Emlékiratok

Fülszöveg

"A száműzetés keserűsége csak a földi vándorlás legvégén, a halál kapujában vált meg tőle. Szomorúság volt osztályrésze, nagyobb szomorúság, mint amit a sors egyéb száműzöttekre szokott kimérni. Nem elég, hogy a hazától, a nemzet közösségétől elszakadt, utolsó évtizedeiben a keresztény világ vigasztalását, a nyugati műveltség áldását is nélkülöznie kellett. Végtelen egyedülvalóság feküdte meg lelkét embertelen súllyal, senkitől tanácsot, senkitől útmutatást nem remélhetett. Minden saját magából, saját gondolat- és érzésvilágából kellett merítenie"
Szekfő Gyula

"A magyar történelemnek négy alakja van, akit Európa a maga hőseinek elfogadott: a törökverő Hunyadi János; a költő és hadvezér Zrínyi, akinek jelenése szinte magára veszi a szigetvári Zrínyi attributumait; II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Valamennyien szabadsághősök, a magyarságról alkotott fogalmak bennük öltenek látható alakot. Közöttük legmélyebben inspirálta az európai szellemi életet Rákóczi alakja. A magyar gondolatnak is ő a legérzelmesebb hérosza...
Rákóczi és Kossuth már a magyar Keletre támaszkodnak, és Nyugat ellen lázadnak: föllobbanó tüzüknek ragyogó dicsősége összeomlik, és hosszú száműzetésben békés elmúlásuk a tragikum szomorú motívumait juttatja túlsúlyra."
Zolnai Béla

Mit mondanak nekünk, mai magyaroknak az Emlékiratok? Ebből a műből ismerjük meg a legátfogóbban azt az eszmét, amelyért Rákóczi és kortársai harcoltak. A fejedelem tanúbizonysága a szabadségharcról nem kritika nélküli, de olyan kritikus szól, aki vállalta a legradikálisabb lépéseket is azért, hogy Magyarország, vagy legalábbis Erdély függetlenségét biztosítsa. Ez a kritikus magatartás bizonyítja, hogy nemcsak a fontolva haladók taníthatnak nemzeti önismeretre, hanem azok is akikről sokan úgy vélik, hogy radikalizmusukkal utópiákat kergettek.
Köpeczi Béla

"Rákóczi Emlékiratai-nak irodalmi újdonságát a szabadságharc publicisztikájával szervesen összefüggű történetszemlélete, valamint írói koncepciójának újszerűen ható vonása, elemző s nyílt kritikája testesíti meg. A kritikai magatartás sajátja a korabeli európai emlékírás műfajainak. S bár Rákóczi műfaja sajátosan egyéni színezetű, kritikus bátorságával nem áll egyedül régebbi irodalmunk történetében... Ezzel az emlékíró önvizsgálatának hitelét is erősíti, igazságkeresésének moralista szándékával pedig a politikus célkitűzését segíti diadalra... A gondviselés mindenhatóságának ágostoni megvallásával párhuzamosan egyházkritikai, szociális és társadalmi fölismeréseit is képes irodalmi köntösbe öltöztetni.
Hopp Lajos


Vissza