Előszó
A magyar történelem leginkább tragédiákkal van tele. Éppen ezért elhatároztam, hogy nemzeti múltunkból, nagy históriás könyvünkből azokat az oldalakat fogom fellapozni olvasóim számára, amelyről a...
Tovább
Előszó
A magyar történelem leginkább tragédiákkal van tele. Éppen ezért elhatároztam, hogy nemzeti múltunkból, nagy históriás könyvünkből azokat az oldalakat fogom fellapozni olvasóim számára, amelyről a derű mosolyog ránk.
Írásomban bemutatom történelmi nagyjaink, nevezetes embereink tréfás eseményeit. Gondolom, ez talán kisebb-nagyobb mértékben sikerült is nekem.
Nos, hogy ilyen magabiztosan fogalmazok, annak egyedül kiapadhatatlan optimizmusom az oka. És hogy miért vagyok ilyen megrögzött optimista? A felelet erre roppant egyszerű. Meggyőződésem szerint a pesszimizmus káros, lassan ható méreg, mely előbb-utóbb porba dönti az embert. Tehát legyünk optimisták, hogy meghosszabbodjon földi vándorlásunk, és ez okból olvassunk vidám történeteket, mulatságos eseményeket. Ismerjük meg a mindennapi élet, a múlt és a jelen derűs oldalát is, mert csak az az ember lehet boldog és egészséges, aki szívből tud kacagni, örülni, bármilyen nehéz időket is élünk.
Könyvem a "Mosolymúzeum" legyen tehát - egy - ama gyógyszerek közül, mely külsejében és belsejében egyaránt édes, de nemcsak édes, hanem igazán gyógyhatású is!
Kérem a bánkódókat, a bosszankodó elkeseredetteket, no meg az érdeklődőket, hogy kis könyvemet le ne tegyék, csak akkor, ha minden lapját elolvasták, megértették, s mondják el másoknak is a véleményüket róla!
Rakovszky József
Budapest, 1991. január hó
Vissza