Rákócziak ősi földjén

Előszó

Több évtizedes gyűjtőmunka, okmányok, és öreg hegyaljai emberek elbeszélései, visszaemlékezései alapján született és formálódott ez a kötet. Lapjairól szinte kirajzolódik előttünk az ősi Zemplén, a Rákócziak ősi földjének színes térképe. Bemutatja Tokaj-hegyalja múltját, máig is fennmaradt és élő, érdekesebb történeteit. A nép őrizte és adta tovább évszázadok viharain át is ezeket, a számára mindig biztatást adó kincseket. A tudományos kutatás is bizonyítja, hogy az idős emberek emlékezőtehetsége a 80-90 éves korban is csúcsponton lehet. Zemplénben is ennek vagyunk tanúi, itt sokan elérik a 100 éves kort. A hegyaljai nép szűkebb pátriája, lokálpatriotizmusa, hallatlan munkaszeretete, találékonysága segítette elő hazánk északi területének, Zemplénnek felvirágzását, annyi sorscsapás és szorító gond ellenére is. A zempléni ember gazdag tapasztalataival a szegénységben is rendet tudott teremteni az életében.
A sorvadás és hanyatlás jelei ezért nem mutatkoztak annyira Zemplénben, mint más tájakon. Mindig virágzott és fejlődött ez a csodálatos szép és hírneves vidék. Csak a gyilkos kényszer űzhette a sokat ígérő amerikai földrészre a nincsteleneket s a munkanélkülieket a 900-as évek elején, szerencsét próbálni. A szerző a megírás során szándékosan hagyta cl a zempléni táj máshol alig-alig található természeti szépségeit, tüneményeit, a vulkanikus hegyvidék páratlan csodáit. Tette ezt márcsak azért is, mert Tompa Mihály már fiatal sárospataki diák korában összegyűjtötte, majd 1846-ban kiadta e vidék mese-mondai anyagát s az ősi táj nem változott azóta sem. Szegedi Lászlót két fő elv vezérelte: az eddig ismeretlen források felhasználása és a hitelesség. A legtöbb esetben elbeszélések, visszaemlékezések alapján kellett rekonstruálnia több, eddig csak kevesek által ismert történetet, s valamennyi alapja: az itt elő nép tájszeretete, őseik és nagyjaink emlékének megőrzése. Vissza