Előszó | 11 |
Ókor | |
Az időszámítás (időszalagok) | 15 |
Az egyiptomi állam felépítése (társadalmi piramis) | 16 |
Az arisztokrácia uralma Szolón előtt | 17 |
A szolóni alkotmány | 18 |
A spártai katonaállam hatalmi szervezete | 20 |
Az athéni államszerkezet a demokrácia kezdeti időszakában | 20 |
Kleiszthenész reformja | 21 |
Athén a kleiszthenészi reform után | 23 |
Athén Periklész idején | 24 |
A római köztársaság hatalmi szerkezete | 25 |
A római köztársaság tisztségviselői és a nép | 27 |
Augustus állama | 29 |
A római császárkori társadalom | 31 |
A népvándorlás | 32 |
Világképek a Kr. e. 6-5. században | 33 |
Világképek a Kr. e. 5-4. században | 34 |
Ókori világkép | 35 |
Ptolemaiosz geocentrikus világképe | 36 |
A Római Pannonia | 37 |
Középkor | |
A bizánci állam felépítése | 41 |
A Karoling-állam felépítése | 42 |
A német-római császárság | 43 |
A német-római Birodalom igazgatási rendszere | 44 |
Diagram a hűbériségről | 45 |
A Benedek-rendi szerzetesek napirendje | 46 |
A champagne-i vásárok éves naptára | 47 |
A hét szabad művészet allegorikus ábrázolása | 48 |
A katolikus egyház hierarchiája a kései középkorban | 49 |
A katolikus szentségek | 50 |
A cisztercita szerzetesrendek elterjedése a 12. sz.-ban | 51 |
A genfi kálvinista gyülekezet rendje | 52 |
A szász választófejedelemség lutheri egyházának felépítése | 53 |
A megreformált egyházak rendje Franciaországban (1559-től) | 54 |
A lübecki Hansa-kikötő áruforgalma 1380 körül | 55 |
Európai városok lélekszáma a középkor végén | 56 |
A vidéki lakosság társadalmi szerkezete a középkorban | 57 |
Változások a reneszánsz idején | 57 |
A magyar állam és birtokszervezet a korai feudalizmus (Szent István) korában | 58 |
Vármegyék, várispánságok Szent István korában | 59 |
Vármegyék, várispánságok a 12. sz. közepén | 60 |
A királyi szolganépek elhelyezkedése Buda körül (13. sz.) | 61 |
Regionális munkamegosztás a Kárpát-medencében | 62 |
Az egyházi hiteleshelyek és a városi oklevéladás | 63 |
Királyi jövedelmek az Anjouk idején | 64 |
A jobbság terhei az Anjouk idején | 64 |
Az Anjouk hadserege | 65 |
A királyi város az Anjouk idején | 65 |
Magyarország közigazgatási beosztása a 14. sz. végén | 66 |
Buda és lakossága a középkorban | 68 |
A királyi jövedelem Mátyás idején | 69 |
Mátyás államszervezete | 70 |
Kivitel és behozatal a 14. században | 71 |
Magyarország közigazgatási beosztása és települései Hunyadiak korában | 72 |
A három részre szakadt Magyarország | 73 |
A török közigazgatási szervezet Magyarországon | 74 |
A végvárak Magyarországa a 17. században | 75 |
Az Erdélyi Fejedelemség 1606-1608-ban | 76 |
Magyarország fontosabb kereskedelmi útvonalai a 14-15. században | 77 |
Vásárvonalak és nagyobb vásárvárosok | 78 |
Kopernikuszi helicentrikus világkép | 79 |
Középkori természetábrázolás (1530) | 80 |
Újkor | |
Az Újvilág felfedezésének fontosabb személyiségei | 83 |
Az inka társadalom szerkezete | 84 |
Új-Spanyolország társadalma | 85 |
Az európai ezüstbehozatal Amerikából | 85 |
Latin-Amerika egyházi szervezete a 16. században | 86 |
Államformák és államtípusok Európában | 87 |
Városi önkormányzat a közép- és újkori német területeken | 88 |
A királyi udvar és az abszolutizmus a koraközépkori Németországban | 89 |
XIV. Lajos állama és kormányzata I. | 90 |
XIV. Lajos állama és kormányzata II. | 91 |
Gazdaság és társadalom a 17. sz. végi Németországban | 92 |
Szövetségek és ellentétek Európában 1610 körül | 93 |
Örökösödési háborúk a 18. századi Európában | 94 |
Az angol ipari forradalom (1700-1800) | 95 |
A nagy ipari és civilizációs növekedés | 96 |
A rendek és a hatalom Franciaországban (1789-1795) | 97 |
A francia társadalom az 1789-es forradalom előtt | 99 |
A francia forradalom politikai harcainak alakulása | 100 |
Párizs a forradalom idején | 101 |
Hatalmi szerkezet az Emberi és Polgári jogok Nyilatkozata alapján (1789. aug. 26.) | 102 |
Az amerikai fejlődés menete | 103 |
Az Amerikai Egyesült Államok legfőbb hatalmi szervei (az 1787-es alkotmány szerint) | 104 |
Az Amerikai Egyesült Államok irányítási rendszere (az 1787-es alkotmány szerint) | 105 |
A Birodalmi Gyűlés a késő középkorban | 106 |
A Habsburg Birodalom központi kormányzati rendszere Mária Terézia idején | 107 |
Magyarország igazgatási szervezete a szatmári béke után | 108 |
Magyarország közigazgatása (1711-1785) | 109 |
Jobbágyterhek a 18. sz. első felében Magyarországon | 110 |
Az Erdélyi Nagyfejedelemség közigazgatása (18. sz.) | 111 |
Magyarország közigazgatási beosztása II. József idején I. | 112 |
Magyarország közigazgatási beosztása II. József idején II. | 113 |
Magyarország népessége 1787-ben | 114 |
Magyarország és Erdély népessége az 1780-as években | 114 |
Magyarország használt és úrbéres területei 1786-ban | 115 |
A mezőgazdaság szerkezete (1720-1786) | 116 |
Magyarország pénzügyi a 18. sz. közepén | 117 |
A Rákóczi-szabadságharc | 118 |
Ausztria és Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai a 18. sz. végén | 118 |
A 19. század | |
Hatalmi koalíciók alakulása a 18. sz. végén, a 19. sz. elején | 121 |
Koalíciók létrejötte a 19. sz. elején | 122 |
Napóleon hadjáratai | 123 |
Európa Napóleon fénykorában | 124 |
Napóleon Nagy Ármádiájának pusztulása az Oroszországban | 125 |
Anglia hatalmi rendszere (1815-1867) | 126 |
A Német Császárság hatalmi rendszere 1849 után | 127 |
A Német Császárság hatalmi struktúrája 1871 után | 128 |
A kolera terjedése Európában a 19. sz. első elében | 129 |
Forradalmi központok Európában (1848) | 130 |
Fontosabb nehézipari telephelyek (18-19. sz. fordulója) | 131 |
A lakosság számának és összetételének alakulása Magyarországon a 19. sz. első felében | 132 |
A lakosság megoszlása Magyarországon a 19. sz. első felében | 133 |
Magyarország népességének rétegződése a 19. sz. közepén | 134 |
A reformországgyűlések | 135 |
Politikai törekvések és erőviszonyok 1848-49-ben | 136 |
A honvédség csatái 1848-49-ben | 137 |
A honvédséghadsereg győztes csatái 1848-49ben | 138 |
A nehézipar fejlődése néhány nagy országban (1871-1914) | 139 |
Az ipari forradalom | 139 |
Népesedés Európában (1871-1914) | 140 |
Az olasz egység létrejöttének folyamata (1859-1870) | 141 |
A német egység kialakulása (1828-1867) | 142 |
A Habsburg Birodalom az 1850-es években | 143 |
Néhány nagyhatalom fejlődési üteme az 19. sz.-ban | 144 |
Németország hatalmi törekvései az első világháború előtt | 145 |
Kisebbségek, emancipáció, gyarmatosítás | 146 |
A gyarmatosítás irányai | 147 |
Küzdelem Ázsia gyarmatosításáért | 148 |
Az anyaországok és gyarmataik közötti arányok az első világháború előtt | 149 |
Tőkekivitel a 19. sz. közepétől az első világháborúig | 151 |
Az I. és II. Internacionálé felépítése | 152 |
Változás az örökváltság megszűnése után Magyarországon | 154 |
Ausztria-Magyarország hatalmi rendszere | 155 |
