Ramszesz I-V.

Fülszöveg

A fény fia
Mélységes mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárházat. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestseller szerzőjének, a történelmi kalandregények talán legnépszerűbb művelőjének.
Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiájában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauzolja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét.
Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizennégy éves ifjú, akinek testét és lelkét próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagyhatalmú ura előtt, hogy alkalmas, mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az "emberfölötti feladatra", Hórusz isten földi megtestesítőjének, a fáraó posztjának betöltésére. az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, saját szemével látja a luxori, karnaki építkezéseket, saját kezűleg faragja köveit. S közben ezer veszély leselkedik rá, ezer csapdát kell elkerülnie e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátborzongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes, a szó klasszikus értelmében vett nagyregényben.

Évmilliók temploma
A francia bestseller szerző, Christian Jacq Ramszes-pentalógiájának második kötetében az olvasó nyomon követheti az egyiptomi Újbirodalom talán legnagyobb s kétségkívül legismertebb fáraójának, II. Ramszesznek további élettörténetét.
Széti halála után kisebbik fia és kijelölt utódja, Ramszesz lép a trónra. Az ifjú fáraónak - bár minden testi-lelki adottsága megvan hozzá, hogy nagy uralkodó váljék belőle - számtalan akadályt kell leküzdeni, számtalan próbát kell kiállnia, mire megszilárdítja hatalmát, elnyeri népe jóindulatát és támogatását. Először is saját kételyein, szorongásán, kishitűségén kell úrrá lennie: vajon méltó és alkalmas-e az emberfölötti, hatalmas feladatra. Aztán vetélytársait és ellenségeit kell legyőznie, akik nyíltan vagy sötétben, a háttérben meghúzódva támadják, összeesküvést szőnek, felkelést szítanak, ármánykodnak ellene, nem riadva vissza semmilyen eszköztől, tőrtől, méregtől, fekete mágiától, gonosz varázslattól. Ám az ifjú fáraónak segítői is vannak, gyermekkori barátai, Améni, a törékeny fizikumú, de rettenthetetlen lelkű, fáradhatatlan írnok, Szétau, a félelmet nem ismerő, a természet és tudomány titkaiban jártas kígyóbűvölő, és a Ramszeszhez hasonlóan szenvedélyes és zabolátlan héber Mózes. És mindenekelőtt maguk a nagyhatalmú, titokzatos egyiptomi istenek, akiknek jóindulatát Ramszesz egy gigantikus vállalkozással, az évmilliók templomának a felépítésével igyekszik megnyerni.
Mint egy frissítő fürdőbe, úgy merül alá az olvasó Egyiptom mesés világába, ahol istenek és emberek tökéletes szimbiózisban élnek egymással, ahol evilági és túlvilági közöttszabad az átjárás, ahol minden megtörténhet és meg is történik, egyik fantasztikus fordulat, egyik hátborzongató kaland a másikat követi, ahol a hősök minden próbát kiállnak, ahol az emberi istenivé magasztosul és az isten emberivé lesz.

A kadesi csata
A francia Christian Jacq monumentális Ramszesz-pentalógiájának harmadik kötetében az ókori történelem egyik leghíresebb csataterére, egyik legádázabb ütközetébe vezeti hősét és az olvasót.
Hiába szilárdította meg belső hatalmát Ramszesz, a fény fia, hiába nyerte el népe és a nagyhatalmú istenek támogatását az Évmilliók templomának a felépítésével, ha külső ellenségei szüntelenül országa vesztére törnek. A küzdelem tétje ezúttal nem saját trónja, hanem birodalma sorsa, Egyiptom léte vagy nem-léte. Ramszesznek minden eddiginél hatalmasabb és félelmetesebb ellenféllel kell megütköznie: a hettita hadsereggel, amelynek létszáma, fegyverzete, ereje jóval meghaladja az egyiptomiét. A véres háború elkerülhetetlennek látszik. A két sereg Kades, a bevehetetlennek kikiáltott észak-szíriai erődítmény falai alatt ütközik meg egymással életre-halálra.
Ám hogyan készülj Ramszesz a döntő ütközetre, amikor legfőbb testi-lelki támaszát, imádott hitvesét, a szépséges Nofertarit titokzatos kór emészti, amely ellen mit sem tehetnek az orvosok. A királynén rontás ül: csak az istennő köve segíthet rajta. De hol keresse Ramszesz a varázserejű követ?
A fáraó először délre indul a mágikus kőért, majd az egész országot behálózó hettita kémszervezetet felszámolva élére áll észak felé vonuló hadseregének, hogy megütközzön a birodalmát pusztulással fenyegető barbár erőkkel. Harcához égi atyja segítségét kéri. Vajon ezúttal is a pártját fogják az istenek?
Jacq mesteri módon, ezer színben, ezer formában éleszti újjá az ókori Egyiptom, az életadó Nílus és a perzselő homokú sivatagok, a hatalmas fáraók és még hatalmasabb piramisok, az íbiszfejű istenek és az éneklő, táncot lejtő papnők világát, amely éppúgy elbűvöli az olvasót, mint egykoron magát a szerzőt, akit örök életére rabul ejtett ez a világ.

