1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rákoskeresztúri emlékkönyv

Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott kemény papírkötés
Oldalszám: 83 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 20 cm
ISBN: 963-219-679-1
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. 600 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nagy örömmel bocsátjuk útjára ezt a szép kiadványt, mely Rákoskeresztúr múltját, a régi tájat, elődeink arcát, mindennapjait hozza közel hozzánk. E kiadvány segít nekünk abban, hogy emléküket ne... Tovább

Előszó

Nagy örömmel bocsátjuk útjára ezt a szép kiadványt, mely Rákoskeresztúr múltját, a régi tájat, elődeink arcát, mindennapjait hozza közel hozzánk. E kiadvány segít nekünk abban, hogy emléküket ne temesse maga alá a múló idő, és a homályosan bennünk élő képek élesebbé, elevenebbé váljanak. Megköszönöm a könyvet összeállító Tóth Péter lelkes kutatói, szerkesztői munkáját, mely nélkül e kiadvány nem valósulhatott volna meg.
Múlt nélkül nincs jövő, gyökerek nélkül nincs élet, az emlékezés erősít. Rákoskeresztúr Budapest XVII. kerületének része. A réz-, bronz- és népvándorlás kori régészeti leletek bizonysága szerint több ezer éve lakott terület. A magyarok betelepülésének ma ismert, első bizonyítéka a tatárjárás idején megsérült Árpád-kori templom alapjainak feltárása. Az istenháza az ősi országút (a mai Pesti út) mellé épült. Oklevélben István, ifjabb király 1265-ben Pousa Racusa (Pósa Rákosa), Károly Róbert 1326-ban Santa Cruce (Szentkereszt), Zsigmond 1396-ban pedig Kerstur (Keresztúr) néven említi falunkat. A templomos települést ezzel a névvel ábrázolja a Lázár-deák féle, 1528-ban kiadott, és az ország teljes területét először bemutató térkép is. Az elnevezés arra utal, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. Az Árpád-korban szokás volt Jézus keresztfáját is urazni, innen ered a névmódosulás. (Széles körben elterjedt településnév volt: Lipszky János 1798-as munkájában 39 Keresztúrt említ az akkori Magyar Királyság területén.) A törökök elleni felszabadító háború következtében a falu 1680 körül átmenetileg elnéptelenedett, de már a századforduló környékén megtelepedett néhány magyar család. Keresztúr 1715 körül, Osztroluczky Judit hozományaként került a Podmaniczky-család tulajdonába, akik a Felvidékről szlovák, majd később Ausztriából és Baden-Würtembergből hoztak telepeseket a birtokaikra. A legutóbb időkig is a nemzetiségek letelepülése határozta meg a község képét. A mai kastélyépülettől Pest fele volt a „Német-falu", míg keletre, a Tabánban és az azt ölelő „Tót-faluban" magyarok és szlovákok laktak. A faluképre rányomta bélyegét az itt lakók vallási összetétele (többségük evangélikus és katolikus volt), foglalkozása (Rákoskeresztúr hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó település) és vagyoni- helyzete is. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem