Előszó
Részlet az első műből:
Egy évvel később 70 fok keleti hosszúság és 32 fok déli szélesség közt, a chilei parttól vagy háromszáz mértföldnyire nyugotra találjuk a „Chemeiá"-t, lassan, fél...
Tovább
Előszó
Részlet az első műből:
Egy évvel később 70 fok keleti hosszúság és 32 fok déli szélesség közt, a chilei parttól vagy háromszáz mértföldnyire nyugotra találjuk a „Chemeiá"-t, lassan, fél gőzerővel haladva. A hőmérő 26.6 fok Celsiust mutat árnyékban.
A kajütben a dolgozóasztalnál ül Erik és olvas, neje pedig mellette ír. Fáradtság, reménytelenség ült a házaspár arczán, orczáik sápadtak, csak ritkán látni rajtuk mosolyt. Mindkettőn meglátszanak az álmatlanul, töprengéssel töltött éjszakák nyomai.
- Mit olvassz? kérdezte Poulsen asszony gyenge, bánatos hangon, fejét felemelve.
- Ah, egy német szoczialista értekezését, felelt Erik és végigsimított homlokán; egy röpirat, a czime: „Az aranyborjú." Különben nagyon érdekes könyv, mintha a mi szivünkből irták volna ki. Hallgasd meg, mit mond például itt!
És halk hangon kezdett felolvasni:
„... Igy hát az arany lidércze, átka lett a világnak, amely alatt görnyedeznek a népek. Ellopja a szegénynek kezéből kenyerét, amivel éhségét csillapíthatná és bőséggel tölti meg a gazdagok serlegét; elrabolja az emberiség természetes nyugalmát; mert az, akinek aranya nincs, csak arra gondol, hogy megszerezze és az, akinek van, m ég álmában sem nyugodhatik, mert azt álmodja, hogy el akarják tőle rabolni...
Vissza