Abu Szimbel úrnője
II. Ramszesz fáraó, a fény fia a külső és belső ellenséggel, valamint az önmaga kételyeivel és emberi gyarlóságával vívott harcban felülkerekedve elnyerte Egyiptom trónját, szerelme, Nofertari kezét, a nagyhatalmú istenek jóindulatát, népe szeretetét, ellenfelei tiszteletét.
Ám elnyerni valamit könnyebb, mint megtartani. Ramszesz tudja ezt. A győztest is újabb és újabb próbatételek várják. Hiába volt a véres kadesi csata, Egyiptom urának nem sikerült végleg megtörni a hettiták erejét. A szenvedélyes, féktelen ifjúból higgadt, bölcs férfivá érett Ramszesz azonban ezúttal okos stratégaként nem a fegyveres harcot, hanem a tárgyalásokat választja. Így lesz az egykori ellenfelekből szövetséges. Amelyre annál is inkább szüksége van Ramszesznek, mert onnan éri támadás, ahonnan nem várja. Gyermekkori barátjával, a zsidó Mózessel kell felvennie a harcot, aki sok-sok év után azért tér vissza a fővárosba, hogy népét kivezesse Egyiptomból. Minden eddiginél ádázabb küzdelem veszi kezdetét...
Ramszesz csak egyvalakire számíthat biztosan: hitvesére, Nofertarira. Hódolata jeléül a fáraó a legmagasztosabb ajándékot adja Nofertarinak: két csodálatos templomot emeltet Abu Szimbelben, örök szerelmük jelképeként.
De vajon Abu Szimbel úrnőjének a varázsereje és egy maroknyi hűséges barát ébersége elegendő-e ahhoz, hogy megóvja Ramszeszt a rá leselkedő veszélyektől?
Erre a kérdésre ad választ Christian Jacq pergő cselekményű, fordualtos, mesterien szerkesztett regénye, ahol tökéletes egyensúlyban van a mesés és a valóságos, a fikció és a történelem, a szabadon szárnyaló képzelet és a tudományos tényanyag.

A Nyugat akáciája alatt
Immáron negyven éve ül Egyiptom trónján II. Ramszesz. A fény fiának négy évtizedes uralkodása alatt Egyiptom visszanyerte hajdani nagyságát-dicsőségét, ismét a Kelet leghatalmasabb, legerősebb birodalma. Ramszesz öreg napjaira nyugalomra vágyik, élvezni szeretné munkája gyümölcsét. Ám a sors megtagadja tőle e kegyet: uralkodnia kell, kormányoznia országát. A béke megőrzése a legnehezebb feladat: az egykori ellenségből lett szövetséges, a hettiták fejedelme újabb háborúval fenyegetőzik, ha Ramszesz egyezségük megpecsételéseképpen nem veszi feleségül lányát, a legyőzött és visszavágásra készülő líbiai tartományok is forronganak, az udvari intrikusok sem nyugszanak.
Ramszesz még mindig az égiek kegyeltje, a csodatévő: vizet fakaszt a sivatagban, parancsol a Nílus habjainak, szövetségessé teszi az ellenségeket, összebékíti a vetélkedő isteneket. Ám a végső, utolsó ellenfelét, az Időt - amely sorra ragadja el barátait - ő sem győzheti le. A feltartóztathatatlanul, diadalmasan előrenyomuló idő egyre szorongatóbb magányra kárhoztatja a fáraót, immár egyedül kell felfennie a harcot Egyiptom ellenségeivel.
Aztán egy nap Ramszesz elindul utolsó útjára, megtér végső nyugvóhelyére. Améni, az írnok, aki egy emberöltőn át hűségesen szolgálta fejedelmét, lelkiismeretesen feljegyezve hatvanhét éves uralkodásának minden eseményét, csak ekkor teheti le végleg írónádját.
A kör bezárult. Véget ért egy emberből istenné ragadott, majd ismét emberré lett nagy uralkodó életútja. Véget ért egy nagy korszak az ókori Egyiptomnak, a fények és árnyak mágikus birodalmának a történelmében. És véget ért a francia Christian Jacq ötkötetes varázsos regényfolyama, amely egy, az emberi emlékezet feneketlen kútjában elsüllyedt mesés világot teremt újjá a ma olvasója számára. Vissza