299 |
| Kollíziós kérdések | 300 |
| Az apaság elismerése és bírói megállapítása | 303 |
| A szülők és gyermekek viszonya | 304 |
| Az örökbefogadás | 305 |
| Cselekvőképtelen és korlátoltan cselekvőképes személyekről való gondoskodás | |
| Gyámság és gondnokság | 309 |
| Joghatosági kérdések | 309 |
| Gyámság és gondnokság elrendelésének és megszűnésének előfeltételei | 311 |
| Gyám és gyámolt, gondnok és gondnokolt jogviszonya | 312 |
| Öröklési jog | |
| Az öröklési jog összeütközések általános kérdései | |
| Bevezetés | 314 |
| Eltérő szabályozás az egyes jogrendszerekben | 315 |
| Az öröklésre irányadó törvény (a hagyaték törvénye, lex successionis) | 317 |
| A hagyaték feldarabolása és egysége elveinek viszonya. Visszautalás | 319 |
| A hagyaték törvénye érvényesülésének akadályai | 320 |
| Törvényes öröklés | |
| Joghatóság | 324 |
| Hagyaték megnyílása és a vagyon megállapítása | 325 |
| A hagyaték átszállásának kérdései | 326 |
| Uratlan hagyaték | 329 |
| Végrendeleti öröklés | |
| Bevezetés | 332 |
| A végintézkedés módja | 332 |
| A végintézkedés alakja | 333 |
| Végrendelkezési képesség | 336 |
| A végrendelet anyagi érvényessége, joghatása, visszavonása | 337 |
| Nemzetközi polgári eljárási jog | |
| Rendes bíróság előtti per | |
| Általános kérdések | 339 |
| Jogforrások | 340 |
| Joghatóság és illetékesség | 341 |
| Külföldiek perbeli jogállása | 342 |
| Perköltségbiztosíték | 343 |
| A per joghatásai | 346 |
| Rendes bíróság előtti per (folytatás) | |
| Jogsegély | 349 |
| A bizonyítás | 350 |
| A külföldi jog tartalmának bizonyítása a burzsoá jogban | 352 |
| A jog és tényállás szembeállításának jelentősége a jogorvoslati eljárásban | 354 |
| Külföldi jog tartalmának bizonyítása a szocialista jogban | 354 |
| Külkereskedelmi választott bíráskodás | |
| Általános megjegyzések | 356 |
| Alapfogalmak | 357 |
| Külföldi és belföldi választott bíráskodás | 358 |
| A kamarai választott bíráskodás | 360 |
| Külföldi ítéletek elismerése és végrehajtása | |
| Bevezetés | 363 |
| Alapfogalmak | 364 |
| Külföldi ítéletek elismerése | 366 |
| Külföldi ítéletek végrehajtása | 368 |
| Tárgymutató | 374 |
Folytatás Microsoft-tal