Előszó
Részlet:
A buzsáki királyság
Apám még a maga földjén szántott és a maga lovait hajtotta. De a barázdák egyre rövidebbek lettek, végre egészen elfogytak. A hogy a gyerekek szaporodtak, ugy fogyott alólunk a föld. Apámnak az volt az elve, hogy a gyerekei nevelésére költeni a pénzt: jó befektetés. Idővel jó kamatokat hozhat. Ha fekvőségét szétosztotta volna köztünk, néhány vakandturás jutott volna mindegyikünknek. Igy hát letett az ambicióról, hogy minden fiának földet hagyjon örökül, ellenben fejébe vette, hogy valamennyien diplomás emberek legyünk. Kiszámitotta, hogy erre éppen rámegy a birtok s mire az utolsó fia az egyetemre kerül, neki egyéb ingatlana nem lesz, mint az a sirgödör, a mely a temetőben várja.
A számitásba valahol egy kis hiba csuszhatott bele, mert a nagyobbik testvéreim sem voltak még készen, én pedig a hatodik gimnáziumot végeztem, a mikor elakadtunk. Hat ökör sem tudott volna kihuzni bennünket, pedig akkor már csak két ökrünk volt. Igy történt, hogy egy napon apám maga elé szólitott s a következő párbeszéd folyt le köztünk:
- Nem volna kedved a Pepi bácsihoz menni?
- A vakációra? - kérdém
Apám nem felelt mindjárt.
Kiárendált urak
Mikor tavasszal a hó eltakarodott a Beszkidhegyekről, a lucski parasztok, a kik szombat délután favágásból tértek haza, egy holttestet vettek észre a szentpáli erdő szélén. Keresztet vetettek magukra, s megállottak tanakodni. Jól fegyelmezett, engedelmes lelkületü, a nyomoruság által puhára veregetett rutének voltak, a kik jól tudták, hogy az urakra tartozik az a körülmény: ki bátorkodott itthagyni a földi siralomvölgyet, megszökvén az adófizetés, a katonáskodás és a munka elől. Ezek a mintaszerü állampolgárok nem ismerték jogaikat, de tisztában voltak kötelességeikkel s ebben az esetben is a rövid tanácskozás eredménye az lett, hogy nekik kutyakötelességük az esetről a hatóságnál jelentést tenni. Ez annyival is világosabban állt előttük, mert a mint a kis távolságból is észrevették, a holttest egy parasztemberé volt, a ki megfagyott jobb kezét fenyegetőleg emelte a magasba. A lucskiak okoskodása szerint a parasztember tizszeresen felelősségre vonható mindenféle tetteiért, még holta után is, mert az ur mégis csak azt teheti, a mi neki tetszik, holott a paraszt csak elvétve engedhet meg magának ilyen luxust.
Vissza