Rákoshegy 1944

Előszó

Részlet a könyvből:

A budai alagút Lánchíd felőli részén sietség nélkül haladt egymás mellett az illegalitásba kényszerített Magyar Kommunista Párt két jelentős szervezője honvédtiszti egyenruhában. Azt gondolhatta róluk a járókelő, hogy céltalanul sétálgatnak, pedig nehéz feladat végrehajtására igyekeztek. Egyikük főhadnagyi, másikuk hadnagyi rendfokozatot viselt. A főhadnagyot, aki halkan, tagolva és okosan szőtte a mondatokat, Szekeres Pálnak hívták. A munkásmozgalom kipróbált, sokat átélt és nagy konspirációs tapasztalatokkal bíró harcosa volt ő. Zsebében Sándor Pál honvéd főhadnagy névre szóló iratok voltak, és mint a VKF-2 beosztottjának, bizalmas parancsot kellett végrehajtania. A "parancsot" természetesen ő maga szerkesztette. A feladat rendkívül merész vállalkozás volt, végrehajtását azért kellett megkísérelni, mert egy ember, egy kiváló elvtárs élete forgott kockán. Szekeres Pál mellett régi harcostársa és barátja, Zbiskó József lépdelt. Ő viselte a hadnagyi egyenruhát és ez alkalommal Závori József névre hallgatott. Mind a ketten a valódi nevük kezdőbetűjét használták a fedő vezetéknévhez, keresztnevük az igazi volt. A terv végrehajtásához felkészültek minden eshetőségre, több konspirációs variációval. Kényelmes ütemben haladva, feltűnés nélkül figyelték a mintegy száz méterre előttük haladó alakot, aki amolyan gyerekember volt. Kicsit bicegett, a vállán lévő szerszámos láda nehéznek tűnt, azt két kézzel fogta. Emiatt kissé furcsa volt a testtartása, de ez nem nagyon tűnt fel senkinek. Különben sem volt még sok járókelő az alagútban ebben a korai órában. Vissza