Konyhaművészet

Fülszöveg

A gasztronómia művelőinek és kedvelőinek egyaránt öröm, ha a szakácskönyv-irodalom új, értékes művel gazdagodik. Rákóczi János szakácskönyve dísze a magyar szakácskönyvpiacnak, és segítője mindazoknak, akik becsülik és hasznosítják az ilyen műveket. A szerző újszerűen, párhuzamosan ismerteti a magyar és francia konyha legjobb ételeit, mesterien válogatva a leglényegesebbeket, mintegy két részre tagolva az egész könyvet. Ezen belül különösen széles választékot nyújt a francia ételek leírásából.
Amíg sok ismert szakácskönyvünk az egyszerűségre, a gyakorlatiság jelszavával, a hétköznapiságra törekszik, addig ez a mű az ünnepi ételkészítést helyezi előtérbe, az étkezés kulturáltságának emelésére ösztönöz, s igényességre nevel a konyhán. Rákóczi János receptjei nemcsak a háziasszonyok számára érdekesek és újak, hanem fontos szerepet tölthetnek be a fiatal szakácsok iskolán kívüli továbbképzésében s. A hivatásos szakácsok és a szakácsnők főként az egyéni jellegű sütés-főzés módszereinek kialakításánál láthatják hasznát. Bizonyára örömmel tapasztalják majd, hogy a szerző felelevenít több, már-már feledésbe ment ételreceptet, és számos új ételféleséget ismertet, amelyek hazánkban még nem jelentek meg nyomtatásban.
A könyv egyébként Rákóczi János egész életpályáját tükrözi. ezeket az ételeket készítette egy fél évszázadon át, sok örömet szerezve vendégeinek, öregbítve a magyar vendéglátóipar jó hírnevét.
Nem lenne teljes a könyvről adott általános ismertetésünk, ha nem szólnánk írója munkásságáról is. Rákóczi János 1912-ben kezdte tanulmányait és már egészen fiatalon konyhafőnök lett. Közben 2 évig Párizsban tanult és dolgozott, ahol tökéletesen elsajátította a francia konyhaművészetet. Hazatérve, két évig a lilafüredi Palota-szállónak, majd 20 évig a Gellért-szállónak és 10 évig a Duna (Bristol) Szállodának volt a konyhafőnöke. Csaknem valamennyi nemzetközi szakácsművészeti versenyen és kiállításon (Bécsben, Berlinben, Frankfurtban stb.) részt vett, elismerést szerezve saját személyén kívül hazánknak is. Frankfurtban nemcsak aranyérmet nyert, hanem a Német Szakácsszövetség tiszteletbeli tagjává is választották, itthon pedig Munka Érdemérmet kapott. Az 1958. évi Brüsszelben rendezett Világkiállításon ő volt a magyar étterem konyhájának vezetője, s olyan nagy sikert aratott, hogy Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott. Ebben az időben adott a londoni "Ínyenc Club" villásreggelit a világ hat nemzetének legjobb szakácsai tiszteletére, s a meghívottak között Rákóczi János is ott volt. Többször szerepelt a külföldön rendezett magyar konyhabemutatókon: Kölnben, Bonnban, Münchenbe, Londonban, mindig elismeréssel. Az egykor fiatal, magyar szakács Európa-szerte ismert Rákóczi bácsiként vonult nyugdíjba 1960-ben. Ekkor kezdett szakácskönyvének írásához.
Rákóczi János ma főzőkanál helyett a tollat forgatja, főztje helyett receptjeit ajánlja. Ebben a kötetben válogatott legjobb ételleírásait adja közre, utat mutatva az újabb nemzedéknek: fiatal szakembereknek és háziasszonyoknak egyaránt.
A terjedelem korlátai miatt távolról sem szerepelhet a könyvben valamennyi "Rákóczi-recept", amelyek közléséhez kisebb fajta könyvtárat kellett volna összeállítanunk. A megjelentett anyag így is rendkívül gazdag kincsesbánya, mit a sütés-főzés művelői, mind a kitűnő ételek kedvelői számára.
Süssenek, főzzenek minél többen és minél gyakrabban Rákóczi János útmutatása szerint, ünnepi alkalmakkor vagy kedves vendég fogadásakor. Vissza