Előszó
Részlet a könyvből:
Razzia az emberi szervezetben.
- Igaz-e doktor úr, hogy a víz, amit megiszunk a vérbe jut és áthalad a szivünkön is? - kérdezte tőlem a minap egy betegem. Igenlő...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Razzia az emberi szervezetben.
- Igaz-e doktor úr, hogy a víz, amit megiszunk a vérbe jut és áthalad a szivünkön is? - kérdezte tőlem a minap egy betegem. Igenlő válaszommal kávéházi fogadást döntöttem el.
Ez a jelentéktelennek látszó kérdés sokkal többet nyom a latban, mint az első pillanatban látszik. Műviéit és élettapasztalt emberek a világosság századában teljesen tájékozatlanok szervezetük elemi működései felől! Hiába a sok jobbnál-jobb test- és élettan, hiába a rengeteg felvilágosítás és népszerűen megírt munka, a legtöbben nem ismerik a lélegzésnek, vérkeringésnek, anyagcserének, szervműködéseknek az elemeit sem, holott ezek nélkül egy pillanatig sem élhetnének tovább! Ismerik talán a történelmet, kitűnő nyelvészek, társadalomtudósok, politikusok, stb. - de ami a legközelebb áll hozzájuk, amivel mindennap akad dolguk és aminek a legcsekélyebb zavara tönkreteheti hangulatukat, legszebb terveiket, életük boldogságát -, az talán a legkevésbbé érdekli őket.
A régiek bölcsesége nagyrészt a mélyebb önismereten épült. A mai ember azonban annyira kifelé él, hogy alig marad ideje arra, ami életének egyik főcélja. Az önismeretnek, hogy életbölcseség forrása lehessen, egyformán kell felölelnie a testi és lelki életet. A mai, mind bonyolultabbá váló élet annyi testi és lelki behatással ront az amúgy is gyengült és gyakran elfajult embernek, hogy ezeket a behatásokat eredményesen csak úgy dolgozhatja fel és a kellő védelemmel, életvonalának megerősítésével csak úgy készülhet el, ha ismeri a testi és lelki világ legfontosabb tájait, működéseit,- törvényszerűségeit és adott alkalommal idejekorán veszi észre és látja át a fenyegető veszélyt.
Vissza