Rákóczi 1-2.

Fülszöveg

Ef zerhatszázhatvanöt. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halá-' la után özvegye, Báthory Zsófia Erdély és a királyi Magyaror-é szág két legnagyobb famíliájának egyesítésére törekedve megszervezi fia, L Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán leánya házasságát. E frigyből születik meg a későbbi 11. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc vezére.
Talán sorsszerű, hogy a szabadságharc vezérének a szülei az egyik legnagyobb Habsburg-ellenes magyar nemesi összeesküvés, a Wesselényiösszeesküvés éveiben kötöttek házasságot, sőt Zrínyi Ilona a szervezkedés első vezetőjének. Zrínyi Miklós horvát bánnak az unokahúga volt.
Csikász Lajos 11. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának első kötete. Az utolsó oroszlánkölyök a főnemesi házasságkötés köré felépítve mutatja be a Wesselényi-összeesküvés korának magyarországi és birodalmi politikai folyamatait és eseményeit. A kötet lapjain a szerzőtől... Tovább

Fülszöveg

Ef zerhatszázhatvanöt. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halá-' la után özvegye, Báthory Zsófia Erdély és a királyi Magyaror-é szág két legnagyobb famíliájának egyesítésére törekedve megszervezi fia, L Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán leánya házasságát. E frigyből születik meg a későbbi 11. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc vezére.
Talán sorsszerű, hogy a szabadságharc vezérének a szülei az egyik legnagyobb Habsburg-ellenes magyar nemesi összeesküvés, a Wesselényiösszeesküvés éveiben kötöttek házasságot, sőt Zrínyi Ilona a szervezkedés első vezetőjének. Zrínyi Miklós horvát bánnak az unokahúga volt.
Csikász Lajos 11. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának első kötete. Az utolsó oroszlánkölyök a főnemesi házasságkötés köré felépítve mutatja be a Wesselényi-összeesküvés korának magyarországi és birodalmi politikai folyamatait és eseményeit. A kötet lapjain a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag stílusban elevenednek meg a magyar történelem egyik legellentmondásosabb korszakának alakjai.
„Csikász igen nagy fába vágta fejszéjét, mikor elhatározta, hogy ki tudja hány kötetben elmeséli II. Rákóczi Ferenc életét. Lélegzetemet visszafojtva olvastam a kéziratot és csak csodálni tudom szerzőjének lenyűgöző képességeit." Fonyódi Tibor, a 7brí/a-regények írója
Ezerhatszázhetvenhat. Nem sokkal fia, a későbbi 11. Rákóczi Ferenc megszületése után I. Rákóczi Ferenc megbetegszik és meghal. Nem lehet tudni, bizonyítani pedig végképp nem, hogy mérgezés történt, az azonban bizonyos, hogy a bécsi udvarnak érdekében állt a legerősebb és leggazdagabb magyar főnemesi család meggyengítése, ugyanis ha a családfő fiúörökös nélkül hal meg, leánya csak birtokai negyedét örökölheti, a többi a császári kincstárra száll.
Az újszülött Ferenc és nővére, Julianna két főúri származású, vasakaratú és igen tehetséges asszony gondoskodása közepette nő fel. Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona kapcsolata azonban nem mentes konfliktusoktól, különösen azokban az időszakokban, amelyekben az idősebb fejedelemasszony hagyja, hogy az unokái és özvegy menye iránt érzett szeretetét elnyomja két állandó kísérője, jezsuita gyóntatója és apáca nővére pusmogása.
Csikász Lajos 11. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának második kötete, A két fejedelemasszony nem pusztán lebilincselően érdekes családtörténet, hanem rendkívül pontos és részletes korrajz a magyar történelem azon évtizedeiről, amelyekben nem csak a török külső fenyegetése gyengítette Magyarországot, hanem a bécsi udvar és a vele szövetséges királypárti nemesség, valamint a bujdosó lázadók között dúló, sokszor még kegyetlenebb belharc is.
„Csikász igen nagy fába vágta fejszéjét, mikor elhatározta, hogy ki tudja hány kötetben elmeséli 11. Rákóczi Ferenc életét. Lélegzetemet visszafojtva olvastam a kéziratot és csak csodálni tudom szerzőjének lenyűgöző képességeit." Fonyódi Tibor, a Torda-vegények írója Vissza