Magyarország népsűrűségének alakulása (1869-1949) | 156 |
Magyarország népességének korfája 1870-ben | 157 |
Társadalmi és birtokviszonyok | 158 |
Magyarország lakosságának megoszlása műveltség és foglalkozási főcsoportok szerint | 159 |
Magyarország lakosságának alakulása 1869-1930 | 160 |
Az iskolai végzettség alakulása Magyarországon 1845-1895 | 161 |
Az urbanizáció alakulása Magyarországon | 162 |
Az iskolázás - iskolai oktatás alakulása Magyarországon | 163 |
A kapitalizmus kialakulása Magyarországon | 165 |
A tőkés termelés és a munkásság számának növekedése | 166 |
Magyarország és Ausztria a kiegyezés után | 167 |
Politikai pártok Magyarországon (1861-1918) | 168 |
A vasúthálózat fejlődése és Tiszai szabályozás | 169 |
Az infrastruktúra fejlődése (1880-1920) | 171 |
Birtokviszonyok a 19. sz. végén | 172 |
Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése Magyarországon (1880-1915) | 173 |
A parasztgazdaságok és az ipari munkásság megoszlása Magyarországon a 19. sz. végén | 174 |
Művelési ágak a mezőgazdaságban (1850-1913) | 175 |
A szántóföldi termelés alakulása (1871-1910) | 176 |
Gabonatermelés, búza- és lisztkivitel, állattenyésztés (1882-1913) | 177 |
Állami bevételek és kiadások (1868-1900) | 179 |
Ausztria-Magyarország nemzetiségi megoszlása (1880-1910) | 181 |
A Magyar Birodalom közigazgatási beosztása a századfordulón | 182 |
A magyar munkásmozgalom szervezeti alakulása (1870-1890) | 185 |
Budapest világvárossá növekedése | 186 |
A polgárosodás - infrastruktúra fejlődés Budapesten | 187 |
A közegészségügy fejlődése Budapesten | 188 |
A gáz- és áramellátás fejlődése Budapesten | 189 |
Épületek - építkezések Budapesten | 190 |
Budapesti lakásviszonyok 1880-1941 | 192 |
A csatornahálózat fejlődése Budapesten 1890-1943 | 193 |
A népesség számának alakulása Magyarországon 1840-148 | 194 |
Népmozgás Magyarországon (1830-1914) | 195 |
Magyarország népességének nemzetiségi megoszlása | 196 |
Kivándorlás Magyarországról 1799-1913 között | 197 |
A kapitalizmus fejlődése Magyarországon | 199 |
A nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a nemzeti jövedelmhez | 200 |
A fontosabb bányatermékek termelésének alakulása (1865-1917) | 201 |
Az állattenyésztés fejlődése Magyarországon (1870-1911) | 202 |
A külkereskedelmi forgalom összetétele Magyarországon (1870-1911) | 203 |
A külkereskedelmi forgalom megoszlása országok szerint | 204 |
Magyarország bányái és ipartelepei (1913) | 205 |
Magyarország közigazgatási térképei (1914) | 206 |
A gyáripari szerkezet alakulása (1898-1938) | 207 |
A 20. század első fele | |
Szövetségi rendszerek az első világháború előtt | 211 |
Az első világháború | 212 |
Forradalom Oroszországban 1917-ben | 213 |
Intervenció és polgárháború Szovjet-Oroszországban | 214 |
A Központi hatalmak összeomlása | 215 |
Európa nemzetiségi megoszlása 1918-ban | 216 |
Az USA lakosságának nemzetiségi megoszlása az I. világháború után | 216 |
A vallások megoszlása a Földön 1920-ban | 217 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása | 218 |
Németország felosztása a versailles-i békében | 218 |
Az analfabetizmus mértéke Európában és az USA-ban az első világháború után | 219 |
Az aranykészlet megoszlása 1927-ben | 220 |
A weimari Németország hatalmi struktúrája (1918-1923) | 221 |
Hatalmi felépítés a Szovjetunióban (1924-1939) | 222 |
A nagy gazdasági világválság hatása a termelésre | 223 |
