Razzia

Fülszöveg

Új generáció? A kárpátaljai magyar irodalom negyedik nemzedéke? Vagy csak alkalmi társulás? Egymásról nem tudó, elszigetelten működő fiatalok kötetbe gyűjtött írásai?
Aligha a mi feladatunk eldönteni. Egy azonban bizonyos: az aggodalom, miszerint a hatvanas-hetvnees években indultak nemzedékét (Forrás Stúdió, József Attila Irodalmi Stúdió) nem követi újabb "kirajzás", mára túlhaladottnak tekinthető. Mert igaz ugyan, hogy sem az évekig a beregszászi járási lap mellett működött Ministúdió, sem a lelkes fiatalokból alakult Mécs László Irodalmi Klub nem vett igazi alkotóműhellyé s tagjai nagyrészt szétszóródtak; s vitathatatlan az a tény is, hogy a nyolcvanas évek során alig jelentkezett olyan író-költő, aki mára ne morzsolódott volna le, vagy ne tartozna már maga is a harmincasok-negyvenesek generációjához - mégis: a kilencvenes esztendők talán új reményekkel kecsegtetnek.
Történt pedig, hogy a Galéria Kiadó irodalmi pályázatot hirdetett kötettel még nem rendelkező, harmincadik életévüket még be nem töltött szerzők számára azzal a céllal, hogy alkotókedvüket ösztönözze, hogy az eddig ismeretlenek számára jelentkezési lehetőséget biztosítson, s hogy - ha megfelelő minőségű és mennyiségű anyag áll össze - kötetben adja ki a legifjabbak irodalmi termését. Nos, a nem vártan jó eredménnyel zárult pályázat önmagában is bíztató volt, s e kötet összeállítójának, valamint a kiadó munkatársainak szervező-rendszerező munkája eredményeként, "versenyen kívül" érkezett-gyűjtött írásokkal kiegészülve - íme itt a kötet, a fiatal kárpátaljai magyar költők antológiája.
Új generáció? Negyedik nemzedék? Vagy csak lehetősége mindennek?
Egymástól elszigetelten működő magányos alkotók? Igen, de: mégis mintha valami egységet mutatnának. Mintha belső összefüggései lennének a különböző években és helyszíneken keletkezett verseknek, novelláknak. Mintha érezhető kohézió tartaná össze a kötetet. Véletlen? Vagy talán az azonos-hasonló életélmény és az életkori együvétartozás determinálta erővonalak mégis erősebbek, mint a széthúzó feszítések?
S lesz-e folytatása? Kialakulhat-e alkotói műhely a kiadói szándék nyomán? Tudatos vállalássá érik-e a spontaneitás: eljön-e a pillanat, amikor e kezdeményében most debütáló generáció kiteljesedik s magamagát mutatja fel egyértelmű határozottsággal, nem pedig az idősebbek rajtaütésszerű razziájának kell "előállítania" őket?
Szeretnénk hinni: igen. Mint ahogy azt is: a folytonosság parancsa miránk is érvényes. Vissza