Németország a fasizmus útján | 224 |
Az egy főre jutó ipari termelés értéke Európában 1938-ban | 225 |
A második világháború előzményei | 226 |
A müncheni egyezmény és következményei | 227 |
A nagyhatalmak haditermelése (1939-1945) | 228 |
Európa politikai térképe 1941. június 1-jén | 229 |
A Hitleri Németország és szövetségeseinek agressziója | 230 |
Hadműveletek a második világháborúban | 232 |
Ember és anyagi veszteségek a két világháborúban | 234 |
Emberveszteségek a két világháborúban | 235 |
A "szocialista tábor" kialakulása | 236 |
A Marshall-segély | 237 |
Népesedési adatok Magyarországon a 19-20. sz.-ban | 238 |
Az első világháború következményei Magyarországon | 239 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia átalakítási terve (1918. május) | 240 |
A párizsi béketárgyaláson elfogadott délkeleti határvonal | 241 |
A történelmi Magyarország szétesése | 242 |
A Magyar Tanácsköztársaság államhatalmi és kormányzati szervei | 243 |
Az utódállamokhoz csatolt területek és magyar lakosok | 244 |
Területi és népességi változások Trianon után | 245 |
Magyarországi közigazgatási térképe 1921 és 1938 között | 246 |
Magyarország közigazgatási beosztása, lakossága és népsűrűsége (1930) | 247 |
Magyarország nemzetiségi összetételének változásai a két világháború között | 248 |
A Kárpát-medence népei (11-20. század) | 249 |
A magyar társadalom szerkezete 1930-ban | 250 |
A magyar társadalom presztízs szerkezete a 20. sz. első felében | 251 |
A világ magyarságának száma (1930) | 252 |
A Nagyatádi-földreform | 253 |
A művelési ágak területi megoszlása Magyarországon (1935) | 254 |
Földterület, földbirtok és népessége (1913-1933) | 255 |
Földbirtokmegoszlás Magyarországon (1935) | 256 |
A kenyérgabona vetésterülete 1895-ben és 1935-ben | 257 |
Az ipari munkáslétszám, a kis- és nagyipar aránya (1880-1938) | 258 |
A nagy gazdasági világválság hatása Magyarországon | 259 |
Magyarország területgyarapodásai (1938-1941) | 261 |
A volgai csata | 262 |
Hadműveletek Magyarországon (1944-45) | 263 |
Magyarország a második világháborúban | 264 |
Magyarországi változások (1944-45) | 265 |
A belpolitikai erőviszonyok alakulása (1944-49) | 266 |
Földreform Magyarországon 1945-ben | 267 |
A Nagyatádi és az 1945-ös földreform mutatói | 269 |
A 20. század második fele | |
Az ENSZ létrejötte, tagállamai | 271 |
Az ENSZ szervezeti felépítése | 272 |
Az ENSZ közgyűlés összetétele (1945-1980) | 273 |
A NATO szervezetei | 274 |
A NATO országok támaszpont rendszere az 1980-as években | 277 |
Az Amerikai Államok Szervezetének struktúrája és az USA támaszpont rendszere | 278 |
Az Amerikai Egyesült Államok katonai stratégiai rendszere az 1980-as években | 279 |
Katonai kiadások és fegyverkereskedelem az 1970-es években | 282 |
Fegyverkezési verseny a hidegháborúban | 283 |
A Kelet-Nyugat kapcsolatok rendszere (1945-1989) | 284 |
Az OPEC tagállamok | 285 |
A lakosság száma és összetétele Magyarországon (1938-1955) | 286 |
A lakosság települési megoszlása (1900-1980) | 287 |
Magyarország népességének korfája (1980) | 289 |
A főváros és a megyék területe, népessége és a lakások száma | 291 |
Magyarország városhálózata (1984-ben) | 292 |
Magyarország ipari mutatói 1988-ban | 293 |
A Kárpát-medence etnikai térképe 1980-ban | 295 |
A Kárpát-medence népei (1980-1986) | 296 |
Az Európai Unió | 302 |
Kína, Japán és India történelmi időszalagon | 308 |